Naptár
május 2017
H K S C P S V
« ápr    
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  

Elsöprő RMDSZ-győzelem!

A futballpályán verhetetlenek

Bár párezres magyar közösséggel a háta mögött, politika terén ritkán tud igazán labdába rúgni a dévai RMDSZ, a focipályán azonban minden jelentős pártot lekörözött és abszolút győzelmet aratott a PSD által szervezett Youth 4Ever kupán. – Négy párt csapata vett részt a tornán: a szervező PSD, az ALDE, a PNL és az RMDSZ. Minden csapat két-két mérkőzést játszott. Az RMDSZ-nek először a piros mezes PSD-sekkel kellett megmérkőznie, 8-2-re nyerve a játszmát. A döntőt a narancsszínű ALDE csapatával játszottuk, itt tizenegyesek után 3-2 lett az eredmény – számolt be jogos büszkeséggel Pogocsán Ferdinánd csapatkapitány, az RMDSZ dévai elnöke. Kulisszatitokként azért elmondta: a zöld mezt viselő RMDSZ-csapattagok nem most álltak először együtt pályára. – Jó ideje hetente edzünk és Keresztesek néven részt veszünk a városi bajnokságban is. A csapat tehát jól össze van szokva, együtt dolgozunk a közösségben és a pályán egyaránt – mondja a csapatkapitány, aki egyben kapusként állta a sarat. Csapattársai: Oprisa József, Turi Edwin, Hajdú Tibor, Koffol Gábor, ifj. Pogocsán Ferdinánd, valamint Koppándi-Benczédi Zoltán szintén nagyszerűen teljesítettek a tornának teret biztosító Real Sport műfüves pályáján. A csapat gólkirálya Koppándi Zoltán lett, aki kereken ötször találta telibe az ellenfél kapuját. A torna végén összesített eredmények alapján a második helyezett lett az ALDE, harmadik a PSD, negyedik pedig a kék-sárga mezes PNL. A győztes RMDSZ-esek kupát és érmét kaptak. Gratulálunk a csapatnak és hasonló sikert kívánunk a politika terén is!

Nyolcvan liter gulyás mellett alakult a jókedv

Majális Déván

Hangulatos majálissal ünnepelte május elsejét a dévai magyarság. Az RMDSZ helyi szervezete által hagyományossá tett rendezvénynek idén is a Magyar Ház biztosított teret, ahol Pogocsán Ferdinánd városi tanácsossal az élen már reggel vidám csapat aprította a húst, pityókát, zöldséget, rakta a tüzet a 80 literes üst alá, hogy kora délutánra elkészüljön az ízletes gulyás. Közben folyton bővült a társaság. Déltájban tanító nénik, óvó nénik, az RMDSZ Nőszervezetének tagjai gyűjtötték maguk köré az egyre népesebb gyermeksereget, ötletes tavaszi kézimunkálásba fogva. Készültek papírtulipánok, bájos pillangók és anyák napi üdvözletek is. Három óra tájra a Magyar Ház nagytermében már nehéz volt helyet találni a terített asztalok mellett. S mire nagyjából mindenki jóllakott, elkezdődött a néptáncelőadás. Ezúttal a Szent Ferenc Alapítvány Margaréta Tánccsoportjának fiataljai ropták a színpadon a szatmári táncokat, s a visszahívó vastaps után még egy moldvai táncrendet is eljártak. A főzőcsapat közben mititéj-sütésre váltott. Annak is volt keletje bőven. Az asztaltársaságok, a hűvös teremben vagy a kellemes májusi napsütésben folytatták a csevegést, a gyerkőcök a futballpályát vették birtokba, szállt a labda, terjedt a jókedv, és a szervezők örömmel nyugtázhatták, hogy a kisebb-nagyobb helyi magyar közösségek mindegyikét sikerült idén megszólítani, vendégül látni, egy asztalhoz ültetni.

Ruhakonténerek Vajdahunyadon is

Tizenkét ruhakonténert helyezett ki e hét elején a Gyulafehérvári Caritas Vajdahunyad lakónegyedeibe, illetve néhány forgalmasabb térre, útkereszteszteződésbe.

– A Caritas már korábban megkeresett javaslatával, amit annak idején továbbítottunk az önkormányzat felé, de csak most sikerült nyitottságot találni a városvezetés részéről. Két hónappal korábban határozattervezet formájában terjesztettük a városi tanács elé és a kollégák megszavazták, hogy az önkormányzat biztosítson teret a Caritas által felállítandó ruhakonténereknek – számolt be Kofity Zoltán RMDSZ-tanácsos, a  határozattervezet kezdeményezője. Elmondta továbbá: a konténereket több szempontból is hasznosnak találja. Elsősorban szelektív hulladékgyűjtésre, környezetkímélésre ösztönzi a lakosságot, másrészt komoly szociális vetülete is van, hiszen a konténerekbe gyűjtött ruhát, cipőt, játékot a Caritas szortírozza, a használható darabokat szegény sorsú idősek, gyermekek, családok, illetve szociális intézmények közt osztja szét, a maradékot pedig erre szakosodott gyárban hasznosítják újra. És nem utolsó sorban, a konténerek hozzájárulnak a civilizált városkép kialakulásához is, hiszen remélhetőleg ezután a lakosság nem a lakótelepi kukák mellé hajigálja ki a használt ruhát – összegzett Kofity Zoltán városi tanácsos. Hangsúlyozta: a város rendelkezésére bocsátott 12 konténert igyekeztek úgy elhelyezni, hogy valamennyi lakótelepre jusson belőlük, illetve a nagyobb áruházak, forgalmasabb intézmények környékére is.

A köznyelvben ruhakukaként emlegetett konténerekbe a háztartásokban fölöslegessé vált ruhát, cipőt, ágyneműt, illetve játékokat lehet bedobni. A szomszédos Déván már nagy keletje van a kukáknak, hétvégeken, ünnepek előtt gyakran színültig telnek többnyire még használható darabokkal.

Fazakas Tibor egyéni tárlata Vajdahunyadon

Fazakas Tibor 71 alkotásából álló kiállítás tekinthető meg április végéig a vajdahunyadi képzőművészeti galériában. Azért éppen 71, mert a művész áprilisban 71. születésnapját tölti be.

Többnyire op-art művekről van szó, melyek 2015 és 2017 között készültek el, mesélte a művész a tárlatmegnyitón. A kiállított alkotások között azért akad akvarell, tusrajz, szitanyomat, olajfestmény vagy pasztell, utóbbi amúgy a brassói születésű, Vajdahunyadon élő művész kedvence.

A tárlatmegnyitó méltató beszédei rövidek voltak, Fazakas Tibort már nem kell bemutatni sem Vajdahunyadon, sem Hunyad megyében. Fazakas Tibor nemcsak a kohászváros büszkesége – 2006 óta a díszpolgára –, hanem az egész Hunyad megyéé, sőt, az egész szórványmagyarságé. Művészetének sokoldalúságával, tematikájának változatosságával, színharmóniáinak és technikájának gazdagságával, a fény és árnyék, a stabilitás és a dinamizmus, az egyedi formák és meglátás művészi alkalmazásával a magyar művész kiemelkedő szakmai elismerésre és megbecsülésre tett szert Erdélyben és Magyarországon is.

 

A hunyadi, aki albán király akart lenni

Színes könyvtári est egy színes életútról

Nopcsa Ferenc világhírű paleontológus, geológus, albanológus kalandos életének néhány mozzanata, különleges vonatkozása került terítékre Déván, az RMDSZ nőszervezetének könyvtári estjén, Kun-Gazda Gergely színes előadásában.

A felsőszivási Nopcsák emlékét mai napig tucatnyi legenda lengi körül Hunyad megyében, melyekhez elsősorban a Jókait is megihlető 1848-as Hunyad megyei főispán, Nopcsa László szolgáltat alapot. Hisz ha irodalmi berkekben fel is merül a kétely a közéletben is meglehetősen kétszínű báró és a Szegény gazdagokbeli Fatia Negra azonosságát illetően, a szacsali, alsófarkadini, zámi birtokokon élt parasztok teljes meggyőződéssel állították: Nopcsa László álcázott rablóvezér, aki az ördöggel cimborál. A meglehetősen konzervatív nézetű és kegyetlen báróról született mendemondákat pedig suttogva adták tovább nemzedékről nemzedékre, úgyhogy ma is bukkannak fel újabb és újabb történetek, rémmesék a kereken 90 esztendőt megélt, szikár alakú vaspálcás báróról. Életét ismerve tehát el sem várható, hogy az 1877-ben megszülető unoka jámbor könyvmoly vagy a katonai engedelmesség példája legye. Bár az ifjú Nopcsa Ferenc mindkét területen: tudományos kutatásban és katonai pályán nagyot alkotott, mindezt a zsenik különcségével tette. Az ereiben lüktető nyughatatlansághoz irigylésre méltó munkabírás, konok kitartás, tudásvágy, illetve romantikusnak nevezhető hősi elhivatottság társult. Ezen vonásai tették őt a világ első repülőgép-eltérítőjévé, világháborús kémmé, világhírű paleontológussá, a Hátszegi-medencét és a Balkán jelentős részét feltérképező geológussá és majdnem albán királlyá.

Kun-Gazda Gergely egy órába sűrített előadásában számos momentumot villantott fel Nopcsa Ferenc rendkívül színes életéből, helytörténészek és akadémikusok kutatásaira támaszkodva ismertette ezek történelmi, politikai, magánjellegű hátterét. Zamatos történetek kapcsán állt össze kép a román pásztorgúnyában is kémkedő Nopcsa személyiségéről. Gyakran került említésre dr. Márfai Molnár László neve, akinek magyar albanológusokról szóló írása egyfajta gerincét képezte az előadásnak. Így került képbe Thallóczy Lajos akadémikus történész, a Balkán-kutatás megalapozója, akinek azonban gyorsírásos jegyzetei kevésbé váltak hasznosíthatóvá az utókor számára. Kun-Gazda Gergely az est folyamán többször is felvetette a gondolatot: érdemes lenne párhuzamos tanulmányt írni Nopcsa, Thallóczy és az Afrika-kutató Almássy László életéről, mint a századforduló magyar utazó-zseniiről, akik kitartó munkájukkal világviszonylatban jelentős anyagot tettek le a tudomány asztalára. Hunyad megyében pedig, Nopcsa-„örökösként” kellene kutatni és ápolni a család szellemi hagyatékát, épített örökségét, karöltve a téma iránt egyre nagyobb érdeklődést tanúsító román kutatókkal.

Rigófüttynek lenni

Kányádi Sándor szavalóverseny Vajdahunyadon

A dévai, vajdahunyadi, szászvárosi és csernakeresztúri magyar oktatás képviseletében negyven kisdiák vett részt csütörtökön a Kányádi Sándor szavalóverseny Hunyad megyei szakaszán, a vajdahunyadi Matei Corvin Kollégiumban. Kiss Mihály András aligazgató bátorító szavai után népdaltanulással oldották a gyermekek a verseny izgalmait. Lengyel Izabella tanító, zenetanár a Tavaszi szél vizet áraszt ismert népdallal nyitotta meg a kis gyermekszájakat és -szíveket, majd egy tréfás csángó bolhadal következett, amitől a kísérő tanítóknak is kisimult és mosolyra derült az arcuk.

A tulajdonképpeni verseny szintén üdítőleg hatott gyermekekre, pedagógusokra, szülőkre egyaránt. Már a költemények – Kányádi Sándor, László Noémi, és Kovács András Ferenc játékos rímbe szedett sorai – jó kedvet sugároztak, ehhez jött még a sok csengő gyermekhang, bátortalan vagy épp önfeledt mosoly, ragyogó szemecske. Az elemista kisdiákok meglepően nagy figyelemmel kísérték egymás szavalatát és őszinte elismeréssel tapsolták meg társaikat. A zsűrizés időben szinte felülmúlta a versenyt. A Vajdahunyadon betanító magyar szakos tanárnők – Kun Gazda Kinga Viola, Dulinszky Izabella és Mészáros Enikő – saját bevallásuk szerint meglehetősen nehezen rangsorolták a kis előadókat. A díjkiosztás előtt Kun-Gazda Kinga zsűrielnökként szólt a gyermekekhez, felemlegetve a Kányádi Sándorral való személyes találkozás feledhetetlen élményét. Majd sor került a részvételi oklevelek, dicséretek és díjak kiosztására, utóbbiakhoz a Corvin Kiadó jóvoltából könyvjutalom is társult. A zsűri döntése nyomán a versenyen meghirdetett három korcsoportban Casian Enric, Boboc Eduard és Székely Beatrice nyerte el az első díjat és ezzel együtt a Varsolcon megrendezendő országos döntőn való részvétel jogát.

Gratulálunk a nyerteseknek és minden kicsi versmondónak, felkészítőiknek, illetve a lelkes szervezőknek, Bíró Czeczília és Pampu Anna vajdahunyadi tanítóknak.

Vajdahunyadon, az 500 éves reformáció jegyében

Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége, Kató Béla püspök vezetésével 2017. március 30-án generális vizitációt tartott Vajdahunyadon. Az utóbbi években a püspök rendszeresen ellátogat évente egyházmegyéjének valamelyik gyülekezetébe. Ez alkalommal Vajdahunyadra jöttek a megyebeli lelkészek, szám szerint kilencen, és két nyugdíjas lelkész is.

Szép, tavaszi napon ünnepi hangulat uralkodott a gyülekezetben. A bizottság A kora délelőtti órákban érkezett delegációt Zsargó János helyi lelkipásztor esperes fogadta, majd áhítatot tartott. Napirend szerint a bizottság tagjai megvizsgálták az egyház ügyvitelét, számba vették az épületeket és megállapították, hogy a templom, a papi lak, a gyülekezeti ház, a ravatalozó rendben van. Délután a bizottság találkozott a vallásórás gyermekekkel, a nőszövetség tagjaival és a presbitériummal. Délután 6 órától istentisztelet volt, mely alkalommal Kántor Csaba parajdi lelkipásztor, püspökhelyettes szolgált. A prédikációban kiemelte a reformáció 500 éves jelentőségét. Ezután főtiszteletű Kató Béla püspök köszöntötte a gyülekezetet. Röviden ismertette a vizsgálat eredményét, szomorúan állapítva meg, hogy a gyülekezet létszáma rohamosan apad. Jelenleg 820 a lélekszám. Míg az 1960-as évek végén, az iparosítás után a beköltözések hatására hirtelen felduzzadt a lélekszám, és 50-60-70 keresztelés volt egy-egy évben, most évente 2-3 keresztelőt tartanak. A továbbiakban felszólalt Kántor Csaba főjegyző, Szegedi László kőhalmi lelkipásztor generális direktor, Fekete János egyházkerületi főgondnok, majd Kovács Szabadi Levente petrillai lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző köszöntötte a jelenlevőket.

Zsargó János vajdahunyadi lelkipásztor, esperes megköszönte a helyi gyülekezet nevében a bizottság munkáját. Istentisztelet után közös vacsorán vettek részt a vendégek és a lelkészek.

A hunyadi vár tövében élő gyülekezet tele reményekkel próbálja folytatni hitbeli életét.

 

Vajdahunyad, 2017. március 31.

Kun Árpád  ny. lp.

Ide jöttem világra, remélem nem hiába

A dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban már napok óta folyt a lázas ünnepi készülődés. Március 15-én délelőtt a kisdiákok huszárcsákóval és dobbal felszerelve masíroztak végig az iskolán, társaik, tanítóikkal együtt buzgón színezték, vágták, ragasztották az iskolaépületet díszbe öltöztető kézimunkákat, rajzokat. Közben fel-felcsendültek a Kossuth dalok és az osztálytermekben ötletes formában „elevenedtek meg” a márciusi ifjak.

A nap fénypontja a délutánra időzített ünnepi előadás volt. Kun-Gazda Kinga és Mészáros Enikő tanárnők Lengyel Izabella karvezető, Tompos Krisztina Petőfi-ösztöndíjas táncoktató, valamint lelkes diákok közreműködésével szívet-lelket megmozgató műsort állítottak színpadra Adománygyűjtés a Kossuth bankó elkészítéséhez címen. A történelmi eseményeket felelevenítő rövid színpadi jelenetek közben a Dalospacsirta kórus tagjainak ajkán népdalok és toborzó csendült fel, a 169 évvel ezelőtti lázas hangulatot pedig nagyszerűen érzékeltette a Margaréta tánccsoport szatmári és rábaközi táncokra épülő koreográfiája. Az ünnepi alkalomra idén is megérkezett a szarvasi testvériskola, a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium népes és lelkes képviselete: közel félszáz diák, valamint kísérő pedagógusaik, akik a hagyományhoz híven szavalattal kapcsolódtak be a műsorba. Koncz Liza Illyés Gyula Március idusára írt versét tolmácsolta a dévai közösségnek. Az ünnepségen házigazdaként Balog-Botár Károly Csaba aligazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd a megyei RMDSZ nevében Széll Lőrincz, a városi szervezet részéről Pogocsán Ferdinánd szólalt fel, kiemelve a 169 évvel ezelőtt megfogalmazott eszmék mai aktualitását. Koppándi-Benczédi Zoltán unitárius lelkipásztor ökumenikus szellemben üdvözölte az ünneplő közösséget,0 Isten áldását kérve mindannyiuk életére, majd imával és a Himnusz eléneklésével zárult a lélekemelő alkalom.

Csak egy kokárda kell és hit a jövőben

Március 15-én gyakran hangzik el az egység, az összefogás fogalma, de az idei vajdahunyadi ünnepségen érezni is lehetett a közösség összetartó erejét. A református templomban tartott megemlékezésen a főszerepet játszó diákság, tanáraik és szüleik mellett jelen volt valamennyi magyar egyház képviselője, az RMDSZ és civilszervezetek és olyan tagjai is a helyi magyar közösségnek, akik egyszerűen úgy érezték, ott van a helyük a 400 éves református templomban ünneplők soraiban.

A megemlékezés a 6-os Számú Általános Iskola magyar tagozatos diákjainak műsorával indult. A forradalmi hangulatot, fiatalos lendületet, elszántságot sugárzó, a magyar történelmi, irodalmi értékeket megjelenítő előadás címe tökéletesen tükrözte a 2017-es vajdahunyadi ünnepség hangulatát: Csak egy kokárda kell és hit a jövőben. A piros-fehér zöld szalagok, kokárdák nem tartalmát vesztett szimbólumként ékeskedtek a gyermekkezekben, kabátokon. Kiss Mihály András, a magyar tagozatos tanintézmény aligazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: március 15. igazi magyar ünnep, amikor büszkén tekinthetünk mindazokra az elődökre, kortársakra, akik magyarként alkottak, alkotnak nagyot. Köszönetet mondott továbbá azon pedagógustársainak, Dulinszky Izabella tanárnőnek, Csontos József lelkipásztornak, zenetanárnak, Sipos Andrea tanárnőnek, akik a megemlékezésre való készülődés során megerősítették a gyermekekben a magyarságtudatot. Erre buzdított rövid felszólalásában Ferenczi István, a Corvin-Savaria Társaság elnöke is, aki hangsúlyozta: a magyar forradalom és szabadságharc olyan értékekről tanúskodik, melyekre méltán lehetünk büszkék ma is. Kofity Zoltán helyi RMDSZ-elnökkel közösen történelmi könyvekkel ajándékozták meg a szereplő diákokat.

– A könyvek egy részét Szombathelyről, másik részét Háromszékről kaptuk. Ez annak a jele, hogy vannak barátaink keleten is nyugaton is, mondta némi humorral Ferenczi István. S tény, hogy a vajdahunyadi közösség példaértékűen ápolja kapcsolatait magyarországi testvérvárosával és a székelyföldi partnerekkel is.

Az ünnepi műsort követően a templomkertben álló Petőfi-szobornál került sor a koszorúzásra. Ünnepi beszédet mondott Burján Gergely megyei RMDSZ-alelnök, Széll Lőrincz megyei MKT-elnök, Kofity Zoltán, helyi RMDSZ-elnök és városi tanácsos. A felszólalók mellett koszorút helyezett el az RMPSZ, az EMKE helyi szervezete, valamint a HUMMIT (Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács) képviselője is. A megemlékezés a református, unitárius, római katolikus és pünkösdi lelkészek imájával, áldásával zárult.

A béke és együttműködés útját járni!

Ünnepi megemlékezés Déván

A piski csata emlékművének megkoszorúzása után, március 15-én délben a dévai református temetőben folytatódott a Hunyad megyei megemlékezések sora, a szabadságharcban elesett hősök emlékére állított obeliszknél.

Bár a helyi magyar közösség meglehetősen kis létszámban volt jelen a koszorúzáson, a városi és megyei intézményvezetők, minden eddigi alkalomnál pozitívabban reagáltak a meghívásra. Jelen volt és köszöntő beszédet mondott Valer Ungur prefektus, Mircea Flaviu Bobora megyei tanácselnök, valamint Mircia Muntean, Déva polgármestere. Sorin Grindeanu miniszterelnök üzenetét Valer Ungur prefektus tolmácsolta, kiemelve a román és magyar ajkú lakosság békés együttélésének, közös jövőépítésének fontosságát. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a megyei tanácselnök és Déva polgármestere is, valamint Burján Gergely, a megyei RMDSZ politikai alelnöke, aki a magyar közösségen belüli összefogásra is buzdított. Széll Lőrincz MKT elnök, továbbvive az elhangzó gondolatokat, megerősítette: a békés együttélés mindig fejlődést, jólétet hoz. – Ha 1848–49-ben a magyar és román szabadságharc vezetői megtalálták volna a közös hangot, bizonyára másképp alakulnak az események. Fontos, hogy tanulva a történelemből, a béke és együttműködés útját járjuk mindannyiunk érdekében – fogalmazott felszólalásában, majd ismertette az RMDSZ által aktualizált 12 pontot.

A felszólalásokat rövid ünnepi műsor követte János Zsuzsanna tanítónő és Gáspár-Barra Áron közreműködésével, majd Csatlós Zsófia Erzsébet megyei RMPSZ elnök felkérésére a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit az obeliszknél. A felszólalók mellett koszorút helyezett el Fabius Kiszely alprefektus, valamint az RMDSZ helyi szervezetének nevében Pogocsán Ferdinánd városi tanácsos, Kun-Gazda Kinga Viola nőszervezeti elnök és Máté László városi alelnök. Az eseményen jelen lévő maroknyi magyar közösség megkoszorúzta a református, illetve a római katolikus temetőben álló honvédsírokat is.

Hunyad Megyei Hírmondó © 2011 kiadja az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezet
Powered by Konnertfilm