Naptár
július 2017
H K S C P S V
« jún    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  

Arhívum: ‘Közélet’ Kategória

Nyolcvan liter gulyás mellett alakult a jókedv

Majális Déván

Hangulatos majálissal ünnepelte május elsejét a dévai magyarság. Az RMDSZ helyi szervezete által hagyományossá tett rendezvénynek idén is a Magyar Ház biztosított teret, ahol Pogocsán Ferdinánd városi tanácsossal az élen már reggel vidám csapat aprította a húst, pityókát, zöldséget, rakta a tüzet a 80 literes üst alá, hogy kora délutánra elkészüljön az ízletes gulyás. Közben folyton bővült a társaság. Déltájban tanító nénik, óvó nénik, az RMDSZ Nőszervezetének tagjai gyűjtötték maguk köré az egyre népesebb gyermeksereget, ötletes tavaszi kézimunkálásba fogva. Készültek papírtulipánok, bájos pillangók és anyák napi üdvözletek is. Három óra tájra a Magyar Ház nagytermében már nehéz volt helyet találni a terített asztalok mellett. S mire nagyjából mindenki jóllakott, elkezdődött a néptáncelőadás. Ezúttal a Szent Ferenc Alapítvány Margaréta Tánccsoportjának fiataljai ropták a színpadon a szatmári táncokat, s a visszahívó vastaps után még egy moldvai táncrendet is eljártak. A főzőcsapat közben mititéj-sütésre váltott. Annak is volt keletje bőven. Az asztaltársaságok, a hűvös teremben vagy a kellemes májusi napsütésben folytatták a csevegést, a gyerkőcök a futballpályát vették birtokba, szállt a labda, terjedt a jókedv, és a szervezők örömmel nyugtázhatták, hogy a kisebb-nagyobb helyi magyar közösségek mindegyikét sikerült idén megszólítani, vendégül látni, egy asztalhoz ültetni.

Ruhakonténerek Vajdahunyadon is

Tizenkét ruhakonténert helyezett ki e hét elején a Gyulafehérvári Caritas Vajdahunyad lakónegyedeibe, illetve néhány forgalmasabb térre, útkereszteszteződésbe.

– A Caritas már korábban megkeresett javaslatával, amit annak idején továbbítottunk az önkormányzat felé, de csak most sikerült nyitottságot találni a városvezetés részéről. Két hónappal korábban határozattervezet formájában terjesztettük a városi tanács elé és a kollégák megszavazták, hogy az önkormányzat biztosítson teret a Caritas által felállítandó ruhakonténereknek – számolt be Kofity Zoltán RMDSZ-tanácsos, a  határozattervezet kezdeményezője. Elmondta továbbá: a konténereket több szempontból is hasznosnak találja. Elsősorban szelektív hulladékgyűjtésre, környezetkímélésre ösztönzi a lakosságot, másrészt komoly szociális vetülete is van, hiszen a konténerekbe gyűjtött ruhát, cipőt, játékot a Caritas szortírozza, a használható darabokat szegény sorsú idősek, gyermekek, családok, illetve szociális intézmények közt osztja szét, a maradékot pedig erre szakosodott gyárban hasznosítják újra. És nem utolsó sorban, a konténerek hozzájárulnak a civilizált városkép kialakulásához is, hiszen remélhetőleg ezután a lakosság nem a lakótelepi kukák mellé hajigálja ki a használt ruhát – összegzett Kofity Zoltán városi tanácsos. Hangsúlyozta: a város rendelkezésére bocsátott 12 konténert igyekeztek úgy elhelyezni, hogy valamennyi lakótelepre jusson belőlük, illetve a nagyobb áruházak, forgalmasabb intézmények környékére is.

A köznyelvben ruhakukaként emlegetett konténerekbe a háztartásokban fölöslegessé vált ruhát, cipőt, ágyneműt, illetve játékokat lehet bedobni. A szomszédos Déván már nagy keletje van a kukáknak, hétvégeken, ünnepek előtt gyakran színültig telnek többnyire még használható darabokkal.

Farsangi mulatozások Hunyad megyében

Nagyszerű szórakozást jelentettek a hétvégi farsangi bálok a Hunyad megyei magyarság számára. Déván olyan 160-an – köztük sok fiatal – mulatoztak hajnalig a Téglás-iskola aulájában szervezett bálon. Nagy többségük dévai, de jöttek néhányan a szomszédos Csernakeresztúrról, Szászvárosról és Vajdahunyadról, de még Nagyszebenből is. Aligha bánták meg, a hangulat nagyszerű volt, a falatok finomak, s hajnalig ropták a táncot a Favorit zenekar által biztosított élő zenére. A Szent Ferenc Alapítvány gyermekei színvonalas jelmezes műsort adtak elő. A farsangi jellegből kifolyólag, a bálozóknál is előkerült néhány jelmez, a tombola főnyereménye pedig két velencei maszk volt.

Vajdahunyadon közel százan vettek részt szombaton este a hasonló bálon, s a hangulat ott is nagyszerű volt, a dévai Trio Forte élő zenéjére hajnalig mulatoztak, s a tombolanyeremények és a jelmezek itt sem hiányoztak.

Petrozsényban 180-an vettek részt az idei farsangi bálon, amely az utóbbi évek legsikeresebb mulatságának bizonyult. Még Bukarestből és Magyarországról is eljöttek, akárcsak 10 hollandiai vendég. Valamennyien nagyszerűen érezték magukat hajnalig, az élő zene, a Jézus Szíve Iskola diákjainak az előadása, a finom falatok, a tombola és a jelmezek tették emlékezetessé a farsangi szórakozást.

 

Farsangi Bál

Ismertetni a szórványvidékek kulturális értékeit!

Folytatódik a Székely–Szórvány partnerség

Hunyad megyéből kéttagú küldöttség vett részt a hétvégén a Székely Szórvány partnerség első idei egyeztető találkozóján, a háromszéki Árkoson.

A tömbvidék és a szórványközösségek együttműködését szorgalmazó, RMDSZ által kezdeményezett program ezelőtt hét esztendővel indult, és gyümölcseként több száz olyan kulturális esemény említhető, mely nagyban hozzájárult az erdélyi magyar identitás erősítéséhez.

A Kovászna Megyei Tanács által szervezett hétvégi konferenciának az Árkosi Felnőttoktatási Központ adott otthont, ahol Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Máramaros megyék magyar közösségeinek képviselői egyeztettek a háromszékiekkel az idei közös kulturális programokról

A találkozó alkalmával, Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke megerősítette: A székely–szórvány program valódi közösségépítő, identitáserősítő partnerség, amelyet Kovászna Megye Tanácsa a továbbiakban is prioritásként kezel.

A partnerségben már hagyománnyal rendelkező szórványmegyék mellett első ízben képviseltette magát az egyeztetésen Máramaros megye magyar közössége. Tavaly Fogaras jelentette az új színfoltot a székely-szórvány együttműködésben, melynek köszönhetően sikerült megszervezni az első Fogarasi Magar Napokat, egy olyan településen, ahol száz év alatt 2 százalékra csökkent a hajdan többségi magyar lakosság aránya. A partnerség keretében nyújtott támogatásnak köszönhetően azonban feléledt a kultúrélet Fogarason.

Kiss Csilla, a Kovászna Megyei Tanács szórványfelelőse elmondta: a háromszékiek idén is felvállalják a szórványbeli közösségek művelődési életének támogatását, és a feltérképezett igényeknek megfelelően különös figyelmet kívánnak fordítani a néptáncoktatásra, elsősorban a helyi közösségszervezők ilyen irányú képzésére.

Hunyad megyét Kun-Gazda Gergely és Kun-Gazda Kinga képviselte a találkozón. Utóbbi, a megyei Nőszervezet elnökeként, illetve a Téglás Gábor Elméleti Líceum pedagógusaként elmondta: A több éve működő partnerségben a résztvevő felek egyaránt nyertesek szellemiekben. Az együttműködés keretében ebben az évben még hatékonyabbá szeretnénk tenni a Kovászna megyei minta alapján a Hunyad Megyei Értéktár Bizottságnak a tevékenységét, amelynek célja a Hunyad megyei kiemelkedő értékek dokumentálása és széles körű ismertetése, azok éltetése, népszerűsítése és hasznosítása. Ennek értelmében szeptemberben Háromszéken sor kerül a szórvány megyék kulturális értékeinek bemutatására, ezzel is hozzájárulva a partnerség erősítéséhez.

Ami pedig a kapcsolat Hunyad megyei vetületét illeti, a háromszéki megbeszélés értelmében a helyi magyar közösségek idén is vendégül láthatnak majd háromszéki néptáncegyütteseket, kórusokat, színtársulatokat és kézműveseket. Az erre vonatkozó helyi egyeztetésre e héten kerül sor – tájékoztatott az árkosi találkozót követően Kun-Gazda Kinga Viola.

Vas megyei Mikulások

Piros puttony és virgács nélkül, de rengeteg ajándékkal felszerelkezve érkezett Vajdahunyadra és Dévára a Vas megyei Mikulás.

Hunyad és Vas megye között immár bő huszonöt esztendőre tekint vissza a testvérmegyei kapcsolat, amely az utóbbi időben érezhetően felélénkült. – Winkler Gyula EP-képviselővel több közös projekten dolgozunk és ezek részeként került sor a mostani látogatásunkra, mikor is a vajdahunyadi és dévai magyar óvodákat, valamint a vajdahunyadi baba–mama klubot ajándékoztuk meg félmillió forint értékű játékkal. Ennek anyagi hátterét Vas megye és Ikervár önkormányzata, valamint négy Vas megyei magánvállalkozó biztosította. Igyekeztünk olyan játékokat vásárolni, melyek az említett közösségekbe járó gyermekek fejlődését segítik elő – fogalmazott Marton Ferenc, a Vas megyei küldöttgyűlés alelnöke, aki nyolcadmagával érkezett Hunyad megyébe, átadni a gazdag ajándékot. A küldöttségben jelen volt Fehér Ferenc ikervári polgármester, Bene Imre, Kulcsár Béla és Auer József magánvállalkozók, Szalay József és Józsefné, valamint Marton Ferencné is, aki óvónőként szakértelemmel válogatta össze a dévai és vajdahunyadi kisgyermekeknek szánt játékokat. Így kerülhettek a hatalmas dobozokba gyönyörű építőkockák, legók, különböző készségeket fejlesztő társasjátékok, gyöngyfűzők és sok egyéb olyan eszköz, melyek jótékonyan gazdagították a vajdahunyadi magyar óvoda, a Téglás Gábor Elméleti Líceum óvodájának, valamint a vajdahunyadi baba–mama klubnak a felszerelését. Utóbbinál különösen jól jött a támogatás, hiszen a magánkezdeményezésre indult klubban eddig jókora leleményességgel kellett pótolni a pici gyermekeknek való játékszerek hiányát.

 

Ráadásul a Vas megyeiek, mint jó Mikulásokhoz illik, édességgel is meglepték az apróságokat, mindenkinek került a zsebébe szaloncukor, csokoládé, úgyhogy a gyerkőcök örömükben egy-egy Mikulás-verset is elszavaltak, s az óvó nénikkel együtt hálásan vették birtokba a sok szép játékot. – Nekünk is öröm látni ezt a sok mosolygó gyermekszemet, jó érzés itt lenni. Külön örömöt jelent, hogy rövid látogatásunk alatt a csapat többségének alkalma adódik megismerkedni Hunyad megye látványosságaival is – fogalmazott Marton Ferenc, megemlítve, hogy a küldöttség egy része a 700 éves fennállásának küszöbén álló Lozsádra is ellátogat.

Falurevitalizációs terv Lozsádon

 

Vajdahunyadon a szórvány keddi ünnepségén nem a helyi magyarság volt a vajdahunyadi Corvin-Savaria magyar házban tartott összejövetel témája, hanem Loszád. A megyei RMDSZ és a református egyház ugyanis falurevitalizációs tervet kezdeményez Lozsádon, a kis település fennállásának 700. évfordulójára készül – első írásos említése 1320-ból származik.

Az elképzelések szerint a következő három évben olyan konkrét projekteket, indítanak el, melyek a megfogyatkozott közösség életébe új lendületet, megújulást hozhatnak.

Hunyad megye talán legrégebbi faluja kiöregedőben van. Míg az 1800-as évek közepén 1100 felett volt a lakosság száma, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a falunak 208 lakója van, ebből 103 református magyar, ismertette Lozsád jelenlegi helyzetét Székely Attila, a református egyház gondnoka, RMDSZ-es helyi tanácsos. Konkrét teendőket is megfogalmazván, mint például a templom felújítása, ravatalozó építése, kultúrotthon javítása, a víz- és csatornarendszer uniós forrásokból történő modernizálása, vagy az utak leaszfaltozása. Mivel a falu fele-fele arányban román és magyar, ezért a felújítást is közösen tervezik.

Segíts magadon és Isten is megsegít: Zsargó János Hunyad megyei református esperes szerint Lozsád revitalizációja széleskörű összefogással és aktív tevékenységgel érhető el. A faluba beszolgáló Sipos Szabolcs szászvárosi református lelkész is konkrét tervek kidolgozását szorgalmazta, különben nehéz lesz összefogásra bírni a közösséget.

Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke bemutatta azt a nyolc fejezetben megfogalmazott tervet, amelyet Vetési László dolgozott ki. Az Erdélyi Református Egyház szórványszakértője egyébként gyakori látogatója és jó ismerője Lozsádnak. Vetési László tervében a közösségszervezéstől a kulturális tevékenységen keresztül a kutatói, értékgyűjtő és értékmentő munkán át részletesen szerepelnek azok a területek, amelyeken meg kell szervezni a munkát, hogy sikeres közösségépítési folyamatot lehessen majd beindítani Lozsádon.

Winkler Gyula arról is beszámolt, hogy az elmúlt hetekben egyeztettek a községközpont, Martinesd polgármesterével és a megyei tanács elnökével a lozsádi akcióterv beindításáról, s mindketten támogatják az elképzelést. A tervet a hétvégén a Magyar Újságírók Romániai Szervezetének (MÚRE) nagyenyedi szórványkonferenciáján is bemutatta, a média munkatársainak közreműködését kérve egy majdani falumonográfia összeállításához, illetve a terv népszerűsítéséhez. Merész terv, amelyet ha sikerül megvalósítani, 2020-ban a 700. éves évfordulót megváltozott faluképpel, reményteljes közhangulatban, megerősödött közösséggel ünnepelhetik.

A felvezetéseket élénk vita követte, alapos pró és kontra érvekkel. Ferenczi István vajdahunyadi vállalkozó figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy mekkora kihívás a városi jellegű Hunyad megyei magyarság számára a falusi élet felvirágoztatása. Fülöp Béla szászvárosi RMDSZ-elnök viszont a földművelésben rejlő lehetőségeket ecsetelte, Kacsó Roland közgazdász pedig a falvaknak szóló, 20 000 euróig terjedő EU-s pályázatokat ismertette, melyeket igen hasznosan lehetne felhasználni.

A szórványnapi ünnepség azonban nemcsak falurevitalizációról szólt, dévai és vajdahunyadi gyerekek színvonalas zenés-irodalmi összeállítással lepték meg a közönséget, Szabó Csaba kolozsvári újságíró pedig aFehér Holló Médiaklub Egyesület által működtetett Corbiialbi.ro portál, legújabb kiadványát mutatta be.

Cél: a transzszilvanizmus megerősödése

Hunyad Megyei Magyar Állandó Konferencia

Hétvégén a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban ülésezett a Hunyad megyei magyar egyházak, civil- és RMDSZ-szervezetek egyeztető fóruma, a MÁK (Magyar Állandó Konferencia). A rendezvényen részt vett Kelemen Hunor, RMDSZ-szövetségi elnök, valamint Winkler Gyula EP-képviselő is.

Kelemen Hunor felszólalásában hangsúlyozta: Erdélyben a jövőt a bizalomra kell építeni, a bizalom pedig a hagyományos transzszilván eszméken alapul: az egymás iránti tiszteleten, elfogadáson, a közösen vállalt munkán. – Az utóbbi néhány évben többször szembesültünk a ténnyel, hogy a megválasztott képviselőink által jogerőre emelt döntéseket (melyek a teljes román társadalom javát szolgálnák), olyan állami szervek írták felül és semmisítették meg, melyekben a döntéshozatal nem megválasztott, hanem kinevezett személyek kezében van – fogalmazott a szövetségi elnök, példaként említve a 2013-as decentralizációs törvényt, illetve a 2014-es alkotmánymódosítási kísérletet. Elmondta továbbá: meggyőződése, hogy bár a hazai politikai osztály kifulladt, az egyetlen járható út a pártokon belüli megújulás és a parlamentáris demokrácia megőrzése. Az RMDSZ komoly lépéseket tesz ez irányba. A helyhatósági választásokon sikerült megtalálni azt a közel hatszáz hiteles jelöltet, akiknek kiállása, munkája nyomán megerősödött a magyar képviselet a helyi önkormányzatokban. Ez Hunyad megyére is érvényes, ahol Lupényban is sikerült visszaszerezni a mandátumot és Déván is két RMDSZ városi tanácsos képviseli a helyi magyarságot. A szórványvidéki közösségekkel való kölcsönös támogatásra továbbra is számít az RMDSZ, hiszen e körökből több mint 50 000 szavazatot szokott kapni a szövetség. Ezért idén külön befutó helyet biztosítanak a szórvány képviselőjének: Szeben megye magyar jelöltje a befutó negyedik helyen szerepel a Hargita megyei RMDSZ listán. Úgyszintén a Magyar Polgári Párttal történt megegyezés nyomán két befutó helyet biztosítanak ezen politikai alakulat képviselőinek is. Az elkövetkező időszak kihívásaira utalva Kelemen Hunor elmondta: fontos döntések előtt áll a hazai társadalom. A közeljövőben ugyanis meg kell születnie az új közigazgatási törvénynek, 2017-ben új tanügyi törvénytervezet kerül közvitára és az RMDSZ azon lesz, hogy a következő két évben új alkotmánya szülessen Romániának. – A modern román állam 2018-ban ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Az ennek alapjául szolgáló gyulafehérvári nyilatkozatban pontosan leszögezték az őshonos kisebbségek önrendelkezési jogait. Ezeknek be kell épülniük a román alkotmányba – fogalmazott a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor felszólalását követően a konferencia résztvevői áttértek a helyi jellegű közös programok, célkitűzések megvitatására.

Kocsis Attila Levente MÁK-elnök röviden felelevenítette a megye magyar közösségének legnagyobb éves rendezvényének: a Hunyad Megyei Magyar Napoknak történetét, sikereit, a háttérben zajló munkát. Továbbá felkérte a jelenlévőket, hogy nyilvánítsanak véleményt a 2017-es rendezvénysor időpontját és időtartamát illetően. A rövid felszólalások nyomán Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke összegzett: a 2017-es Hunyad Megyei Magyar Napok minden valószínűség szerint ősszel kerülnek megszervezésre, magukba foglalva a jelenleg önállóan szerveződő Zsil-völgyi Magyar Napokat is és helységenként rövidebb időtartamra koncentrálódnak az események. Az EP-képviselő továbbá kitért a Hunyad és Vas megye közötti testvérkapcsolat látványos felvirágzására, melynek részeként a MÁK meghívottjainak soraiban ült Kovács Jenő, a szombathelyi Apáczai Csere János Alapítvány elnöke, aki egy Dávid Ferenc szobrot hozott ajándékba a helyi közösségnek. Winkler Gyula a MÁK elé terjesztette a 2020-ban 700 éven fennállást ünneplő Lozsád falu revitalizációs tervét is, melynek részletes ismertetésére, megvitatására november 15-én, a Magyar Szórvány Napján kerül sor a vajdahunyadi Magyar Házban. A MÁK szombati ülésén jelen volt Széll Lőrinc, Hunyad megyei ifjúsági és sportigazgató, az RMDSZ megyei képviselőlistájának vezetője, aki támogatásáról biztosította a megye valamennyi magyar közösségét és összefogásra buzdította a jelenlévőket. A MÁK külön napirendi pontjaként szerepelt a tavaly Fehér megyével közösen elindított Bethlen Gábor útja elnevezésű terv, melyről Zsargó János, Hunyad megyei református esperes tartott rövid beszámolót, külön kitérve a megyében elnéptelenedett műemléktemplomok sorsára, melyeknek konzerválásához országos szintű támogatást kért.

A konferencia résztvevői a délután folyamán testületileg részt vettek a dévai várban zajló Dávid Ferenc emlékzarándoklaton, valamint a dévai Művészeti Színházban zajló RMDSZ kampányindító rendezvényen.

Június 5-én a közösség szolidaritását is mérjük

 

16 éves a Hunyad Megyei Hírmondó

 

A  szórványban a közösség szolidaritását mérjük június 5-én, hiszen az önkormányzati jelenlétünk a kis létszámú közösségek esetén valóban azon múlik, hogy sikerül-e mindenkit megszólítani és a közös ügy mellé állítani – mondta Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke kedden délután a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban, ahol a Hunyad Megyei Hírmondó szerkesztősége szervezett találkozót  az RMDSZ önkormányzati jelöltjeivel és mindazokkal, akik rész vállalnak a megyei havilap megjelenésében.

   

 

 

 

 

 

 

“Választásokra készülünk, jelöltjeink között vannak tapasztalt helyi politikusok, mint Pogocsán Ferdinánd Déván vagy Benedekfi Dávid Lupényban, de vannak új, fiatal jelöltek, mint Kofity Zoltán Vajdahunyadon, Hajdú Gizella doktornő Petrozsényban vagy Margai Zoltán Bácsi községben. Úgy érzem, jó csapattal jelentkezünk az önkormányzati választásokon, bízunk abban, hogy a közösség szolidárisan támogatja a Hunyad megyei RMDSZ jelöltjeit” – hangsúlyozta Winkler Gyula.

 

“Fontos, hogy munkánkat, az RMDSZ törekvéseit, célkitűzéseinket, eddig elért eredményeinket megismerjék közösségünk tagjai, és ebben a tájékoztatásban kiemelt szerep jut a Hunyad Megyei Hírmondónak, ezúton is köszönjük mindazoknak, akik önzetlen munkával lehetővé teszik, hogy hónapról-hónapra magyar szó jusson el a magyar családokhoz” – emelte ki az EP-képviselő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A találkozó házigazdája Csatlós Zsófia, a Hunyad Megyei Hírmondó főszerkesztője volt, a kötetlen beszélgetésen a Hunyad megyei közösség mindennapjairól, közéleti kihívásokról is szó esett, egyetértettek abban, hogy a Hunyad Megyei Hírmondó fontos szerepet tölt be a szórványközösség életében. “A közösségi életkép ereje abban is megnyilvánul, hogy van-e anyanyelvű írott sajtója az illető közösségnek. Ez bizalmat és reménységet ad az embereknek” – mondta Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója.

 

A Hunyad Megyei Hírmondó 16 éve jelenik meg, a 175. lapszámnál tartanak, megjelenését a Communitas Alapítvány teszi lehetővé, a szerkesztőségi és nyomda előkészítői munkát önkéntesen végzik a szerkesztőség tagjai és a Corvin Kiadó munkatársai. A lap 2000 példányban jelenik meg és eljut arra közel húsz Hunyad megyei településre, Brádtól Urikányig, ahol magyar családok élnek.

Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája

Déva, 2016. május 18.

A szórványmagyarság ünnepe

A Hunyad Megyei Magyar Napok értékelője

Sikeresen zajlott a hetedik alkalommal megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napok. A rendezvénysorozat május 9-én, Európa napján zárult, amikor a vajdahunyadi Corvin-Savaria Magyar Házban az Örömódát hallgatták meg együtt, míg a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban három generációnak szóló családi vetélkedőn szórakoztak együtt gyerekek, felnőttek és idősek. A tíznapos ünnepségsorozat értékeléséről Kocsis Attila főszervezővel, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatójával beszélgettünk.

 

– 2010 óta a Hunyad megyei magyarság már megszokta, hogy május-június táján az egész megyére kiterjedő rendezvénysorozat eseményei közül választhat.

– Most is erre törekedtünk, idén is változatos, szerteágazó és színvonalas rendezvények között választhattak. Mondhatni, hogy valamennyi, magyarok által jelentősebb számba lakott Hunyad megyei településen legalább egy kulturális rendezvény volt, a nagyobb városokban pedig számos előadás volt. Első alkalommal vezettük be a tematikus napokat, melyek tartalmas programokkal várták az érdeklődőket. Volt gyermekprogram, koncert, bányászkórus-előadás, képkiállítás, renaissance-tánc, néptánc, könyvbemutató, éremkiállítás, májusfaállítás, helytörténeti kirándulás, sportrendezvények és a Barcsay Ákos-díjak kiosztása sem maradt el. Természetesen a hagyományos magyar gasztronómia sem hiányzott, a rendezvénysorozat alatt 12 helyszínen főztek, összesen olyan 4500-5000 adag gulyás és 2000 palacsinta fogyott el, de emellett más ínyencségek is voltak. A hangulat mindenütt családias volt, a rendezvények résztvevői mindenütt jól érezték magukat.

– A közönségsiker mintha elmaradt volna az előző évekhez képest, különösen Déván, a szombati egésznapos szabadtéri rendezvényen.

– Az idő sem kedvezett, kétrendbeli vihar és a május elején kellemetlen 12 fokos hideg ellenére mégis 6-700 magyar együtt ünnepelt a főtéren. Valamennyien jól érezték magukat, kellemesen töltötték együtt a napot, s estére Balázs Pali koncertje igencsak fellendítette a hangulatot. Kétségtelenül az is közrejátszott, hogy idén nem léptek fel közkedvelt magyarországi nagy sztárok, mint például az EDDA, Bikini vagy Republic az előző években, de szűkített költségvetésből gazdálkodtunk, a választási kampány közeledése gondot jelentett anyagilag és a helyszínek kiválasztása szempontjából is, semmiképpen sem akartuk összemosni a magyar napokat a választási kampánnyal. De hát a Hunyad Megyei Magyar Napok elsősorban az itteni szórványról szól, az itteni magyarság ünnepe, a magyar kultúra, nemzeti hagyományaink, értékeink ünnepsége. Mindenekelőtt a saját kulturális egyesületeinknek szántunk főszerepet, külön kiemelném a dévai renaissance táncegyüttest, amely nemcsak színvonalas fellépéseivel tűnt ki, hanem sokat segített a szervezésben is.

– Magyarországról is szép számba eljöttek a testvértelepülések küldöttségei együtt ünnepelni a Hunyad megyei magyarokkal.

– Köszönettel is tartozunk a várpalotai, keceli, szombathelyi vagy jánosházi küldöttségeknek, hogy együtt ünnepeltek velünk, felemelő érzés mindkét fél számára. Háromszékről azonban csak egy néptáncegyüttes érkezett a Szórvány–Székelyföld együttműködés keretében, kevesebb, mint az előző években és kézművesek sem jöttek el. A testvériség szellemében nekik is köszönetet mondunk a támogatásért, még ha az kisebb is volt, mint az előző években.

– Akárcsak az előző években, a románság körében idén is nagyszerű visszhangnak örvendtek a magyar napok.

– Nem titkolom, hogy örvendtem a közösségi oldalakon megjelent román kommenteknek, melyek a magyarság összefogását, színvonalas rendezvényeit és példás hagyományőrzését méltatták. A magyar napok köztéri rendezvényeinek egyik célja, hogy a nyilvánosság előtt mutassuk be a románságnak kulturális és gasztronómiai értékeinket. A visszajelzések alapján sikerült is, a románság roppant kedvezően viszonyult a rendezvénysorozathoz.

– A megyét keresztül-kasul járva a magyar napok során sok magyarral beszélgettem, s szinte általános volt a vélemény, hogy noha nem volt minden idők legjobbja, az idei magyar napok is nagyszerűen sikerültek.

– Hasonlóan látom én is a dolgokat, vonalat húzva a végeredmény egyértelműen pozitív. Köszönetet is mondok ezért mindazoknak, akik segítettek a szervezésben, a már korábban említetteken kívül a Corvin-Savaria társaságnak, a nőszervezeteknek, a Dévai Geszthy Ferenc Társaságnak, a lupényi Eben Haezer Alapítványnak, a pedagógusszövetségnek, a Hauer Erich Diáktanácsnak, a Corvin Kiadónak, a Szivárvány nyugdíjasklubnak, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesületnek és nem utolsósorban a történelmi magyar egyházaknak.

– Köszönöm szépen a beszélgetést!

– Én is köszönöm!

 

Hunyad Megyei Hírmondó © 2011 kiadja az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezet
Powered by Konnertfilm