Naptár
február 2018
H K S C P S V
« jan    
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728  

Arhívum: ‘Közélet’ Kategória

Lelkünk mélyén kél rá visszhang

25 éves a dévai cserkészcsapat

25 éves fennállását ünnepli idén a dévai 55. Számú Kőműves Kelemen Cserkészcsapat. A január első napjaira időzített jubiláláson sokféle emlék elevenedett fel. A nagy cserkészek meséltek, a kicsik hallgatták, s szemükben ott ragyogott a vágy, hogy mindezt ők is megéljék: a retyezáti túrákat, portyákat, tábortüzeket, lubickolást, őrködést, közös főzést, mosogatást, vízhordást, ázást-fázást, amitől furcsa mód senkinek semmi baja nem lett.

Előkerültek a csapat ereklyéi is: emléklapok, őrsi zászlók, cserkészújság, évfirdulós kisfilm, sok-sok fénykép, melyen némelyek saját szüleiket fedezték fel. És az első nyakkendő is, melyet a két cserkészparancsnok, Daradics János és László Attila vehetett át 25 évvel ezelőtt Böjte Csaba atyától azzal a megbizatással, hogy a magyar cserkészet szellemében neveljék a fiatalokat. – Akkor nem tudtam, mit vállalok. És arra biztosan nem gondoltam, hogy 25 évig fogjuk végezni ezt a feladatot. Több száz gyermek fordult meg a csapatban, több mint kétszázan tettek cserkészfogadalmat és ami a legfontosabb, hogy ehhez is igazítják életüket. Számunkra a cserkészet nem arról szól, hogy hetente összejárunk foglalkozásra, van egy baráti kör, ami az évek során elhalványul. Igyekszünk olyan élményt nyújtani, ami életreszólóan alakítja, csiszolja a gyermekek, fiatalok lelkét, hitét, világlátását. És közben mi magunk is rengeteget tanulunk. Számomra a legnagyobb ajándéka ennek a hosszú 25 esztendőnek a sok-sok nagyszerű fiatal, akit megismertem a csapatban, a felnőtt cserkésztársak, akikkel évek óta együtt dolgozunk a cserkészszövetségben – fogalmazott Daradics János csapatparancsnok, aki 1993-ban 13 fiatallal együtt írta alá a csapatalapító szándéknyilatkozatot. Közülük többen lemorzsolódtak, de van, aki azóta is aktív tagja, támogatója a csapatnak. – Jó megtapasztalni, hogy egyre több szülő is mellénk áll. Néhányan eljöttek a csapatévfordulóra is. És itt volt pár felnőtt cserkész is, akik együtt nőttek a csapattal. Vannak köztük pedagógusok, akik egyre inkább részt vállalnak a csapatélet szervezésében. Úgy tűnik, lesz kinek átadni a munkát, van akire rábízni a csapatot – fogalmazott László Attila cserkésztiszt.

A jubilálás alkalmával többször is megfogalmazódott és érezni is lehetett: a dévai cserkészcsapat nagy családként működik. – Szórványvidéken nehéz pontosan úgy megszervezni a csapatot, ahogy az a nagykönyvben elő van írva. Őrsvezetőinknek sokfelé kell helytállniuk: iskolában, egyházban, más magyar civilszervezetekben is ők azok, akikre számítani lehet, akik mindig ott vannak, ahol szükség van rájuk. Emiatt azonban nehéz rendszeres őrsi foglalkozásokat tartani, így egyes korosztályokon belül nem mindig alakul ki sajátos kötődés. A pénteki foglalkozásokon, a táborokban, portyákon általában mindenki részt vesz, aki teheti, a farkaskölyöktől a roverekig. Ennek előnye, hogy a kiscserkészek igazi testvérüknek tekintik nagyobb társaikat, akik figyelnek rájuk, gondjukat viselik, és akiktől sok ügyes dolgot el lehet lesni. Igaz, nem vagyunk országos bajnokok rovásírásban, őrsiélet-szervezésben, de a csapat külső, belső értékelése azt igazolja, hogy igazi családi hangulat jellemzi a közösségünket. Ez mindennél többet ér – véli a két csapatparancsnok.

Nagy családhoz illően szerveződött a jubilálás is. Mindenki hozott, amit tudott, együtt falatoztak, kortyolgatták a meleg teát, meséltek, játszottak, énekeltek. – Az őseinkről is megemlékeztünk, hiszen január 7-én van az 1764-es madéfalvi veszedelem évfordulója, amit a bukovinai székely népcsoport születésnapjaként tartanak számon. Csapatunk a dévai bukovinai székely telepen szerveződött, s bár saját székházunk nincs, foglalkozásainknak az őseink által épített templom kertjében álló közösségi Szent Antal ház biztosít teret. Erről meséltünk pár szót a csapattagoknak és a jubileum alkalmával megkoszorúztuk a templomkertben felállított keresztet, mely a dévai betelepítés emlékét őrzi – számolt be Daradics János.

A fiatalok cserkészdallal, imával, a Himnusz eléneklésével hajtottak főt a templom- és közösségépítő ősök előtt. Évfordulós ünnepségüket is imával zárták. Mint mindig. Mert alkalmuk volt megtapasztalni: ez a biztos megtartó erő.

Jókedvvel, bőségben köszöntötték az új évet

 

Jókedvvel, bőségben köszöntötte a dévai magyarság az új esztendőt a Téglás Gábor Elméleti Líceumban. A Kőműves Kelemen Szülőbizottság által szervezett szilveszterezésre idén közel háromszázan jöttek el. Többségben természetesen helybeliek, de a környező településekről, megyékből is érkeztek vendégek. Sőt, az iskola vezetőségének meghívására a dévaiak körében köszöntötte az új évet a tanintézményt önzetlenül támogató Fehér Ferenc ikervári polgármester és családja is. – Külön öröm számunkra, hogy a szervezésben a turizmus szakosztályokban tanuló diákjaink is részt vesznek, ügyesen, hozzáértéssel végzik a felszolgálást, a szilveszterezők körében pedig szintén sok fiatalt és gyermeket is köszönthetünk – szólalt fel a házigazdák nevében Balogh-Botár Károly Csaba igazgatóhelyettes, felkérve az apróságokat, hogy segédkezzenek a tombolanyeremények kisorsolásában. Utóbbiak nem is kérették magukat, és az értékes nyereménytárgyak – plazma tv, porszívó, kukta, indukciós főzőlap, italok és kozmetikumok – nagy taps és gratulációk közepette találtak gazdára. A hangulatot pedig nehéz lett volna tovább fokozni. A Trio Forte zenekar már a kora esti órákban a táncparkettre csalta a szilveszterezők többségét, s csupán az ízletes menü tálalása idején ritkultak kissé a táncosok. No meg amikor 12-őt ütött az óra. A városközponti és a környékbeli lakónegyedekben rendezett tűzijáték ugyanis szinte mindenkit kicsalogatott az iskolaudvarra. A magyar éjfélt viszont meghitt hangulatban köszöntötték a szilveszterezők. Felcsendült a magyar és a székely himnusz, majd Kocsis Attila-Levente iskolaigazgató elszavalta a Szózatot. Winkler Gyula EP-képviselő három röpke mondattal üdvözölte az együtt ünneplőket, megköszönve a 2017-es támogatást, a 2018-ra előlegezett bizalmat, egészségben, szeretetben, örömökben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánt mindenkinek. És felcsendült a Nélküled című dal: Történjen bármi, amíg élünk, s meghalunk, mi egy vérből valók vagyunk!

A jó hangulatú mulatság jócskán átnyúlt az új esztendőbe. Hajnali hatot ütött az óra, amikor az utolsó vendégek hazaindultak.

Az új esztendő tehát jól indult Déván. Legyen örömteli a folytatás is!

Készíts szelfit Bethlen Gáborral!

Téglaporos Nappal folytatódtak a Hunyad Megyei Magyar Napok

Téglaporos napra virradt tegnap a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum. A Hauer Erich Diáktanács (DT) már napokkal korábban készült a Magyar Napok keretében megrendezendő diáknapra. Jó ötletből nem volt hiány, s túl sok buzdításra sem volt szükség: az iskola apraja-nagyja örömmel kapcsolódott be a programokba.

Az elemistáknak a természetismeret és újrahasznosítás jegyében szerveztek kézműves-foglalkozást a tanító nénik. Vadgesztenyéből kutya, macska, sátor, házikó és sokféle gesztenye-emberke készült, melyekhez aztán izgalmas történeteket, meséket is költhettek a kisdiákok. A műanyagpalackok kallódó kupakjait is felhasználták: ötletes osztálycímerek készültek belőlük. Az előkészítős hupikék törpikék kirakták kupakokból a gombaházukat, az elsős lovagok kard formájú osztálycímert készítettek. És sokféle egyéb alkotás is született. Tíz óra tájban megérkezett a kisbaconi Bodvaj Egyesület két képviselője: Benedek Márta és Benkő Judit, akik a Kovászna Megyei Tanács és Kulturális Központ támogatásával jöttek Hunyad megyébe, hagyományos kézműves mesterségekre oktatni a szórványbeli gyermekeket. Hétfőn színes gyapjúból tulipánt nemezeltek a dévai elemisták. Délután Csernakeresztúron folytatódott a munka, kedden pedig a nagyobb dévai diákokhoz tér vissza a Bodvaj Egyesület két oktatója.

Külső szemmel nézve az általános iskolás diákok programja mutatkozott a legmozgalmasabbnak. A harácsolás néven meghirdetett vetélkedőre hét csapat nevezett be: a Lurkók, a Rózsaszín párducok, a Superman-ek, a Legeslegjobbak, a Szőke csajok, a Full Cap és az Ufók. A vegyes korosztályú, 10-11 fős csapatoknak számtalan feladatot kellett végrehajtaniuk. Például olyan fényképet készíteni a csapatról, melyen mindannyian repülnek. A szervezők külön hangsúlyozták, hogy az ablakon kiugrálni szigorúan tilos! Pontot lehetett szerezni továbbá egy Bethlen Gáborral készített szelfivel, vagy olyan csoportképpel, melyen az aligazgató is szerepel. Kellett hozni továbbá tyúktojást, galambtojást, üdítőt és szendvicset. Utóbbit valószínűleg a szervezők éhének csillapítása végett, az üdítőt azonban a verseny végén kiosztották a csapattagoknak. A közel harminc feladat végrehajtásához bő két óra állt a diákok rendelkezésére. Ezt követően a Galaxis őrzői című filmet nézve pihenhették ki fáradalmaikat. Közben a csapatok rangsorolása is megtörtént. A legügyesebbeknek a Rózsaszín párducok bizonyultak – számolt be Vitális Alex DT-titkár.

A középiskolásoknál csupán hat csapat alakult, de itt néhány vállalkozó szellemű tanár is beállt erősítésképp. Szükség is volt az erejükre, tudásukra, hiszen kötélhúzás, zsákba ugrás mellett kvízre is sor került, illetve találós kérdéseket kellet megfejteni. A víz-pongban a diákok nagyobb gyakorlatról tanúskodtak, a hosszúmicsoda-kötésnél pedig nagy volt a csapatokon belüli együttműködés. Mindenki szívesen adta, amije volt: (felsőruhák, sálak, kiegészítők) hogy minél hosszabb valamit tudjanak kötni a csapatnak. Végül összesítettben a „Noi 2 şi restul” csapat nyerte meg a vetélkedőt, lekörözve a Spártát, az Úrhajósokat, a Pumát, a Miccseket és a Westerasit – ismertette az eredményt Gáspár-Barra Áron DT-elnök, a Téglaporos Nap fő szervezője. A nagydiákok a vetélkedőt követően az ISU által szervezett elsősegélynyújtási képzésen vettek részt, ahol Vass Krisztina és Todor Antónia segédkezett a gyorsmentőknek.

A nap derekán Vas megyei küldöttség érkezett az iskolába. Marton Ferenc, a Vas megyei Közgyűlés alelnöke, valamint Fehér Ferenc ikervári polgármester további öt munkatársukkal vettek részt a Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvényein és 200 ezer forint értékben több tucatnyi futball-labdával lepték meg  a dévai magyar iskolaközpont diákságát.

Dráma, rockzene, gulyás

Hunyad megyei magyar napok

Gazdag és színvonalas rendezvények várták vasárnap is a Hunyad megyei magyarságot a Magyar Napok keretében. Csernakeresztúron, a bukovinai székely faluban a Málnási Tőkés József Általános Iskola diákjai adták elő a Székelysorscímű történelmi drámát, Brádon gulyásfőzéssel egybekötött közösségi mulatozás volt a programban, a dévaiak pedig Lórán Margaréta festménykiállítását tekinthették meg a helyi magyar házban, illetve a szerelemért némaságot is vállaló katona történtével ismerkedtek meg a Szent Ferenc Alapítvány diákjai színvonalas előadása révén.

A szombati nap lozsádi és dévai eseményei után a vasárnapi rendezvények fő helyszíne Vajdahunyad volt. Az egész napos program a sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus kórus rendkívül szép előadásával kezdődött. A helyi római katolikus templomban számos kulturális rendezvény szerveztek az évek során, ilyen meghatósan szép azonban még nem volt, hangsúlyozták a helyi magyarok.

A szabadtéri programok a Corvin-Savaria magyar kulturális központban zajlottak, ahol a főleg pedagógusokból álló Dalos Pacsirták elnevezésű tompai (Magyarország) együttes verseket adták elő megzenésített formában. Miután a szép számú közönség elfogyasztotta a két nagy üstben helyiek által készített finom gulyást, illetve a Vas megyei vendégek marhapaprikását, a Maros megyei Titán zenekar koncertjére került sor. Nagyszerű előadás volt, noha a Titán(ok) nem is annyira saját szerzeményeit adta elő, hanem a magyar könnyű- és rockzene klasszikus darabjait. A közönségsiker óriási volt, háromszor tapsolták vissza a művészeket, miután egy jó órán keresztül együtt énekelték velük az ismertebb dalszövegeket, illetve táncra perdültek a magyar ház udvarán. A Maros megyei vendégek hazafiságtól átfűtött dalokat válogattak vajdahunyadi fellépésükre, s a szórványban aratott, számukra meglepő közönségsiker nyomán bármikor szívesen térnek vissza Hunyad megyébe.

A vasárnapi kohászvárosi koncerten jelenlévő helyiek és dévaiak alighanem örömmel fogadnák őket, akárcsak a magyarországi vendégek.

„Haza jött” a Vas megyei nagykövetség

Hunyad Megyei Magyar Napok

A több mint egyhetes rendezvénysorozatot már nyolcadik alkalommal szervezték meg, az időpont mégis újdonság, mivel a korábbi években mindig május–június táján került rá sor.

Sporttal, vallásos dalokkal és testvérvárosi kapcsolatokkal kezdődtek. Vajdahunyadon a Corvin-Savaria magyar házban a magyarországi Vas testvérmegye küldöttségét fogadták a helyi magyarok. „Haza jöttetek”, így fogadta Ferenczi István, a májusban megválasztott új vajdahunyadi RMDSZ-elnök köszöntötte a népes Vas megyei küldöttséget, amely immár harmadik alkalommal jött el a Hunyad Megyei Magyar Napokra.

Az együttműködés hosszú múltra tekint vissza, Vas és Hunyad megyék, illetve Szombathely és Vajdahunyad már a rendszerváltás utáni első hónapokban testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatot alakítottak ki, az együttműködés mégis az utóbbi években élénkült meg, hangsúlyozta Marton Ferenc, a Vas megyei közgyűlés alelnöke. Korábban ugyanis a kétoldalú kapcsolat inkább hivatalos, intézményi szinten zajlott, az utóbbi években viszont lejutott az emberekhez is, mindenekelőtt a civilszervezetek együttműködése révén. Megtisztelő Vajdahunyadra jönni, már itthon érzik magukat és feltöltődnek, kitartással, a nemzetbe vetett hittel és mindenekelőtt az összefogás felemelő példájával, hangsúlyozta Marton Ferenc, aki fontos fejleménynek tartja, hogy Magyarországon a szórványra is egyre jobban felfigyelnek, nem csupán a Székelyföldre.

Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke is köszöntötte a magyarországi vendégeket, amolyan jelképes Vas megyei nagykövetségnek nevezve a kétoldalú kapcsolat nevét viselő Corvin-Savaria magyar házat. A kohászvárosi magyarság kulturális és közösségi központjaként szolgáló ház ugyanis jelentős Vas megyei támogatással épült meg több, mint egy évtizeddel ezelőtt. A magyarországiak nemzeti zászlót ajándékoztak a házigazdáknak, utóbbiak pedig Fazakas Tibor vajdahunyadi képzőművész alkotásaival ajándékozták meg a vendégeket.

A hat csapat részvételével zajlott focibajnokság pénteken kezdődött el, de csak a szombati mérkőzések után ért véget. A csernakeresztúriak nyerték meg a tornát, megelőzvén a másik két Hunyad megyei csapatot, a dévait és a lupényit, illetve a kolozsvári, szegedi és mezőkövesdi vendégeket.

A magyar napok hivatalos megnyitójára szombaton került sor, ráadásul nem is valamelyik jelentősebb városban, hanem Lozsádon, az alig 200 lakosú, fele-fele arányban magyar–román faluban. A helyszín kiválasztása nem volt véletlen, mivel 2020-ban a település első okiratos megemlítésének 700. évfordulóját ünnepli, az RMDSZ falu-revitalizációs programot indított el. Akárcsak annyi más erdélyi falu, Lozsád népessége is folyamatosan csökken, a fiatalok elvándorolnak és főleg az idősek maradnak. Az életkörülmények javításával (aszfaltozás, közművesítés kibővítése) révén a folyamat megállítását, sőt, remélhetőleg visszafordítását célozzák.

A Hunyad megyei magyar napok szombati hivatalos megnyitójára Lozsád úgy megtelt élettel és pezsgéssel, hogy már az öregek sem igazán emlékeztek hasonlóra. A helyiek is szép számmal gyűltek össze a kultúrotthonnál, de dévai, vajdahunyadi, magyarországi és hollandiai vendégek is eljöttek. A megye két nagyvárosából sokan mentek el Lozsádra, és nyílván, hogy a Vas megyeieket is elhozták, sőt, Zsargó János, a vajdahunyadi református egyházközség lelkipásztora az éppen látogatóba lévő hollandiai testvérgyülekezet küldöttségét is elvitte Lozsádra. Aligha bánták meg, nagyszerű élményben volt részük.

A Martinyesdi községházán folytatott megbeszélés után (Lozsád oda tarozik) Székely Attila helyi tanácsos köszöntötte az egybegyűlteket, majd Adinel Botescu községi polgármester a parányi magyar közösség felkarolásának közös szándékát hangsúlyozta. Vetési László, a kolozsvári erdélyi református püspökség szórványigazgatója a belső összetartás fontosságát hangsúlyozta. A várak – melyek terén Hunyad megye kimagasló helyet foglal a Kárpát-medencében – megvédik a közösséget a külső támadásoktól, a belsőktől azonban már nem. A nemzeti megmaradás tartópilléreit, a templomot és az iskolát a közösségnek kell megőriznie. Marton Ferenc a testvérvárosi kapcsolat fontosságáról beszélt, Laczkó Albert, a Hargita megyei Gyergyóremete polgármestere pedig a szórvány és Székelyföld közötti kapcsolat kiépítésének lehetőségét említette fel a szórványfalú esetében. Sípos Szabolcs a Lozsádra beszolgáló szászvárosi református lelkipásztor a hit fontosságát ecsetelte, Winkler Gyula pedig 3 nyelven köszöntötte az egybegyűlteket: magyarul, románul és angolul. A kultúrotthonban ugyanis helyi románok is eljöttek együtt ünnepelni a magyarokkal, a holland vendégeket viszont nem tudta anyanyelvűkön, hanem csak a nemzetközi közvetítőnyelven megszólítani.

Az igazi látványra azonban az ünnepi beszédek után került sor, amikor a dévai szivárvány nyugdíjas-kórus, a martinyesdi néptánccsoport és a csernakeresztúri hagyományőrző egyesület lépett fel. Utóbbiak nagyszerű teljesítményét vastaps fogadta. Közben kint az udvaron mindhárom üstben elkészült a finom gulyás, melyet a helyiek és a vendégek sokáig falatozták, kellemes beszélgetések mellett és magyar nóták kíséretében.

Zengjed a dalt, kiáltsd a szót!

Közös imával indultak a Hunyad Megyei Magyar Napok

Színes programkínálattal indult a hétvégén a VIII. Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysora: Vajdahunyadon, Lozsádon, Déván, Brádon, Csernakeresztúron, a Zsil völgyében. A legelső mozzanatra azonban a dévai református templomban került sor, ahol a helybeli (református, unitárius, római katolikus) hívek együtt énekelhettek a marosvásárhelyi Reménység Zenekarral.

– Régi ismeretség fűz az Udvarfalván alakult zenekar tagjaihoz, volt időszak az életemben, amikor havonta hallhattam őket. Mindig hangsúlyozzák, hogy nem koncertezni mennek egy-egy közösségbe, hanem együtt énekelni – mutatta be az együttest Rátoni Csaba dévai lelkipásztor, aki a zsoltáréneklő Dávidra fordította a jelenlévők figyelmét. Fülöp Júlia unitárius lelkésztárs Máté evangéliumából idézve biztatta a zenészeket és gyülekezeti tagokat: Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. Winkler Gyula EP-képviselő, megyei RMDSZ-elnök lelki derűvel átszőtt napok reményében köszöntötte a magyar napok első rendezvényének résztvevőit.

A Reménység Zenekar tagjai – Gombos Imola Ildikó, Domahídi Árpád, valamint Sárosi Pál valóban igyekeztek a közönséggel közösen fordulni Isten felé: dicsőítést, hálát sugárzó, könyörgéssel átszőtt énekekkel.

A rendezvénysor másodnapján, vasárnap újabb vendégek buzdítottak közös éneklésre a dévai református templomban. Ezúttal a Hantosi Népdalkör és Férfidalárda tagjait látta vendégül a gyülekezet, akik az istentiszteletet követően adtak elő régi magyar vallásos énekeket. Koncz Mária, a dalkör vezetője citerán kísérte az énekeket, Patakiné Turucz Katalin pedig Reviczky Gyula Imakönyvem című versével gazdagította az alkalmat. A hantosi népdalkör tagjaként jelen volt a dévaiak körében Fischer József polgármester is, aki szeretettel köszönte meg a vendéglátását és örömmel emlegette a lelkészcsaláddal több évre visszanyúló barátságot, mely még Gerendkeresztúron született. A közel ezer lelket számláló hantosi közösség tagjai közt szép számban vannak gerendkeresztúri származásúak, így elég erős szálak fűznek minket Erdélyhez. És összetartozásunk jegyében örömmel jöttünk Dévára részesei lenni az itteni magyar közösség rendezvényeinek – fogalmazott a polgármester. A hantosi Népdalkör és Férfidalárda szombaton a dévai főtéren felállított nagyszínpadon is fellépett galga-menti, hajdúbihari, vajdasági és küküllőmenti dalokat énekelve.

 

 

***

A Reménység zenekar 2004-ben alakult Udvarfalván, abból a belső indíttatásból, hogy Istent magasztaló énekeket énekeljen, és ezáltal eljuttassa az örömhírt az embereknek. Megalakulásuk óta nagyon sok helyen szolgáltak Erdélyben, Magyarországon és Hollandiában is.
Eddig három albumuk jelent meg: Kezdet, Hűség és Engem szeret Jézusom. Céljuk az, hogy minél több emberben felébresszék az Isten iránti vágyakozást.

Nyolcvan liter gulyás mellett alakult a jókedv

Majális Déván

Hangulatos majálissal ünnepelte május elsejét a dévai magyarság. Az RMDSZ helyi szervezete által hagyományossá tett rendezvénynek idén is a Magyar Ház biztosított teret, ahol Pogocsán Ferdinánd városi tanácsossal az élen már reggel vidám csapat aprította a húst, pityókát, zöldséget, rakta a tüzet a 80 literes üst alá, hogy kora délutánra elkészüljön az ízletes gulyás. Közben folyton bővült a társaság. Déltájban tanító nénik, óvó nénik, az RMDSZ Nőszervezetének tagjai gyűjtötték maguk köré az egyre népesebb gyermeksereget, ötletes tavaszi kézimunkálásba fogva. Készültek papírtulipánok, bájos pillangók és anyák napi üdvözletek is. Három óra tájra a Magyar Ház nagytermében már nehéz volt helyet találni a terített asztalok mellett. S mire nagyjából mindenki jóllakott, elkezdődött a néptáncelőadás. Ezúttal a Szent Ferenc Alapítvány Margaréta Tánccsoportjának fiataljai ropták a színpadon a szatmári táncokat, s a visszahívó vastaps után még egy moldvai táncrendet is eljártak. A főzőcsapat közben mititéj-sütésre váltott. Annak is volt keletje bőven. Az asztaltársaságok, a hűvös teremben vagy a kellemes májusi napsütésben folytatták a csevegést, a gyerkőcök a futballpályát vették birtokba, szállt a labda, terjedt a jókedv, és a szervezők örömmel nyugtázhatták, hogy a kisebb-nagyobb helyi magyar közösségek mindegyikét sikerült idén megszólítani, vendégül látni, egy asztalhoz ültetni.

Ruhakonténerek Vajdahunyadon is

Tizenkét ruhakonténert helyezett ki e hét elején a Gyulafehérvári Caritas Vajdahunyad lakónegyedeibe, illetve néhány forgalmasabb térre, útkereszteszteződésbe.

– A Caritas már korábban megkeresett javaslatával, amit annak idején továbbítottunk az önkormányzat felé, de csak most sikerült nyitottságot találni a városvezetés részéről. Két hónappal korábban határozattervezet formájában terjesztettük a városi tanács elé és a kollégák megszavazták, hogy az önkormányzat biztosítson teret a Caritas által felállítandó ruhakonténereknek – számolt be Kofity Zoltán RMDSZ-tanácsos, a  határozattervezet kezdeményezője. Elmondta továbbá: a konténereket több szempontból is hasznosnak találja. Elsősorban szelektív hulladékgyűjtésre, környezetkímélésre ösztönzi a lakosságot, másrészt komoly szociális vetülete is van, hiszen a konténerekbe gyűjtött ruhát, cipőt, játékot a Caritas szortírozza, a használható darabokat szegény sorsú idősek, gyermekek, családok, illetve szociális intézmények közt osztja szét, a maradékot pedig erre szakosodott gyárban hasznosítják újra. És nem utolsó sorban, a konténerek hozzájárulnak a civilizált városkép kialakulásához is, hiszen remélhetőleg ezután a lakosság nem a lakótelepi kukák mellé hajigálja ki a használt ruhát – összegzett Kofity Zoltán városi tanácsos. Hangsúlyozta: a város rendelkezésére bocsátott 12 konténert igyekeztek úgy elhelyezni, hogy valamennyi lakótelepre jusson belőlük, illetve a nagyobb áruházak, forgalmasabb intézmények környékére is.

A köznyelvben ruhakukaként emlegetett konténerekbe a háztartásokban fölöslegessé vált ruhát, cipőt, ágyneműt, illetve játékokat lehet bedobni. A szomszédos Déván már nagy keletje van a kukáknak, hétvégeken, ünnepek előtt gyakran színültig telnek többnyire még használható darabokkal.

Farsangi mulatozások Hunyad megyében

Nagyszerű szórakozást jelentettek a hétvégi farsangi bálok a Hunyad megyei magyarság számára. Déván olyan 160-an – köztük sok fiatal – mulatoztak hajnalig a Téglás-iskola aulájában szervezett bálon. Nagy többségük dévai, de jöttek néhányan a szomszédos Csernakeresztúrról, Szászvárosról és Vajdahunyadról, de még Nagyszebenből is. Aligha bánták meg, a hangulat nagyszerű volt, a falatok finomak, s hajnalig ropták a táncot a Favorit zenekar által biztosított élő zenére. A Szent Ferenc Alapítvány gyermekei színvonalas jelmezes műsort adtak elő. A farsangi jellegből kifolyólag, a bálozóknál is előkerült néhány jelmez, a tombola főnyereménye pedig két velencei maszk volt.

Vajdahunyadon közel százan vettek részt szombaton este a hasonló bálon, s a hangulat ott is nagyszerű volt, a dévai Trio Forte élő zenéjére hajnalig mulatoztak, s a tombolanyeremények és a jelmezek itt sem hiányoztak.

Petrozsényban 180-an vettek részt az idei farsangi bálon, amely az utóbbi évek legsikeresebb mulatságának bizonyult. Még Bukarestből és Magyarországról is eljöttek, akárcsak 10 hollandiai vendég. Valamennyien nagyszerűen érezték magukat hajnalig, az élő zene, a Jézus Szíve Iskola diákjainak az előadása, a finom falatok, a tombola és a jelmezek tették emlékezetessé a farsangi szórakozást.

 

Farsangi Bál

Hunyad Megyei Hírmondó © 2011 kiadja az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezet
Powered by Konnertfilm