Naptár
december 2018
H K S C P S V
« szept    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  

Archive for december, 2018

Fejlődő Erdélyt, erős Európát

Fejlődő Erdélyt, erős Európát

Munkám itthon és az Európai Parlamentben

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő tevékenységi beszámolója – első rész

Európai kihívások – erdélyi válaszok

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megbízásából, az erdélyi magyar emberek által megválasztott európai parlamenti képviselőként, azért dolgozom, hogy megjelenítsem Erdélyt Európában, hogy hazahozzam az unió előnyeit szülőföldünkre, hogy az erdélyi érdekeket érvényesítsem az Európai Parlamentben. A 2019-es esztendő vízválasztó év lesz, eldől, hogy Európa jövője hogyan alakul, de az is, hogy az elkövetkezőkben mit támogat az Európai Unió, milyen fejlesztésekre tudunk pénzt pályázni. Rajtunk múlik, hogy a mindenképpen bekövetkező átalakulásnak nyertesei vagy vesztesei leszünk. Jól látszik, hogy az európai régiók életszínvonala nem egyenletes, ezért a fejlettebb és elmaradottabb régiók fejlesztési elképzelései nem találkoznak, az érdekeket nehezen lehet összeegyeztetni. Számos tagállam a Kohéziós Politika és a Közös Agrárpolitika költségvetésének visszavágásáért harcol, miközben nekünk épp ez a két politika a legfontosabb, hiszen innen finanszírozzák az erdélyi közberuházások nagy többségét. A mi közösségünk azt várja el az Európai Uniótól, hogy folytassa a jelenlegi politikákat és a kisközösségek modernizációs törekvéseit támogassa, ott fejlesszen, ahol erre a legnagyobb szükség van. A következő években az Európai Parlamentben fog eldőlni ez a csata, és csak rajtunk múlik, hogy az erdélyi magyarság, az RMDSZ képviselői európai szövetségeseikkel ott ülnek-e annál az asztalnál, ahol az Európai Unió jövőjét alakítják. Rajtunk múlik, hogy kiharcoljuk-e Európában, ami nekünk jár: a felzárkózáshoz, fejlődéshez szükséges támogatásokat, a nemzeti kisebbségi jogokat, hogy itthon, szülőföldünkön biztonságban érezzük magunkat egyenjogú közösségként, erdélyi magyarként. Senki más nem harcolja ki helyettünk, csak mi tudjuk ezt elérni, ha egységesen fellépő, cselekvő közösségként leszünk jelen itthon és Európában. Európa átalakulásából nyerni vagy veszteni fogunk? Ezek a változások az erdélyi magyarok javára vagy kárára fognak megtörténni? Ez a nagy tétje a május 26-ai választásoknak. 2019 májusában azért kell összefognunk, hogy Európa olyanná váljon, amilyennek megálmodtuk: a nemzetek, nemzeti közösségek és régiók Európája, ahol kisebbség és többség otthon érzi magát, egyformán esélyt és támogatást kap a gyarapodásra. Mi, erdélyi magyarok fejlődő Erdélyt és erős Európát akarunk.

Döntéselőkészítés az európai törvényhozásban

Meghatározzák a mindennapokat

Az Európai Parlament az egyetlen olyan európai intézmény, amely legitimitását több mint 500 millió európai szavazópolgártól közvetlenül kapja, ennek köszönhetően az évek folyamán egyre bővült hatásköre, az élet egyre több területét meghatározza. Több mint egy évtizede az Európai Parlamentben hozott döntések rólunk, erdélyi magyarokról is szólnak, befolyásolják, alakítják mindennapjainkat. A parlament szakbizottságaiban és munkacsoportjaiban ezeket a döntéseket készítjük elő, az RMDSZ EP-képviselőjeként azért dolgozom nap mint nap, hogy az európai közpolitikák kialakításában vegyék figyelembe az erdélyi magyar közösség érdekeit, elvárásait, valamint azért, hogy megkeressem azokat a szövetségeseket, akikkel azonosak az elképzelések, akikkel egy fronton tudunk harcolni. A nemzetközi kereskedelmi bizottságban (INTA) alelnökként, a regionális fejlesztési bizottságban (REGI) helyettes tagként tevékenykedtem. Mindkettő olyan terület, amely közvetlen vagy közvetett módon befolyásolni tudja a romániai magyarság, tágabb értelemben a Kárpát-medencei magyarság érdekeit. Két olyan különbizottságban vettem részt, amely a pénzügyi-, gazdasági- és szociális válságot (CRIS), illetve a pénzmosás (Panama-papírok) és adóelkerülés problematikáját vizsgálta, olyan témák ezek, amelyek első látásra csak közvetett módon, de valójában meghatározzák az erdélyi mindennapokat is. Az Európai Parlament nemzetközi tevékenysége egyre jobban felértékelődik, célunk az EU világpiaci helyzetét megerősíteni. Az Indiával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség és a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagjaként is az európai kis- és középvállalkozók, az európai ipar érdekeit képviselem. Különösen a kínai kapcsolatokkal foglalkozom, ugyanis az INTA-ban az EU-Kína kapcsolatok állandó felelőse vagyok, állandó alakulásban levő együttműködésről, a mindennapokat meghatározó gazdasági folyamatokról van szó, ezért is tartottam fontosnak elmélyülni ezen a területen. A regionális fejlesztési bizottságban módosításaimmal hozzájárultam a kohéziós és területi politikák számunkra kedvező alakításához, az úgynevezett N+3 szabály elfogadásához országunk számára, amely több időt adott az előző EU-s költségvetési keret eddig fel nem használt forrásainak a lehívásához, 2014-2016 között. Ez országunk és Erdély esetében nagyon fontos eredmény volt. Egyébként ma már a harmadik költségvetési ciklust készítjük elő, amióta csatlakoztunk az EU-hoz, ám továbbra is a sor végén kullogunk az uniós források felhasználását tekintve. Részt veszek a magyar és a romániai néppárti delegáció munkájában, ugyanakkor aktív tagja vagyok a kisebbségi frakcióközi csoport (Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Intergroup) tevékenységében. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben. Az RMDSZ EP-képviselőjeként igyekszem hangsúlyosan megjeleníteni az erdélyi közösség érdekeit a néppárt politikai törekvéseiben, legyen szó kisebbségvédelmi küzdelemről, fiatalokról, kis- és közepes vállalkozókról, vagy akár az erdélyi magyar gazdákról a Közös Agrárpolitika megújításáról szóló vitában. „Az Európai Unió a napi élet leválaszthatatlan részévé vált. Mindennek van uniós relevanciája – legyen szó az otthoni reformokról, társadalmunk jövőjének megszervezéséről, a cselekvési tervek megfogalmazásáról. A tervek megvalósításához uniós források szükségesek, ugyanakkor ismerni kell a trendeket, a tendenciákat, a fejleményeket ahhoz, hogy társadalmunk megfelelően felzárkózhasson, hiszen a csatlakozás, a felzárkózás segít hozzá a jóléthez, az Európai Unió előnyeinek a kihasználásához” – Szabadság, 2018. június 30.

Európa jövője

Lesz-e beleszólásunk?

Az itthoni politikai porondon az RMDSZ elsőként kezdett európai jövőnkért dolgozni. Tíz évvel a csatlakozás után már el sem tudjuk képzelni közösségünk életét az unión kívül. A pozitív eredmények mellett viszont azt is kimondjuk: az Európai Uniónak sok tekintetben változnia kell. Az EU nemcsak kulturálisan sokszínű, hanem a benne lakók érdekei is különböznek, más-más irányba húznák az európai közösséget. Az elmúlt években sok szempontból harctérré vált az Európai Unió, egyre mélyebbek a törésvonalak. Egyértelműen látszik, a nyugati tagországok gazdasági és kulturális érdekei mást diktálnak, mint a közép- és kelet-európai államoké. Az RMDSZ EP-képviselőiként határozottan elmondtuk Brüsszelben, hogy a korlátlan bevándorlás átalakítja az európai társadalmakat, ennek pedig nemcsak gazdasági és szociális hatása van, de kulturális következményei is lesznek. Együtt dolgozva a magyar néppárti képviselőcsoporttal és a felvidéki magyar EP-képviselettel, közösen az EPP nagy családjában és az európai politikában a Kárpát-medence érdekeit és a keresztény kultúrát képviseljük. Ki kell mondanunk, hogy ma erre is szükség van Európában: hogy kiálljunk a keresztény kultúra mellett, hiszen ez erdélyi identitásunk erős pillére, alapvető értéke. A kulturális és gazdasági törésvonalak mentén körvonalazódni látszik, hogy markáns tábora van a kétsebességű Európát szorgalmazóknak. Nekünk itt, Közép- és Kelet-Európában az a célunk, hogy ne jöhessen létre a két vagy többsebességű Európai Unió. “Az Európai Unió jelenleg több koncentrikus, néha egymást is keresztező körből áll: Schengen-övezet, eurozóna. Emellett ott van a 28 tagállam mellett a más európai országokat is magába foglaló európai gazdasági övezet. A többsebességű Unió lényege, hogy ha kialakulnak azok az államcsoportok, amelyek egy bizonyos kérdésben tovább szeretnének menni, akkor ezt tehessék meg anélkül, hogy a többiek beleszólással lehetnének ebbe. Ha úgy értelmezzük, hogy a későbbiek során bárki csatlakozhat ezekhez a belső körökhöz, akkor ez maga a valóság. Ha viszont úgy képzelték el, hogy a „belső mag” hermetikusan elzárja magát a „perifériától”, a kettő között megszűnik az átjárhatóság, akkor ezt mi – keleti tagállamok – nem tudjuk elfogadni” – Maszol, 2017. március 2. Az Európai Unió gyenge pontjait előbb a gazdasági krízis, majd a migrációs válság hozta felszínre. 2015 szeptemberében az Európai Parlament többsége elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, amely 160.000 menekült elosztására vonatkozó kötelező kvótákat vezetett be a tagállamok számára. Az RMDSZ hivatalos álláspontját képviselve (mely egybeesett országunk hivatalos álláspontjával) a határozat ellen szavaztam. A Dublini Egyezmény megreformálását sürgettem, kiemelve, hogy a tagállamok maguk döntsék el, milyen álláspontra helyezkednek a gazdasági migráció ügyében. „Egy megosztott Európában élünk, és a következő időszak sajnos nem a megbékélés, hanem a megosztottság további kiéleződésének időszaka lesz. (…) Soha ilyen egyenlőtlenség nem volt Európában, mint ma, legyen szó az életszínvonalbeli különbségekről, a középosztály beszűküléséről, a kiskeresetűek arányának növekedéséről. Létezik egy kelet-nyugat szakadék is, amely magyarázatot ad a migrációval szembeni álláspontok különbségére. Ennek történelmi háttere van, hiszen a második világháború után Közép-Kelet-Európában az etnikai kérdés volt a legnagyobb probléma, a nyugat-európai trauma pedig elsősorban a gyarmati impériumok összeomlása volt, algériai, kongói háború és így tovább. Ezért más a nyugat-európai hozzáállás a bőrszín szerinti mássághoz, mint a kelet-európai. (….) Csak abban reménykedem, hogy a választások után olyan összetétele lesz az EP-nek, hogy megkezdődik a minket szétválasztó árkok betapasztása” – Maszol, 2018. október 1.   Winkler Gyula EP képviselő tevékenységi beszámolóját következő lapszámunkban folytatjuk

Munkám itthon és az Európai Parlamentben

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő tevékenységi beszámolója – második rész

Erdély a felzárkózás útján

Változó uniós támogatások

Az Európai Unió gazdasági hozadéka nyilvánvaló: a csatlakozás óta eltelt időszakban településeink épültek-szépültek, utak, vízhálózatok készültek, iskolákat, kultúrotthonokat újítottak fel európai pályázati forrásokból, a támogatásoknak köszönhetően fejlődött az erdélyi mezőgazdaság, javult a kisvállalkozók versenyképessége – ezek az eredmények mind az erdélyi magyar családok jólétét szolgálják. De mindezek a lehetőségek, támogatások nem maguktól jönnek! Pályázni kell, felkészült kell lenni, követni a változásokat, ezt pedig leghatékonyabban úgy érjük el, ha az RMDSZ képviselői jelen vannak Brüsszelben. EP-képviselőként kiemelt feladatomnak tekintettem, hogy naprakészen tájékoztassam önkormányzati vezetőinket, szakmai szervezeteinket, gazdáinkat, vállalkozóinkat, hogy mi történik Európa fővárosában. A 21. században a megfelelő információ birtoklása már nyert ügyet jelent – csak a tájékozott közösségek tudnak fejlődni és célkitűzéseiket megvalósítani. Mi, Erdélyben nem engedhetjük meg magunknak, hogy mástól várjuk a nekünk fontos információk megszerzését, jelen kell lennünk a döntéshozatalnál. A következő hónapokban dől el, hogyan változik az EU támogatáspolitikája a 2021-2027 közötti költségvetési időszakban. Azt már lehet tudni, hogy a Brexit miatt csökken az EU költségvetése, ez pedig kihat a támogatáspolitikára. Az EB által nyilvánosságra hozott javaslat alapján a Kohéziós Politika (azaz a regionális fejlesztés) finanszírozását 7 százalékkal csökkentenék. Ezzel párhuzamosan lehet tudni, hogy mindenképpen megújul a Közös Agrárpolitika. Ez hoz jót és rosszat is közösségünk számára. A legfrissebb brüsszeli információk szerint 2021 után a területalapú, közvetlen kifizetések (I. pillér) bizonyos mértékben növekedni fognak Romániában, viszont a vidékfejlesztés finanszírozása (II. pillér) akár 16 százalékkal is csökkenhet, ez többezer erdélyi család megélhetését veszélyezteti. Új tételek is lesznek az EU költségvetésében. Az egyik a migrációhoz és a határvédelemhez, másik a biztonság és védelem kérdéséhez kötődik. Ezek fontos témák Romániában, hiszen részt vesz az Állandó Strukturális Együttműködésben (PESCO) és számottevő külső EU-s határral rendelkezik. Szövetségünk álláspontját Brüsszelben és Strasbourgban is ismertettem, hiszen számunkra fontos, hogy 2020 után is a jelenlegi szinten maradjon a Kohéziós Politika és az Közös Agrárpolitika finanszírozása, mert Románia innen kapja a legtöbb finanszírozást és ennek a két közpolitikának köszönhetően jelentős modernizálási és felzárkózási folyamat indult el Erdélyben is. Az RMDSZ-nek fontos kérdés a többéves pénzügyi keret paramétereinek megtartása, ezért egyetért a tagállamok hozzájárulásának növelésére vonatkozó európai bizottsági javaslattal, amelyet Magyarország és Lengyelország is támogat. Ugyanakkor következetesen jeleztem aggodalmam amiatt, hogy Románia milyen alacsony mértékben használja fel a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Sajnos az ország gyenge teljesítménye az európai alapok felhasználása terén épp azoknak a malmára hajtja a vizet, akik a Kohéziós Politika ellen érvelnek.  Romániában vissza kell szorítani a bürokráciát és le kell bontani az erőteljes központosítást, mert ezért akadozik az európai alapok felhasználása. Az EP regionális fejlesztési bizottságának (REGI) küldöttségével Kolozs megyében 2017 őszén vizsgálódtunk kettős céllal: elsősorban figyelmeztetni a hatóságokat, hogy mennyire gyenge az uniós alapok felhasználási szintje, másodsorban megérteni, hogy mi vezetett ehhez a rossz eredményhez.  A REGI-ben az EP-kollegáimmal sikerült több módosítást is elfogadtatni számos olyan jelentés esetében, amelyek az európai alapok hatékony felhasználását segítik. Nekünk most az a feladatunk, hogy szövetségeseket találjunk az Európai Parlamentben, úgy vélem, a visegrádi négyekkel és a többi kelet-közép-európai országgal érdemes szövetkezni, akiknek ugyancsak kiemelt érdekük megtartani a Kohéziós Politika és a Közös Agrárpolitika jelenlegi pénzügyi kereteit. „Az érdekeink tehát azt követelik meg, hogy legyen Európa, de hogy milyen Európa, ez lesz a 2019-es EP-választási kampány fő témája. Az erős Európa képes csak a határait megvédeni, csak ez képes a keleti kihívásokat megválaszolni. A davosi Világgazdasági Fórum végkicsengése is az volt, hogy visszatér Európa. Az USA inkább a belső kihívásokra koncentrál és lemond nemzetközi vállalásairól, Kína még nem találja a helyét a globális versenytéren, Oroszországban vagy a Közel-Keleten pedig óriási problémákra kell megoldásokat találni. Ez mind megnyitja az EU-nak a lehetőséget arra, hogy újból visszatérjen, mint a legnagyobb technológiaexportőr és kereskedő a világgazdaságban. Ilyen körülmények között fontos, hogy legyen Európa 2030-ban, csak ha lehet, az legyen olyan, hogy nekünk, közép-európaiaknak is tetszen” – Mandiner, 2018. február 14.

Kisebbségvédelem az európai figyelem középpontjában

A Minority SafePack sikere

Az utóbbi években az RMDSZ lett az európai kisebbségvédelem zászlóshajója, köszönhető ez annak is, hogy kisebbségi jogaink elismeréséért következetesen küzdünk megalakulásunk óta, de annak is, hogy az erdélyi magyarság élethelyzetei számos európai kisebbség élethelyzetét is leképezik, tehát értjük egymás gondjait, küzdelmeit, nehézségeit. A Minority SafePack (MSPI) kisebbségvédelmi kezdeményezésünknek köszönhetően számos európai őshonos kisebbséget ébresztettünk rá, hogy nincsenek egyedül helyzetükkel. Ha összefogunk, 50 millió európai polgár erejét mutatjuk fel és ennek Európában jelentős súlya van. Azért kell ott lennünk az európai döntéseknél, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek jogait ne lehessen háttérbe szorítani. Belső szolidaritásra van szükség az erdélyi magyar közösségben, de az európai őshonos kisebbségek soraiban is. Mondjuk ki: az európai kisebbségvédelmi törvény sorsa az EP-választásokon múlik. Most dől el, hogy olyan csapat kerül-e az Európai Bizottságba, amelynek fontos a kisebbségek sorsa, vagy azok döntenek jövőnkről, akik továbbra is szőnyeg alá sepernék jogainkat. Az őshonos európai kisebbségek védelmét szolgáló polgári kezdeményezés bölcsője az Európai Parlament volt. Itt indított el az RMDSZ egy olyan erőteljes folyamatot, amely felkavarta az állóvizet az európai kisebbségvédelem terén. Sok még a teendő, de abban bizonyos vagyok, hogy visszafordíthatatlan a folyamat, nem lehet elodázni továbbra is az őshonos kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. Első körben az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePack-et, azonban 2017 márciusában, többéves pereskedés után számunkra kedvező döntést született. Ezt követően európai szintű kampányt indítottunk és a határidőre 1,3 millió aláírás gyűlt össze. Erdélyben több mint 300 ezren támogatták kézjegyükkel ezt a kezdeményezést. Sőt, a Minority SafePack-et nemcsak személyek, hanem fontos politikai testületek is felkarolták, köztük a Magyar Országgyűlés és a németországi Bundestag is. Az RMDSZ erős európai parlamenti jelenlétével folytatnunk kell az elkezdett munkát, sikerre vinni a polgári kezdeményezést és megalkotni az európai szinten kötelező érvényű kisebbségvédelmi kerettörvényt. Az Európai Bizottságtól elvárjuk, hogy olyan uniós finanszírozási programokat dolgozzon ki, amelyek a kultúra, oktatás, nyelvhasználat és a helyi fejlesztések területén támogatják a kisebbségi közösségeket, hogy megőrizhessék identitásukat, és kiszámítható jövőt építhessenek szülőföldjükön a következő nemzedékek számára is. Nagyon hasznos lenne egy olyan támogatási program, amely abban segítené az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját, a FUEN-t és a kisebbségi szervezeteket, hogy nyelvi és kisebbségi központok hálózatát építsék ki és működtessék azokban a régiókban, ahol erre igény van. Kisebbségi jogok tiszteletben tartását monitorizáló rendszert kell kialakítani, amelybe be tudnának majd kapcsolódni a közösségeink által működtetett saját rendszerek, a romániai magyar közösség esetében a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat. Céltudatos fellépéssel nemcsak azt érjük el, hogy a figyelem középpontjában tartjuk a kisebbségi kérdést, hanem azt is, hogy új eszközöket hozunk létre az őshonos kisebbségek védelmére. Az RMDSZ ma a FUEN legaktívabb tagja.  Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója kulcsszerepet játszik, hiszen az az ernyőszervezet, amely összefogja az Európában élő nemzeti és nyelvi kisebbségeket, ezért az MSPI sikerre vitele után arra kell törekednünk, hogy az Európai Parlament és általában az uniós intézmények ismerjék el a FUEN hivatalos konzultatív szerepkörét kisebbségi kérdéseket illetően.

Európa a fiataloké

Az ifjúság jövője prioritás

A forrongó, vajúdó Európát a fiatalok érdekei szerint kell formázni, mert ők a jövő polgárai, ők fogják tovább vinni az európai szellemiséget. Az erdélyi magyar ifjúsági szervezetekkel karöltve dolgozunk azon, hogy fiataljaink hangja Brüsszelben is érvényesüljön. EP-képviselőként az erdélyi fiatalok érdekeit képviselem akkor is, amikor az EU 2021 utáni költségvetéséről vitázunk, vagy amikor az EU jövőjéről szóló vita zajlik. Az erdélyi magyarság olyan Európai Uniót akar, amely a helyi közösségekről, az emberekről, elsősorban a fiatalokról szól. Tevékenységem legkedvesebb része és kiemelt prioritását képezik a fiatalok, ezért következetesen folytattuk és bővítettük kapcsolatunkat a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (MIÉRT) és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségével (MAKOSZ). Lassan egy évtizedes hagyománya van a Magyar Ifjúsági Értekezlettel közösen kezdeményezett gyakornoki programunknak. A MIÉRT évente 6 fiatalt választ ki, akik négy hetet tölthetnek Brüsszelben, bekapcsolódva a képviselői iroda tevékenységébe, így betekintést nyerhetnek az Európai Parlament mindennapjaiba. A DiscoverEU erdélyi magyar nagykövetei 2018 nyarától az EU ingyen vonatjegyet ajándékoz a 18 éves fiataloknak, hogy bejárják Európát. Az élmény teljesebbé tételéhez a MIÉRT-tel közösen új pályázatot hirdettünk meg. Az volt a célunk, hogy erdélyi magyar fiataloknak finanszírozást biztosítsunk szállás- kaja- és egyéb költségeikre is. Idén támogatásunkkal hat erdélyi magyar fiatal fedezhette fel vonaton Európát, bizonyára életre szóló élményeket szerezve. Erdélynek, az ország legfontosabb gazdasági motorjának versenyképessége és jóléte az erdélyi oktatási rendszer és a munkaerőpiac összekapcsolásától függ, de attól is, hogy mennyire sikerült felzárkózni az európai oktatási térséghez. Erdély már most súlyos munkaerőhiánnyal küzd, ennek legfontosabb oka a kivándorlás. Az európai oktatási térség létrehozása érdekében a Bizottság azt javasolta, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetési időszakra duplázzák meg 30 milliárd euróra az Erasmus+ program költségvetését. Mindig arra ösztönzöm a fiatalokat, hogy tanuljanak idegen nyelveket, lássanak világot, gyűjtsenek tapasztalatot, szerezzenek tudást, de egyben arra is bátorítom őket, hogy jöjjenek haza, építsenek itthon karriert, alapítsanak családot a szülőföldön, hiszen így tudnak minden szempontból kiteljesedni.

Kereskedelem az emberek szolgálatában

Fő szempont a méltányosság

Az elmúlt évtized történései egyértelműen rávilágítottak arra, hogy a világpiacon milyen fontos szerepet játszanak a kereskedelmi kapcsolatok, amelyek kihatnak az iparra és szolgáltatásokra, befolyásolják az államok közötti diplomáciai kapcsolatokat és nem utolsósorban meghatározzák a lakosság jólétének szintjét is. A nemzetközi kereskedelmi bizottság (INTA) alelnökeként lehetőségem volt rálátni és befolyásolni a tárgyalások menetét a kereskedelmi egyezmények előkészítésekor. Többször hangsúlyoztam, hogy a közép- és kelet-európai tagállamok kevésbé érzik az EU kereskedelmi megállapodásainak előnyeit, fontosnak tartottam szorgalmazni, hogy ezeket az előnyöket méltányosabban kellene elosztani az EU különböző régióiban. Gyorsan változó világban élünk, amely a külkereskedelmet is alakítja, formálja. Az Európai Parlamentnek és az INTA bizottságnak fontos szerepe van a Brexit tárgyalásokon és a transzatlanti kapcsolatok várható újraszabásában. Éppen ezért az INTA-ban kifejtett tevékenységem során elsősorban arra összpontosítottam, hogy az európai kis- és közepes vállalkozások globális piaci érdekeit képviseljem, az európai ipar érdekérvényesítését támogassam ebben a kiélezett világpiaci versenyben. Legalább ennyire fontosnak tartom, hogy a nemzetközi kereskedelemből származó jövedelmeket méltányosabban osszák el, természetesen az európai polgárok javára. A Fehér Ház agresszivitása, az idén bevezetett védővámok, a Kína részéről érkező egyre nagyobb nyomás, a nehézkes párbeszéd az Orosz Föderációval olyan kereskedelempolitikai helyzetet teremtett, amelynek nyomán felerősödött az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottságának súlya, ennek megfelelően az INTA keretében intenzívebbé vált a tevékenység is. Olyan fejlemények történtek, amelyek hátrányosan érinthetik Közép- és Kelet-Európát, így Romániát is, ha ennek nem megyünk elébe. A globális piacon egyetlen tagállamnak sincs esélye, hogy egyedül releváns gazdasági vagy kereskedelmi szereplő legyen, csak egységes uniónak van megfelelő gazdasági és kereskedelmi ereje, amellyel a világkereskedelmi történéseket alakítani tudja. Olyan előrelátó, átfogó szabályozásokra van szükség, mint például az új európai uniós dömpingellenes és szubvencióellenes jogszabályok. Ez a rendelet fontos szerepet játszik az európai ipar támogatásában, de esélyt jelent az erdélyi gazdaságnak, a munkahelyek megtartása és újak létrehozása tekintetében is. Világszinten áttörést hozott a válságövezetekből származó ásványok európai szabályozása, amelynek hosszú távon közvetlen hatása lesz a gazdasági migrációra is. Jelentéstevőként több mint három évet dolgoztam az új szabályozás kialakításán, munkám során a fenntartható fejlődés követelményeit tartva szem előtt. A szakágazatban és a méltányos kereskedelmet szorgalmazó kezdeményezések sorában referenciának tartott európai rendelet hatással lesz a helyi gazdaságra, stabilitást és fejlődést hozhat a fegyveres konfliktusokkal sújtott térségeknek. Átláthatóbbá vált a teljes beszerzési lánc, ez pedig azt is jelenti, hogy nem lehetséges az illegális pénzmozgás, ami kizárja, hogy háborús, fegyveres konfliktusokat lehessen finanszírozni, kizárja a kényszermunkát, a modern rabszolgaságot. A nemzetközi kereskedelemnek kiemelt szerepe van a fenntartható fejlődés biztosításában, az új munkahelyek létrehozásában, ugyanakkor a 21. században vállalnunk kell az átláthatóság és méltányosság felelősségét is.

Fenntartható fejlesztés a migráció megfékezésére

Az Európai Uniónak új stratégiára van szüksége a kereskedelmet ösztönző támogatások (Aid for Trade – AFD) területén. Az elkövetkező években több tízmillió ember fogja elhagyni szülőföldjét megélhetési gondok, fegyveres konfliktusok, klímaváltozás vagy természeti csapások következtében. Az EU migrációra vonatkozó stratégiájának része kell hogy legyen a fejletlen országok és régiók számára kidolgozott helyi fejlesztés ösztönzése. “Kétségtelen, hogy a migráció témája osztja meg ma a legmélyrehatóbban az EU tagállamait. A 2015-ös nagy válságtól kezdve a migráció széthúzást okozott a tagországok között, ez pedig gyorsan szétterjedt az európai polgárok, a politikai pártok és a civil csoportok között. Ma mindenki számára világos, hogy az ellenőrizetlen migráció a lehető legmélyrehatóbb politikai következményeket okozott és okoz majd továbbra is, az erre a példátlan kihívásra adott európai válasz pedig továbbra is a fájdalmas szülés fázisában tart” – Ziare.com, fordítás: Főtér.ro, 2018. szeptember 14.   Winkler Gyula EP képviselő tevékenységi beszámolóját következő lapszámunkban folytatjuk

Fejlődő Erdélyt, erős Európát

Munkám itthon és az Európai Parlamentben

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő tevékenységi beszámolója – harmadik rész

A szociális gondoskodás szerepe

Érdemes Európától tanulni

Mindamellett, hogy a szociális rendszer működtetése tagállami kompetencia, Romániában sürgősen át kell venni az európai jó gyakorlatokat, mert az elmúlt években egyre jobban bebizonyosodott, hogy az állam akadályozza, nem pedig segíti a szociális területen működő civil és egyházi szervezeteket. Böjte Csabának van egy jó mondása erre, nem lehet megvárni, hogy az állam eldöntse, adhatsz-e vacsorát annak a gyereknek, aki ott áll a kapudban, mert az éhen hal, mire a döntés megszületik. „Nemcsak az árvák lehetnek árvák! Ki kellene mondani, hogy ha egy gyerek testi-lelki-szellemi-fizikai integritása veszélyben van, akkor az a gyerek árva, ebben az esetben egy civil vagy állami szervezetnek segítenie kell rajta. Minden gyereknek joga van, hogy a kortársaival hasonló körülmények között nőjön fel” – fogalmazott az atya azon a brüsszeli konferencián, amelyet 2016 októberében szerveztünk kilenc, gyermekvédelem és más szociális területen tevékenykedő erdélyi szervezet képviselői részvételével. Sajnos legtöbbször a nemzeti gyermekjogvédelmi politikák mellé nem rendelnek konkrét cselevési terveket és nem határozzák meg a helyi vagy regionális forrásokat. Fontos ezekről a kérdésekről Brüsszelben is tárgyalni, felhívni a figyelmet arra, hogy vannak jó megoldások, amelyeket át lehet venni és kiküszöbölni ezáltal a hazai rendellenességeket. A 21. század szociális Európája címmel megszervezett kerekasztalbeszélgetésen, amely az Európai Néppárt megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából szervezett luxembourgi eseménysorozat része volt, arról beszéltem, hogy párbeszédre kell felépíteni az új európai szociális modellt, és jó lenne, ha a gyermekek és a fiatalok kerülnének a szociális közpolitikák középpontjába.  Ám a társadalmi párbeszéd a különböző tagállamokban más és más gyakorlatot jelent, hiszen nem egyforma a társadalmi struktúra és nem egyforma a környezet sem. Hogy a szociális kérdések területén milyen erőteljesen tud kivirágozni a populizmus, annak Romániában többször is tanúi és elszenvedői lehettünk. Nem lesz könnyű megalkotni az új európai szociális modellt, hiszen nagyon eltérő helyzeteket és érdekeket kell egységes útra terelni, de abban biztos vagyok, hogy a hangsúlyt a fiatalokra kell fektetni. Felelősek vagyunk a következő nemzedékekért, a társadalmi kirekesztés enyhítéséért, azért kell dolgoznunk Európában és itthon, hogy a fiatalok körében tapasztalható egyre nagyobb egyenlőtlenségek csökkenjenek.

Az európai és erdélyi gazdaság motorja

A kis- és középvállalkozások ereje

Akárcsak Európában, Erdélyben is a gazdaság gerincét a kis- és középvállalkozások képezik. A gazdasági erő mellett olyan társadalmi érték ez, amelyet érdemes megóvni, segíteni. Az Európai Néppárt kis- és közepes vállalkozásokat támogató lobbiszervezetének, a SME Europe-nak első alelnökeként kiemelt feladatom az európai KKV-ék érdekeinek képviselete. Szakpolitikai tevékenységem során fontosnak tartottam a kapcsolattartást és konzultációt az erdélyi vállalkozókkal, rendszeresen egyeztetettünk és elemeztük az európai gazdasági fejleményeket. 2017-ben közreműködésemmel a SME Europe és az Európai Néppárt képviselőcsoportja közösen jelentetett meg Erdélyről egy olyan kiadványt, amely a térség megyéinek gazdasági és beruházási lehetőségeit mutatja be. Azért dolgozom, hogy az erdélyi vállalkozóknak sikerüljön bekerülni az európai kereskedelmi és gazdasági vérkeringésbe, jobb kapcsolati hálót tudjanak kiépíteni az EU fejlett gazdaságai irányába. Ezért szerveztünk európai gazdasági konferenciát 2016-ban Modern közpolitikák az európai KKV-ék számára címmel Nagyszebenben, míg 2018-ban A siker kulcsa: az oktatás – vállalkozói szféra – önkormányzat háromszöge címmel tanácskoztunk Temesváron. Az RMDSZ Gazdasági Tanácsa, amelyet Kelemen Hunor szövetségi elnök megbízásából koordinálok, kidolgozta az Erdély 2020 fejlesztési terv mellett az RMDSZ-program gazdasági fejezetének módosítását is. Ennek során fontosnak tartottuk a minél szélesebb körű konzultációt, ezért nem csupán a Gazdasági Tanács tagjaival egyeztettünk, hanem Erdély különböző régióiban működő vállalkozói szövetségektől és civil szervezetektől, valamint az RMDSZ platformjaitól és az Önkormányzati Tanácsoktól is kaptunk módosító javaslatokat. A gazdaságfejlesztés és közösségeink megerősítése a bukaresti és a brüsszeli magyar érdekképviselet közös célja, ezért az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakcióival kihelyezett frakcióüléseket is szerveztünk Brüsszelben, ahol a kisebbségvédelem területe mellett a mezőgazdaság, a regionalizmus és a szociális ügyek is szerepelnek. Erasmus a fiatal vállalkozókért A statisztikák azt mutatják, hogy az erdélyi magyar fiatalok körében szükség van olyan programokra, amelyek a vállalkozói készségeket fejlesztik, ösztönzik a vállalkozói kedvet. Ilyen lehetőség az Erasmus a fiatal vállalkozókért program, amelyet egy osztrák képviselőtársammal közösen és a SME Europe, az EPP kis- és közepes vállalkozásokat támogató lobbiszervezetével együttműködésben kezdeményeztük. A program célja, hogy fiatal európai vállalkozók félévet töltsenek egy tapasztalt vállalkozó mellett, egy másik európai országban, ahol megtanulhatják, hogyan fejleszthetik és növelhetik a vállalkozásuk hatékonyságát. A program gyakorlati és pénzügyi támogatást is biztosít.

Hit és remény a szórványban

Konkrét célkitűzésekre van szükség

A szórvány különleges figyelmet igénylő része romániai magyar társadalmunknak, külső segítség nélkül ezek a közösségek nem képesek fennmaradni, ezért a szórványkérdés Szövetségünk társadalomszervezési politikájának egyik meghatározó összetevője. A dél-erdélyi magyar szórványban az elmúlt évtizedben téglát téglára rakva erősítettük meg intézményeinket, működtettük programjainkat és indítottuk be az új generációs szórványprogramokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy nemcsak az európai kisebbségvédelemben, de az erdélyi szórványközösségekben is konkrét programokra, konkrét célkitűzésekre van szükség, ugyanakkor fontos a rendszeres találkozás és egyeztetés. A Magyar Szórvány Napja és a Magyar Napok sok helyen hagyományossá vált rendezvénysorozatai közösségszervező erőnk legjobb bizonyítékai. Szórványpolitikában a 2015-ös esztendő kiemelkedő év volt, ugyanis november 6-án a Magyar Országgyűlés elfogadta az RMDSZ javaslatát, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapja hivatalos ünnepnap legyen. Ennek megfelelően november 15-én Magyarországon és az egész Kárpát-medencében a Magyar Szórvány Napját ünneplik. Az RMDSZ zilahi kongresszusát is mérföldkőnek tartom a szórvány számára, ugyanis alapszabályzatban rögzítettek egy olyan alapelvet, amely az erdélyi magyar közösség belső szolidaritását erősíti. A határozat szerint az RMDSZ parlamenti listáin rotációs alapon mindig biztos bejutó helyen szerepel egy olyan jelölt, aki szórványmegyéből származik, és emiatt soha nem juthatna be megyei listán a parlamentbe. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnökeként a közösségépítést és az anyanyelvű oktatás biztosítását tartom kiemelt prioritásomnak. A Hunyad megyei szórványban a demográfiai folyamatok nem minket segítenek, de nekünk a dél-erdélyi magyarság konok kitartásával kell mindennapos csatáinkat megvívni. De vannak eredményeink is: a dévai Téglás Gábor Líceumban ezer diák tanul óvodától érettségiig, ráadásul a megyeszékhely egyik legjobb iskolája lett a Hunyad megyei magyarság szellemi központjának is számító líceum. Hunyad megyei értéktárat állítunk össze, hiszen páratlan kulturális örökségünk van, amelyet nemcsak megismerni és megőrizni, hanem érdemes népszerűsíteni is. Idén, a kulturális örökség európai évében kötetbe szerkesztve is bemutatjuk legfontosabb értékeinket. Ambiciózus elképzelésünk a Lozsád 2020 falurevitalizációs tervünk, melyet a református egyházzal közösen kezdeményeztünk. „Én politikus vagyok és mérnök; a mérnök agyammal nem mindig hiszek a szociológusoknak, nem hiszem, hogy teljesen kiszámíthatóak a folyamatok. (…) Azonban a tendenciák megfordítása a mi feladatunk. A szórványpolitikusnak pontosan azon kell dolgoznia, hogy abból, ami negatív és elkeserítő, pozitív és reményt adó folyamatokat faragjon. Természetesen a tényeket tárgyilagosan számba kell venni, el kell mondani, ugyanakkor reménységgel és hittel kell a politikához hozzáállni a szórványban, másképpen nem érdemes” – Szabadság, 2018. június 30.

Együttműködés itthon és Európában

Közelebb az Európai Unióhoz

Európai parlamenti munkám során folyamatos kapcsolatban vagyok az RMDSZ parlamenti csoportjával és a Főtitkársággal, az erdélyi önkormányzatokkal, az RMDSZ megyei és területi szervezeteivel, valamint társszervezeteinkkel. Fontosnak tartom a Szövetségi Képviselők Tanácsában tevékenykedő platformokkal és frakciókkal való folyamatos konzultációt, kiemelt partnereim a fiatalok és a MIÉRT tagszervezetei. Az RMDSZ Nőszervezetével megalakulása óta együttműködési kapcsolatot építettem ki. Az európai politizálás színhelyein megszervezett kihelyezett üléseket hasznos eszköznek tartom, ezért kezdeményeztem az erdélyi magyarság számára fontos szervezetek, testületek munkagyűléseinek megszervezését Brüsszelben. Rendszeresen fogadunk erdélyi látogatócsoportokat, amelyek az európai intézmények tevékenységével ismerkedhetnek meg, ezáltal is közelebb hozva az Európai Uniót az erdélyi magyar emberekhez.

Egy csepp Erdély Brüsszelben

Célunk: legyen kulturális párbeszéd

Az RMDSZ érdekvédelmi tevékenységének európai dimenziója azáltal teljesedik ki, hogy bemutatjuk Európában közösségünk kulturális értékeit, hagyományait, Erdély transzilván szellemiségét. EP-képviselői feladatköröm fontos szelete elvinni Erdélyt Európába, megismertetni kultúránkat Brüsszelben és Strasbourgban. Művészeink Erdély kulturális nagyköveteivé válnak az Európai Parlamentben. A zene, a képzőművészet, a népművészet, néptánc nyelvén mutattuk be közösségünk értékeit, a transzilván hagyományokat bebizonyítva, hogy a kulturális párbeszéd hozzásegít egymás megismeréséhez, egymás elfogadásához.

Erdély kulturális öröksége Európa büszkesége is

Európai jó gyakorlat az Örökségünk őrei

Meggyőződésem, hogy az európai legjobb gyakorlatok megismerése rengeteget segíthet abban, hogy itthon jobban, hatékonyabban tudjuk tevékenységünket megszervezni, de a fordítottja is igaz, nem tudunk támogatást szerezni elképzeléseinknek, érvényt szerezni javaslatainknak, ha nem ismernek minket Brüsszelben. Ugyanakkor nemcsak mi ismerhetünk meg európai jó példákat, hanem mi is szolgálhatunk jó gyakorlattal: ilyen az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket mozgalom, amelyet az RMDSZ kezdeményezett és amelyet egyre többen ismernek el Európában, mint kitűnő fiataloknak szóló örökségvédelmi programot. A 2017-2018-as tanévben az RMDSZ kulturális főosztálya által kezdeményezett Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket vetélkedőn 35 csapat, több mint 500 diák vett részt. A versenyben nemcsak a diákcsapatok vettek részt, hanem bevonták a szakembereket, diáktársaikat, szüleiket, barátaikat is. Így vált mozgalommá az a vetélkedő, amelyet ma már példaként emlegetnek Európában. A nyertes csapatokat Brüsszelben is vendégül látjuk, az Európai Parlamentben legutóbb minden eddiginél nagyobb diákcsapat mutatta be angolul a mozgalom szellemiségét, a rendezvény fővédnöke Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa volt. 2018 a kulturális örökség európai éve „A hat esztendeje elindított örökségőrző program rávezeti fiataljainkat, hogy az identitások egymásra épülő rétegei között egyformán értékes a helyi identitástudat, a tágasabb nemzeti kötődés és mellettük a nagyon tágas európai szint. Ezek nem egymás ellenében, hanem egymást kiegészítő módon jönnek létre. Páratlanul gazdag erdélyi magyar épített örökségünk nemcsak nekünk fontos, hanem Európát is gazdagítja, hozzájárul az Unió sokszínűségéhez. 2018-ban, a kulturális örökség európai évében az Örökségünk Őrei mutatják meg, hogy mit adtunk mi Európának az elmúlt ezer évben…” – Nyugati Jelen, 2018. április 16.

Hunyad Megyei Hírmondó © 2011 kiadja az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezet
Powered by Konnertfilm