Naptár
július 2018
H K S C P S V
« máj    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  

MIKOR JÁRT PETŐFI MÁSODSZOR HUNYAD MEGYÉBEN ?

Petöfi Sándor első útja, tehát Vizakna felöl Dévára vezetett ( 1849 február 4-től  7-ig ) a Szerdahely – Szászsebes – Bencenc – Szászváros – Piski útvonalon. Innen február 8.-án, nem futáraként, Debrecenbe indult Brádon, Körösbányán és Halmágyon keresztül.

Kéry Gyula ujságíró szerint, Bem tábornok , „ 1849 április 13.-án, diadalmas seregének egy részével Déva alá vonult , ahonnan másnap ( április 14.-én) folytatta útját. ( Megjegyzés : A Bánság elfoglalására szánt honvédsereg többi része már az elöbbi napokban a Vaskapu felé útra kelt. Gesztessy László) Midön délfelé Vajdahunyadra ért elhatározta, hogy néhány órára megpihen és azalatt megtekinti a hírneves Hunyadi-várat. Táborkarával együtt fölkereste a várban lakó László Józsefet a kincstári vasművek igazgatóját, aki nem csak a legszivesebb készséggel fogadta a tábornokot és kiséretét , hanem meg is hívta öket ebédre. A tisztek között volt Bem adjutánsa, Petőfi Sándor is, századosi egyenruhában.

László József, Bem tábornok kivánságára, végig kalauzolta a vendégeket a várban, sorra megmagyarázva nekik annak nevezetességeit s a társaság tagjai nagy élvezettel gyönyörködtek a festői kilátásban, mely a vár ablakából eléjük tárult.

Késöbb a vendégek betértek Lászlóék lakásába ahol a család valamenyi tagjával megismerkedtek. Eközben, Bem tábornok megpillantotta az asztalon levő könyvek között Petőfi 1848-i kétkötetes költemény kötetét.

-Ah, mein liebster Petőfi !– kiáltott fel németül, rámutatott a költemény belső oldalán Petőfit ábrázoló képre és rögtön bemutatta a jelelevő szerzőt a ház asszonyának, aki affölötti örömében, hogy Petőfit is vendégei közt üdvözölheti, homlokon csokolta a költőt. Petőfit mélyen meghatotta ez a jelenet s meghatottságát még fokozta a ház asszonyának azon kijelntése, hogy az egész család gyönyörködik költeményeiben.

Midön ebédre került a sor, a tábornok engedelmet kért, hogy egyedül étkezhessen, hivatkozván felkötött bal kezére, melyen – úgymond – a piskii csata emlékét viseli.

Ebéd után, Lászlóné megkérte a tábornokot, hogy a kitüntető látogatás emlékére írják le a jelenvoltak névsorát. Bem erre intett Petőfinek, aki egy papirlapra felírta, hogy „ EMLÉKLAP V.hunyad április 14. 1849” melyre azután sorra aláírták nevüket, General Bem,…Petőfi Sándor százados ( és még 13 aláírás )”.

( Kéry Gyula,   „Friss nyomon” , Budapest, 1908 )

Liszkayné Páloczy Horváth Jolán, az 1909-ben Déván kiadott „Hunyadvármegyei Almanach” – ban megjegyzi, hogy „ Kászonjakabfalvi László József leányai, Ágnes és Roza , Vajdahunyadon még örzik attyuk emlékkönyvét Bem és Petőfi aláírásával.

Gesztessy László visszaemlékezései szerint, Petőfi még aznap ( április 14.-én ), Hátszegen írta meg a Vajdahunyadon c. verset.  „ Estefelé Hátszegre értünk. Együtt voltunk szállva. Vacsora után lefeküdtünk és én elaludtam. Éjfél lehetett midön Petőfi gyertyás világnál az asztalnál ülve éngem felköltött s tölem rajzónt és papirt kért. Kivánságát teljesítém és azt mondám : „Na, Sándor! Meglepett talán valami vena poetica?” Erre, abban a reményben, hogy másnap valami jeles költeményt fogok olvasni, elaludtam. Petőfi másnap reggel elolvasott nekem egy költeményt, melyben különösen tetszett a Hunyadi és Bem szelleme közt felhozott azonoság : egyuttal megkért, olvasnám el Bem tábornoknak alkalmilag e verset.

Petőfi kivánságát még aznap Bemnél törtent reggeli látogatásomkor teljesítém.

Bemre is nagy hatást tett Vajdahunyad. A Hunyadiak történetét ismerte és midön a költemény tartalmát németre fordítva vele közlém, és a vers végén előfordul a dicső Hunyadi és Bem szelleme közti azonosság, az öreg hős elérzékenyült s szemei könnyeztek.

A történteket Petőfinek elmondtam és a költeményt átadtam.”

( Gesztessy László : Hogyan született Petöfi egy költeménye. Magyarország és a Nagyvilág. 1867. Dec. 21 )

Petőfi Sándort tehát, második Hunyad megyei útja során, Bem tábornokkal együtt, 1849 április 13.-án Déva alatt találjuk ( ide Szászváros felöl érkezett ) Április 14.-én folytatták útjukat Vajdahunyadra, majd Hatszegen  Várhelyen ( Sarmisegetusa ) és az Erdélyi Vaskapun keresztül a Bánságba vonuló sereggel, elhagyták megyénket.

A nagy költő két Hunyad megyei útját, két gyönyörű verssel örökítette meg. A Négy nap dörgött az ágyú és a Vajdahunyadon cimű versek olvasásával az idők távlatából is, visszaidézhetjük Petőfi szellemét ujra és ujra, történelmi eseményeink szintereinken a tájaira.

Schreiber István

 

Hozzászólások kikapcsolva.

Hunyad Megyei Hírmondó © 2011 kiadja az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezet
Powered by Konnertfilm