Naptár
szeptember 2017
H K S C P S V
« jún    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930  

A hunyadi, aki albán király akart lenni

Színes könyvtári est egy színes életútról

Nopcsa Ferenc világhírű paleontológus, geológus, albanológus kalandos életének néhány mozzanata, különleges vonatkozása került terítékre Déván, az RMDSZ nőszervezetének könyvtári estjén, Kun-Gazda Gergely színes előadásában.

A felsőszivási Nopcsák emlékét mai napig tucatnyi legenda lengi körül Hunyad megyében, melyekhez elsősorban a Jókait is megihlető 1848-as Hunyad megyei főispán, Nopcsa László szolgáltat alapot. Hisz ha irodalmi berkekben fel is merül a kétely a közéletben is meglehetősen kétszínű báró és a Szegény gazdagokbeli Fatia Negra azonosságát illetően, a szacsali, alsófarkadini, zámi birtokokon élt parasztok teljes meggyőződéssel állították: Nopcsa László álcázott rablóvezér, aki az ördöggel cimborál. A meglehetősen konzervatív nézetű és kegyetlen báróról született mendemondákat pedig suttogva adták tovább nemzedékről nemzedékre, úgyhogy ma is bukkannak fel újabb és újabb történetek, rémmesék a kereken 90 esztendőt megélt, szikár alakú vaspálcás báróról. Életét ismerve tehát el sem várható, hogy az 1877-ben megszülető unoka jámbor könyvmoly vagy a katonai engedelmesség példája legye. Bár az ifjú Nopcsa Ferenc mindkét területen: tudományos kutatásban és katonai pályán nagyot alkotott, mindezt a zsenik különcségével tette. Az ereiben lüktető nyughatatlansághoz irigylésre méltó munkabírás, konok kitartás, tudásvágy, illetve romantikusnak nevezhető hősi elhivatottság társult. Ezen vonásai tették őt a világ első repülőgép-eltérítőjévé, világháborús kémmé, világhírű paleontológussá, a Hátszegi-medencét és a Balkán jelentős részét feltérképező geológussá és majdnem albán királlyá.

Kun-Gazda Gergely egy órába sűrített előadásában számos momentumot villantott fel Nopcsa Ferenc rendkívül színes életéből, helytörténészek és akadémikusok kutatásaira támaszkodva ismertette ezek történelmi, politikai, magánjellegű hátterét. Zamatos történetek kapcsán állt össze kép a román pásztorgúnyában is kémkedő Nopcsa személyiségéről. Gyakran került említésre dr. Márfai Molnár László neve, akinek magyar albanológusokról szóló írása egyfajta gerincét képezte az előadásnak. Így került képbe Thallóczy Lajos akadémikus történész, a Balkán-kutatás megalapozója, akinek azonban gyorsírásos jegyzetei kevésbé váltak hasznosíthatóvá az utókor számára. Kun-Gazda Gergely az est folyamán többször is felvetette a gondolatot: érdemes lenne párhuzamos tanulmányt írni Nopcsa, Thallóczy és az Afrika-kutató Almássy László életéről, mint a századforduló magyar utazó-zseniiről, akik kitartó munkájukkal világviszonylatban jelentős anyagot tettek le a tudomány asztalára. Hunyad megyében pedig, Nopcsa-„örökösként” kellene kutatni és ápolni a család szellemi hagyatékát, épített örökségét, karöltve a téma iránt egyre nagyobb érdeklődést tanúsító román kutatókkal.

Hozzászólások kikapcsolva.

Hunyad Megyei Hírmondó © 2011 kiadja az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezet
Powered by Konnertfilm