Naptár
február 2019
H K S C P S V
« dec    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728  

A Nopcsa bárók napirenden


A híres Nopcsa bárók napjainkban felkarolást célzó dévai, vajdahunyadi és hátszegi kiállítások okán, többen szeretnének pontos választ kapni a család származására és tagjainak hovatartozására vonatkozóan.

A híres felsőszilvási Nopcsa bárók egy elmagyarosodott román származású, magyar nemesi rangra emelt családnak, 1855A híres felsőszilvási Nopcsa bárók egy elmagyarosodott román származású, magyar nemesi rangra emelt családnak, 1855-ben ausztriai bárói címben részesített egyik ága. A család eredete szorosan összefügg a nemes Szilvásy-család történetével és visszavezethető a XIV. századig. A Nopcsa-család anyai ágon rokonságot tartott a Hunyadi-házzal, erre utal címerükben a gyűrűs holló jelenléte. Házasságkötés révén a Nopcsa-család rokoni kapcsolatban állott a Kenderessi, Csulai, Barcsay, Sinkay, Brazovai, Móré, Váradi, Szalánczi, Naláczi, Kozma, Bája és Zselénszky családokkal.

A család tagjai jelentős tisztségeket és megbízatásokat töltöttek be az idők folyamán.

A bárói címet nyert Nopcs Elek, volt Hunyad megyei főispán hosszabb ideig kancellár volt Bécsben, az erdélyi udvari kancelláriában s az erdélyi közigazgatási hierarchiában a legmagasabb hivatalt töltött be.

Nopcsa László ugyancsak főispán volt. 1848 március 27-én katonaságot kért a felszabadulásukra törekvő parasztok ellen. Április 12-14-én tartott közgyűlésen lemondott tisztségéről és részt vett a május 15-17-én összehívott román nemzeti gyűlésen, ahol beválasztották a Bécsbe menesztett román küldöttségbe. Miután a császár júniusban engedve a magyar kormány nyomásának, aláírta az Erdély és Magyarország uniójáról szóló törvényt, Nopcsa László nyomban elhagyta a küldöttséget melynek elnöke volt és augusztusban jelentkezett Pulszky Ferencnél, a magyar külügyminisztérium állásdalmi altitkáránál, hogy felajánlja „hazafias” szolgálatait. Opportunista és kalandor volt a politikai életben is, akárcsak a főispánsága idején, amikor annyi legendás történetnek volt a főszereplője, hogy még Jókai érdeklődését is felkeltette (Fatia Negra, Szegény gazdagok).

Nopcsa Ferenc (László fia) ugyancsak főispán volt, majd negyedszázadig Erzsébet-császár- és királyné főudvarmestere.

Mindezekből kitűnik, hogy a három Nopcsa báró császárhű, a bécsi udvar politikáját hűen követő emberek voltak.

Nopcsa Ferenc (László unokája) a világhírű tudós, szóban és tetteiben is mindig magyarnak tartotta magát, és egy kissé talán albánnak (Megpróbálta elérni Albánia trónját és kémtevékenységet is folytatott a török birodalom ellen).

Az 1916-os román betörés után Nopcsa Ferenc Albániából hazatért Magyarországra. Heves természete azonban nem hagyta, hogy sokáig távol maradjon az eseményektől. 1917-től csobánnak öltözve, kémtevékenységet folytatott Románia ellen az Osztrák-Magyar Monarchia javára.

Az őszirózsás forradalom idején már Budapesten találjuk. A Tanácsköztársaság kikiáltása után nem sokkal, egy régi engedéllyel repülőt szerzett és Bécsújhelyre repült (a húzódozó pilótát Nopcsa revolvere győzte meg). Ezzel a tettével ő lett a történelem első repülőgép eltérítője. (A második szintén magyar volt. 1921 októberében IV. Károly az utolsó magyar király, a hozzá hű katonatisztekkel együtt térített el egy svájci gépet, hogy visszajöjjön Magyarországra).

Nopcsa Ferenc báró bécsi lakása hamarosan a Bethlen körül szerveződő Antibolsevista Comita találkozóhelye lett. Budapesten aktív része volt a Párizsba készülő békedelegáció iratainak előkészítésében, a nemzetiség megoszlást ábrázoló térképek előállításában.

Minden románellenes tevékenysége ellenére, tekintettel világhírű tudós hírnevére, a román kormány 1920-ban felkínálta a bárónk a bukaresti Geológiai Intézet igazgatói állását, illetve visszaadta szacsali kastélyát, amit ő elutasított. Nopcsa még meglátogatta a kastélyt, ahol azonban egykori román parasztjai megtámadták és csaknem halálra verték. A támadás során komoly fejsebet szerzett (ezüstlemezzel kellett pótolni a szétzúzott koponyacsontot), aminek következményeként az amúgy is túlterhelt idegrendszere egyre gyakrabban sodródott az összeomlás szélér.

A trianoni sokk után többé nem avatkozott a politikai életbe, kizárólag a tudománynak élt. Pihenést nem tűrő, kegyetlen tempót diktált magának, amely azonban nem tudta vele elfelejteni, hogy az ő világa, a XIX. századi tudós polihisztor arisztokratáé, aki a világ bármely pontján úrként viselkedett elmúlt.

1925-ben kinevezték a magyar Királyi Földtani Intézet igazgatójának és 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjainak soraiba választották. Folytatta a Monarchia idején elindított nagyszabású kutatásait, idegei azonban nem bírták a saját maga által megszabott iramot. 1929-ben lemondott állásáról, idegösszeroppanást kapott. Barátai Ausztriába vitték gyógykezelni.

Lábadozása alatt egy motorral még beutazta az Itáliai-félszigetet és 1932-ig megírat az Adria történetét.

1933-ban Bécsben már súlyos anyagi gondok nehezedtek rá, ismét súlyos idegrohamok gyötörték, amiből nem látott kiutat. Nem bírta elviselni tehetetlenségét és 1933 április 24-én öngyilkos lett. Elaltatta, majd lelőtte titkárát (szeretőjét), aki akkorra a bécsi éjszakai élet ismert alakja lett. Egyesek feltételezik, hogy talán szerelemféltés is motiválhatta tettét. Nopcsa Ferenc altatóval vetett véget életének.

Főzy István szerint „ott volt egy nagybirtokos nagybirtok nélkül, egy jól képzett geológus állás nélkül, egy férfi család nélkül, egy ember egészség nélkül, aki nem látott más kiutat.”

Röviden végigfutva a Nopcsa bárók jellemzőbb tettein és cselekedetein, az eseményekhez fűződő hozzáállásukból nyilvánvalóvá válik, hogy hová tartozónak lehet tekinteni őket.

Schreiber István

Szóljon hozzá most!

Hunyad Megyei Hírmondó © 2011 kiadja az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezet
Powered by Konnertfilm