Naptár
április 2018
H K S C P S V
« márc    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30  

Együtt ünnepelt a vajdahunyadi közösség március 15-én

Március 15-én Vajdahunyadon a református templomban és a Petőfi szobornál méltó módon, kortól és felekezettől függetlenül együtt ünnepelt a magyar közösség. Az iskola magyar tagozata diákjainak műsorát Tripa Andrea tanárnő állította össze. Winkler Albert 8. osztályos diák zenei aláfestései meghittébbé tették a jól megválogatott versek szép előadását. Pop Tímea és Zsargó Noémi, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum vajdahunyadi diákjai Petőfi verseket szavaltak az ünnepi koszorúzáson.

    

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kofity Zoltán, az RMDSZ Vajdahunyadi Szervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket: „Március 15-én kokárdát tűzünk ki mellünkre és büszkén emlékezünk a márciusi ífjakra. Ők azok, akik eldöntötték, hogy felvállalják az akkoriban még veszélyesnek tűnő eszméket és elindítják a magyar társadalom átalakulását. Az akkori Európában példamutatóan vezették le azt a folyamatot, amelynek során a közös érdeket tekintve az elit – a nemesek, és a nép – a kiváltság nélküliek, együtt tudtak harcolni az egyéni és közösségi szabadságét. Büszkék kell legyünk múltunk nagyjaira, mert általuk mára legbensőbb igazságunkká vált az igazság, az egyenlőség, a testvériség. Már 25 éve a gyerekeink beleszületnek a szabadságba. A mi kötelességünk átadni értékeinket, hagyományainkat. Nem lehetünk kishitűek vagy lusták megvédeni azt amit a magunkénak érzünk és amit az elmúlt 25 évben is közösen elértünk. Ne féljünk élni a jogainkkal, mert őseink vért izzadva mentették  át  számunkra azt a különösen gazdag és színes nemzeti örökséget, amely a családdal egyidőben a legfontosabb és legfőbb erényünk: a magyarságunk.”

Kofity Zoltán, üzenetében külön szólt a fiatalokhoz hangsúlyozva, hogy „a jelenkor egy szélesebb látásmód kialakítására ad lehetőséget, okosabbak és megértőbbek lehettek egymással. Legyen meg a józan eszetek a fontossági sorrendet meglátni és a butítást kiselejtezni. Minden lehetőségetek megvan ahhoz, hogy egy emberibb és szebb világot építsetek magatok köré. Mindez azonban azon is múlik, hogy meg tudjátok-e őrizni és vállaljátok-e azt a magyar lelki és szellemi örökséget amely rátok maradt, amelyet oly sok szeretettel és meggyőződéssel adtak át szüleitek.”

    

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ünnepi beszédek sorát Takács Aranka, vajdahunyadi városi tanácsos folytatta mondván, hogy nagy öröm számára, hogy évek és évtízedek után is szép számban összegyűl a közösség Vajdahunyadon, Petőfi szobránál emlékezni a múltról és új reményeket megfogalmazni a jövőről. „Minden kornak megvannak a nehézségei, és ez most, 2015-ben sincs másképp. Minden nap elteltével újabb és újabb, de másfajta forradalmakat kell megéljünk. A jelen romániájában a nemzetek testvéries együttélésének köntöse alatt a szabadságot és egyenlőséget mégis eltérő mértékben osszák. Legnagyobb fegyverünk az összetartás, nemcsak Vajdahunyadi, hanem teljes erdélyi szinten (beleértve, Székelyföldet, szórványt és Parciumot) is. Az igazi nagy összefogást csakis az emberek, a közösségek tudják megvalósítani szabad akaratból. Csak legyen akarat és közös cél.” – nyilatkozta Takács.

Március 15-e minden évben jó alkalom arra, hogy felidézzük a forradalmi ifjak által megfogalmazott célkitűzéseket, értékeket, hiszen ma is békét, szabadságot, testvériséget, egyenlőséget akarunk – fogalmazott ünnepi beszédében Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ

Hunyad megyei elnöke.

“Mindig szem előtt kell tartani, hogy ezek az értékek nem veszítenek aktualitásukból a Kárpát-medencei magyarok számára és mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy az új generációkat megtanítsuk a szabadság, a béke, a testvériség, egyenlőség jelentőségére. De többet is kell tennünk ennél, ismerve, szeretve, tisztelve ezeket az értékeket, fel is kell lépnünk védelmükben. Nem adatott meg minden időben a Kárpát-medencében élő minden magyar közösség számára a béke és a szabadság, jelenleg a kárpátaljai magyar közösség van veszélyben az ukrajnai románokkal és egyéb nemzeti közösségekkel együtt, de jól emlékszünk a közelmúlt eseményeire, amikor a vajdasági magyarok voltak hasonló helyzetben” – hangsúlyozta Winkler Gyula, kiemelve, hogy meg kell azt is tanítani a fiataloknak, hogy védjék meg a szabadságot akkor,  amikor erre szükség van.

“A tavasz mindig magában hordozza az új kezdet lehetőségét, sok értelemben a március 15-e is egy új kezdetet jelent. Most huszonöt évvel a rendszerváltás után, amikor az 1989 után született fiatalok veszik át a stafétát és lesznek közösségünk zászlóvivői, a Szövetség is arra készül, hogy az új kezdet jegyében jelölje ki azt az utat, amelyen a következő negyed évszázadban tovább kell menni, ezért úgy vélem, hogy a magyar szabadságharc 167. évfordulója újabb, az erdélyi magyarság számára fontos kezdetet jelöl” – mondta ünnepi beszédében az EP-képviselő.

 

Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc ünnepét Vajdahunyadon nemzeti imánk eléneklése előtt, Zsargó János esperes és Szabó Ákos plébános áldása zárta Reményik Sándor gondolatát idézve: „Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!”.

 

 

 

Március 15-e Hunyad megyében

 

Hunyad megyében minden magyarok által is lakott településen megünneplik március 15-ét, a rendezvények már egy nappal korábban megkezdődnek.

Szombaton délelőtt 11 órakor a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájában  ünnepi ülést tart az RMDSZ Hunyad Megyei Képviselők Tanácsa. Ugyancsak Déván március 15-én, vasárnap délután fél kettőkor a református temetőben tartják a koszorúzással egybekötött megemlékezést, majd március 16-án, hétfőn 11 órától a Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájában az iskola diákjai Huszárszázad toborzása címmel mutatják be ünnepi előadásukat. Vajdahunyadon március 15-én, vasárnap 11 óra 15 perckor a Petőfi szobornál ünnepi istentisztelettel és koszorúzással emlékeznek a magyar forradalomra és szabadságharcra. A Piski csata emlékműjénél vasárnap fél tizenkettőkor kezdődik az ünnepi megemlékezés. Petrozsényban a református templomban vasárnap 11 órától ökumenikus istentiszteletre várják a magyar közösség tagjait, utána koszorúzásra kerül sor. Lupényban  vasárnap 16 órától a baptista imaházban tartanak ökumenikus istentiszteletet, majd a katolikus templomkertben megkoszorúzzák a kopjafát.  Vasárnap 12 órától Petrillán a református templomban ünnepi istentiszteletet tartanak, ugyanabban az időben Brádon a katolikus parókai nagytermében kerül sor az ünnepi megemlékezésre. Szászvárosban vasárnap 11 órától a katolikus templomnál, a Szent Erzsébet Otthon nagytermében tartják az ünnepi megemlékezést. A pusztakaláni és a sztrigyszentgyörgyi magyarok fél tizenegytől a katolikus templomban ünnepi szentmisével, majd a magyar közösségi házban emlékeznek meg az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra.

 

Dr. Schmidt Alfréd magánkönyvtárával bővült a Vajdahunyadi Magyar Ház Könyvtára

A vadahunyadi Magyar Ház​ könyvtárának adományozta Drijman Edit, dr. Schmidt Alfréd (1940–2013) magánkönyvtárát. A könyveket a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács és a vajdahunyadi MADISZ fiataljai vitték át a doktor úr lakásáról a Magyar Házba, Kun Árpád nyugalmazott lelkipásztor és Kofity Zoltán helyi RMDSZ elnök logisztikai segítségével, illetve Doboly Beatrix vajdahunyadi EMKE-elnök közbenjárásával, február 21-én, szombaton.

​Dr. Schmidt Alfréd az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének aktív tagja volt, orvosi rendelőt működtetett és ingyenes konzultációkat​ biztosított​ a Vajdahunyadi Magyar Házban,​ illetve ennek virágoskertjét ápolta szabadidejében. A Hunyadi János Humanitárius Társaság alapító tagja és első elnöke volt, és mint ilyen, Dávid Ferenc emlékére a dévai várban állított háromnyelvű táblának fel- és visszaállításában is fontos szerepet vállalt, személyesen méltatva a vallásszabadság atyjának, illetve az unitárius vallás megteremtőjének szerepét, munkásságát és mártírhalálát az emléktábla avatása alkalmával.

​A vajdahunyadi Christiana Posztliceális Egészségügyi Asszisztensképzőben tanított, a 6 évig működő magyar tagozaton, illetve a Color Rádió magyar adásának állandó munkatársaként is szerepet vállalt hosszú évekig.

Köszönjük szépen Schmidt Alfréd  doktor úrnak a magyarságért tett munkáját, illetve az adományát a Magyar Ház könyvtárának fejlesztésére!

Kofity Zoltán

Egy diárium beszédes lapjai

Helytörténeti előadás Kitidről

Csütörtökön a Hunyad Megyei Könyvtár, a megyei múzeum, valamint a dévai művelődési központ közös szervezésében emlékeztek a „román nemzet nagy mártírjaira” Horia, Cloşca és Crişan parasztvezérekre, akiket kereken 230 évvel ezelőtt törtek kerékbe, illetve börtönöztek be Gyulafehérváron.

Véletlenszerűen, a dévai Bethlen Gábor helytörténeti kör aznapi találkozóján is szóba került az 1784-es parasztfelkelés három vezére. Az itt felolvasásra került korabeli feljegyzések azonban korántsem ábrázolták ilyen dicsfényben azokat, akik hihetetlen kegyetlenséggel mészárolták végig a Maros völgyét, legyilkolva a nemesi és lelkészi családokat, felégetve a kúriákat és parókiákat, megsemmisítve az értékes könyvtárakat, anyakönyveket. Minderre Sólyom János hajdani kitidi lelkész feljegyzéseiből is fény derül, aki 1755 és 1792 között szolgált a Hunyad megyei gyülekezetben. – Jó húsz esztendeje találtam rá Sólyom János diáriumára (naplójára), amely az 1960-as években, a kitidi templom lebontása idején került a bácsi parókiára. Az akkori bácsi lelkész, Finta János ugyanis féltő gonddal menekítette át Kitidről az úrasztali edényeket, terítőket, a levéltár megmaradt részét, valamint ezt az időette irományt, amit aztán feleségemmel, Kun Kríza Ilonával több hónapon keresztül igyekeztünk kiböngészni és értelmezni – mutatott rá a helytörténeti körön tartott előadásának alapanyagára Kun Árpád, nyugalmazott református lelkész. Az előadás során kiderült: Kitid 13. századi feljegyzésekben szerepel először, majd kenézfaluként említik, ahol már a középkorban jelentős volt a román lakosság. Református templomát az 1700-as években emelték, és az ide kinevezést nyert Sólyom János lelkész építette fel a parókiát. Az említett parasztfelkelést követően azonban a magyar lakosság aránya folyamatosan csökkent. – Ma egyetlen magyar református asszony él a faluban, Ravisaniné Farkas Piroska, aki még pontosan emlékszik arra, hogy hol állt a templom. Lebontását követően köveit téesz-istállóba építették be. A telek ma egy román család birtoka, nyoma sincsen a hajdani templomnak. A temetőben viszont még fellelhetők a magyar sírok – ismertette a falu mai helyzetét Kun Árpád lelkész.

A több mint két évszázados diárium soraiból fény derült a hajdani kitidi magyar családok életére, sőt a hunyadi egyházmegye múltjáról is érdekes információkat nyerhettünk. – Sólyom János leírja, hogy annak idején hol voltak református gyülekezetek, és név szerint említi a vele kortárs lelkészkollégákat. Eszerint a 18. században Hunyad megyében 29 lelkész szolgált. És ebben nem szerepeltek a Zsil-völgyi gyülekezetek, hiszen e vidék akkor még szinte lakatlan volt. Ma összesen tíz református lelkész van Hunyad megyében – vont párhuzamot múlt és jelen között az előadó. A továbbiakban azonban rávilágított arra is, hogy az évszázadok óta vegyes lakosságú Hunyad megyében régen sem voltak nagyszámú gyülekezetek. Néhol mára teljesen kipusztultak, de a történelem több kis közösséget megedzett, és szórvány mivoltukban mai napig fennmaradtak gyülekezetek. Kitid sajnos nem tartozik ezek közé! És ebben fontos szerepük volt a ma nemzeti hősként tisztelt parasztvezéreknek, akiknek „dicső ténykedése” drasztikusan megváltoztatta a dél-erdélyi etnikumi arányokat.

Tangólépésben haladva

Beszélgetés dr. Máté Márta Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettessel

Az utóbbi másfél évtizedben a hazai tanügyi rendszert leginkább a kapkodás, az állandóság hiánya jellemzi. Az idei tanév sem mentes ettől. A második félévben végre megoldódni látszik néhány égető gond, de már körvonalazódnak is az újabbak. Dr. Máté Márta Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettest az éppen folyamatban lévő, illetve várható változásokról kérdeztük.

 

– Elsőként a napokban zajló próba-képességvizsga, illetve a próbaérettségi kapcsán vetődik fel a kérdés: történetek-e változások az idei vizsgarendszerben?

– Lényeges változás nem történt. A nyolcadikosoknál valamelyest bővült a román nyelv és irodalom vizsgaanyaga, de ezt már a tanév elején tudni lehetett, tehát volt idő átvenni az anyagot, és megfelelően felkészülni a szimulálásra is.

– Tavaly szó volt arról, hogy a képességvizsga eredménye idéntől kizáró jelleggel bírna. Hiszen az utóbbi években olyan diákok is bekerültek elméleti osztályokba, akik a képességvizsgán egyes, kettes általánost értek el. Azaz jóformán írni, olvasni, számolni sem tudnak. Lesz-e változás e téren?

– Valóban szó volt arról, hogy csak azon diákok iratkozhassanak elméleti osztályokba, akik a nyolcadikos felmérőn minden tantárgyból elérik az ötös minősítést.  Ez a javaslat azonban idén nem lépett érvénybe. Mint említettem, a vizsgarendszer metodológiája egyáltalán nem változott. A diákok középiskolai szintű továbbtanulását azonban két tényező határozza meg. Egyrészt valóban a vizsgarendszer, amely tehát idén is lehetővé teszi a szabad választást az elméleti és szakoktatás között. De ott vannak a szülők is, akiknek szintén lehetőségük van felmérni gyermekeik tudását, képességeit, és ennek megfelelően választani. Sajnos a tanintézmények is görcsösen ragaszkodnak az elméleti osztályokhoz, ami nagyon megnehezíti az európai normákhoz való igazodásunkat. Ez ugyanis 60-40 százalékos megoszlásban szorgalmazza a szak-, illetve elméleti oktatás arányát. Nálunk, sajnos, az iskolák, illetve a szülők igénye alapján idén is 50-50 százalékban kellett jóváhagyni a kétféle oktatási vonalat. Ez azt jelenti, hogy most is kerülnek majd olyan diákok az elméleti osztályokba, akiknek nem ott van a helyük.

A digitális alkalmazás megvalósítható

– Az idei tanév első félévét végigkísérte az ábécéskönyvek hiánya miatti elégedetlenség. Pillanatnyilag mi a helyzet e téren?

– Csak a román ábécéskönyv késett. Most már azonban megkapták az iskolák, és minden érintett kisdiák ábécéskönyvvel rendelkezik.

– A késést többek közt azzal magyarázták, hogy ezek a könyvek új rendszer szerint készültek. Ez néhány évre stabil rendszer marad?

– Igen. Sőt jövőre kibővül a harmadikos könyvek kiadásával is. Ezek már mind olyan tankönyvek, melyekhez digitális alkalmazás társul. És a tanítók visszajelzése szerint nagyon jól hasznosíthatók az elemi oktatásban. Igaz, mi itt, Hunyad megyében abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy minden elméleti osztály számítógéppel van felszerelve, tehát a digitális alkalmazás megvalósítható.

– Az elemi oktatás terén várható-e más újdonság a közeljövőben? Most zajlanak a beiratkozások az előkészítő osztályba, és idén is lehetőség van egyből elsőbe íratni a gyermeket. Előreláthatóan meddig marad ez a párhuzamos beiskolázási rendszer?

– Sajnos még vannak olyan szülők, akiket az előkészítő osztály gondolata nem győzött meg. Pedig most már három év tapasztalata után elmondhatjuk, hogy a pedagógusok is egyre inkább értékelik ezt az „átmeneti” jellegű osztályt, ami ugyan az iskolához tartozik, de játékos oktatásra épül, nincs osztályozás, nincs minősítés. A gyermekeknek is sokkal könnyebb így az átmenet az óvodából az iskolába. De addig, amíg azt tapasztaljuk, hogy iskolaérett gyermekek kimaradtak az oktatásból, addig meg kell adnunk nekik ezt a lehetőséget, hogy kor szerint beengedjük őket az első osztályba. Reméljük azonban, hogy ez minél előbb módosulni fog és mindenki megérti, hogy az elemi oktatás az előkészítő osztállyal kezdődik.

Idén nem jeleztek iskolabezárási szándékot

– Hunyad megyében körülbelül hány olyan gyermek van, akinek szülei nem lelkesednek az előkészítő osztályért?

– Az idei tanévben a felmérések szerint 3300 diákot várunk az előkészítő osztályokba és csak 123 diák esetében jelezték, hogy tekintettel a korukra, egyből első osztályba iratkoznának.

– Első hallásra elég nagynak tűnik az idén iskolába kerülő diákok száma. Hogy állunk a megyében, a városokban a beiskolázással, gyermeklétszámmal? Lesznek-e osztályösszevonások, szűnnek-e meg iskolák?

– Az oktatási hálózat már három éve a közigazgatási intézményekhez tartozik. Idén nem jeleztek iskolabezárási szándékot, de történnek majd osztályösszevonások, ezt a gyereklétszám függvényében maguknak az iskoláknak kell majd megszervezniük, hiszen különben a fejkvótás rendszerben nem lesz elegendő a büdzséjük.

– A magyar tannyelvű oktatásban hogy állunk a beiskolázással?

– 66 magyar kisdiákról tudunk, akik idén magyar nyelvű osztályokban kezdenék az iskolát. Az eddigi adatok alapján lesz 3 önálló osztály: egy Petrozsényban, illetve kettő a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban, amelynek kihelyezett tagozata van Csernakeresztúron is. És maradnak az összevont elemi osztályok Lupényban, Vulkánban, Szászvároson, illetve Vajdahunyadon.

– A beiskolázás kapcsán: van egy olyan elvárás, hogy a szülők lehetőleg a városnegyedi iskolákba írassák gyermekeiket. Van-e lehetőség más iskolát választani?

– Akárcsak tavaly, a szülő idén is bárhova beírathatja a gyermekét, csak számítani kell arra, hogy az első helyekre a városnegyedi családok gyermekei jutnak be. Általában az iskolák úgy igénylik az osztályokat, hogy számítanak a külső gyerekekre is. Nálunk a megyében még nem történt olyan eset, hogy a szülő ne tudja beíratni a gyermekét oda, ahová szerette volna. Most azt is figyelembe kell venni, hogy a városközponti iskolák környékén sokszor kevesebb a lakóház. Déván is a Decebal, illetve a Pedagógiai Líceum körzetéből nagyon kevés gyermek kerül ki, mégis engedélyeztük ezeknek az iskoláknak is a 3 előkészítő osztályt, mivel az általuk biztosított oktatás minősége minden évben többtucatnyi gyermeket vonz ide.

Általában a szülők igénylik a vallásoktatást

– Az idei tanévnek egy másik állandó vitatémája volt az iskolai vallásóra. Itt úgy néz ki, hogy változás történik. Milyen irányba?

– Egyelőre a szülőnek írásba kell adnia, hogy igényli-e gyermeke számára az iskolai vallásoktatást. Ezeket a kéréseket március hatodikáig kell összesíteni, és beküldeni a minisztériumba. Ez most erre a tanévre vonatkozik, de elkészítjük a felmérést a jövő tanévre is. Általában a szülők igénylik a vallásoktatást és az, hogy kérvényt kell írni, nem jelent problémát.

– Az idei évre vonatkozó felmérés nyomán előfordulhat olyan eset, hogy a diák első félévben járt vallásórára, de a második félév felétől nem jár?

– Előfordulhat. Egyelőre nem összesítettük a kérvényeket. De ahol az igénylések alapján megmarad egy legalább 12 tagú csoport, ott megmarad az óra is. A gond esetleg ott lesz, hogy milyen tevékenységeket kínálunk majd azoknak a diákoknak, akik nem óhajtanak részt venni a vallásórán.

– Szó volt arról, hogy a vallásóra alternatívájaként bevezetik az erkölcstant. Erre van kilátás az idei tanévtől?

– Erre vonatkozóan nem született konkrét döntés. Mindenesetre pillanatnyilag olyan tevékenységet ajánlhatunk a vallásóráról kimaradó diákoknak, amely nem hoz pluszköltséget az iskolának, mert az idei költségvetésben erre nincs keret.

– A költségek apropóján: a 2011-ben megjelent tanügyi törvény elég szabad kezet adott az iskoláknak mind a saját anyagi források felhasználása, mind a pedagógusgárda megválasztása terén. Az akkor szorgalmazott önállóság mennyiben van még érvényben?

– Humánerőforrás terén még döntő szava van az iskolának. Nemrég zajlott az a folyamat, melyben a nyugdíjkorhatárhoz ért pedagógusok igényelhették, hogy tovább tanítsanak. És ezeket az igényléseket az iskolák szintjén bírálták el. Megyénkben 23-an igényelték, és több mint fele az igénylőknek meg is kapta a hosszabbítást. A címzetes vizsgák esetében úgyszintén az első, kizáró jellegű lépés az iskolákban történik. Mivel a meghirdetett állást megpályázó pedagógusnak kötelessége tanóra keretében bemutatnia szakmai tudását, felkészültségét. Ezen az órán az illető iskola képviselői vesznek részt, és ők értékelik a vizsgára készülő tanár teljesítményét. Utóbbi, ha nem kap meg egy bizonyos jegyet a nyílt óra alkalmával, nem folytathatja a meghirdetett állás elnyerését célzó vizsgafolyamatot. Ami az anyagiakat illeti: tudni kell, hogy egy iskola büdzséje a fejkvótás rendszeren alapul. A saját bevételek felhasználási lehetőségeit pedig az önkormányzatok szabják meg, mivel, mint már említettem, néhány éve az oktatási intézmények hozzájuk tartoznak.

– Március első felében kerül sor a főtanfelügyelői tisztségek betöltésére kiírt versenyvizsgákra. Hány éve nem volt ilyen jellegű vizsga?

– 2008-ban szervezett legutóbb a minisztérium ilyen versenyvizsgát. Most első fázisban a főtanfelügyelői állásra írtak ki pályázatot, de nagyon reméljük, hogy mielőbb versenyvizsgát írnak ki a főtanfelügyelő-helyettesi, illetve az iskolaigazgatói posztokra is. Jó lenne az új tanévet olyan emberekkel kezdeni, akik szakmai megmérettetés nyomán biztosak abban, hogy négy évig egy bizonyos feladatkört láthatnak el.

– Sorin Câmpeanu tárcavezető nemrégiben olyan kijelentést tett, hogy jelentős leépítés lesz a tanügyben. Később ugyan visszakozott, de nem zárta ki a tanügyi alkalmazottak menesztésének lehetőségét. Hunyad megyében mire lehet számítani?

– Tanügyi káderek terén csak a gyereklétszám változásának függvényében történő leépítésekre kell számítani, ami egy normális folyamat. Tehát, ahol kevesebb a gyermek, lesznek majd osztályösszevonások, ez kevesebb óraszámmal jár és elvétve szükség lesz egye-egy állás felszámolására. Ami viszont a kisegítő személyzet helyzetét jelenti, itt valóban előkészületben van egy új normatíva. Ha ez megjelenik, akkor természetesen Hunyad megyében is lesznek leépítések. De egyelőre várjuk a minisztériumi rendeletet.

– Visszatérve a pedagógusokra: szakképzett káderek is számíthatnak elbocsátásra?

– Most már nagyjából ismerni lehet a jövő tanév beiskolázási paramétereit és ezek tükrében elmondható, hogy Hunyad megyében idén nem kerül sor címzetes tanárok, tanítók leépítésére. Sőt, megtörtént már a szabad állások kiírása is. Eszerint több mint 600 pedagógusállást hirdetünk meg idén. Igaz, ebből csak ötven körüli a címzetes állás, és vannak részkatedrák is, de mindenképpen van még lehetőség tanügyi állások megpályázására. Nem minden tantárgyból, de például tanítók, óvónők számára elég sok állást kínálunk, különösen a német nyelvű oktatásban, de máshol is. Úgyhogy várjuk a szakképzett tanerőket, akik megpályázzák ezeket a helyeket!

Gáspár-Barra Réka

Kitüntették Böjte Csaba atyát

Böjte Csaba atyát ünnepelték szombaton Déva művelődési központjában a „Díjazott díjtalanok” keretében. A díjazást még 2013 ősszén indította Dan Terteci, Hunyad megye prefektusának kabinetfőnöke, azzal a céllal, hogy a közösség megismerhesse a különleges tehetségű, elszántságú embereket, akik itt élnek közöttünk, de kiemelkedő teljesítményük nem kap megfelelő nyilvánosságot. A díjazottak között szerepelt már képzőművész, hegymászó, sportoló, néprajzkutató és több más hivatásnak élő Hunyad megyei ember.

Szombaton végre Böjte Csaba atya, az immár európai hírű dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjének díjazására került sor. Amint a rendezvénysorozat elnevezése is jelzi, a díj szimbolikus: kitűző jelvény, a jelenlévők által aláírt elismerő diploma és egy csokor virág. Nem a díj anyagi értéke számít, hanem az, hogy a jelképes díjazással Déva lakossága elismerését fejezi ki a kiemelkedő teljesítmények iránt, fejet hajt bármilyen ember előtt, aki tevékenységével példát mutat a közösségnek. Böjte Csaba atya immár több mint 20 éve nagyszerű példát mutat, hogy a hit és a szeretet mekkora csodákra képes, jegyezte meg ünnepi beszédében Dan Terteci, megköszönve Ştefan Ciocan dévai újságírónak, hogy figyelmébe ajánlotta Csaba atyát. Aki amúgy már évek óta Déva díszpolgára, 2011-ben pedig az Európai Parlament az év embere címével tüntette ki.

Csaba atya 1992-ben indított gyermekgondozási tevékenységének kezdeti nehézségeit említette, amikor a hatóságok rendszeresen akadályozták munkáját. Idővel gyökeres szemléletváltozás történt, a hatóságok megértették, mekkora önzetlen, felemelő és áldozatos munka zajlik a Szent Ferenc Alapítványnál, és immár évek óta támogatják tevékenységüket.

Nemcsak a hatóságok, hanem az egyszerű dévaiak is, magyarok és románok, katolikusak, ortodoxok és más felekezetűek, hangsúlyozta Csaba atya. Sok ortodox romántól kaptak adományokat az évek során, boltban, cukrászdában gyakran olyan is előfordult, hogy nem kértek pénzt az alapítvány által gondozott gyermekektől, sőt, még meg is ajándékozták őket.

Csaba atya hitre és szeretetre építő áldásos munkájába sokan kapcsolódtak be, például a Point Coeur francia szervezet önkéntesei, akik a szombati ünnepségen is jelen voltak. Argentin, francia, lengyel, svájci vagy USA-beli fiatalok jöttek el egy évre Dévára, hogy önkéntesként vegyenek részt a Szent Ferenc Alapítvány lélekemelő gyermekgondozási munkájában.

Az ünnepség végén a szokásos csoportképre került sor, melyen a nagy számú közösség – olyan fele-fele részben román és magyar – együtt fényképezte le magát a díjazottal és a szervezőkkel.

A Szövetség kiosztotta a 2014-es Ezüstfenyő-díjakat

Az RMDSZ idén 13. alkalommal díjazza azok munkáját, akik jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak és a szülőföld visszaszerzésében, valamint a Szövetség programjának megvalósításában. Az Ezüstfenyő-díjat először 2002-ben adták át, az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulóján szervezett ünnepi műsor alkalmával. Kelemen Hunor szövetségi elnök 27 személyt díjazott, 2014. december 13-án, Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése előtt.

,,Ma köszönetet mondunk annak a 27 embernek, akik munkájukkal jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak visszaszerzésében, valamint az RMDSZ programjának megvalósításában. Talpig ünneplőben állunk itt, és talpig döbbenetben. 25 évvel a kommunista diktatúra megbukása óta még mindig olyan dolgokkal találkozunk, amelyekről azt gondoltuk, azért dolgoztunk, hogy magunk mögött hagyjuk. Nem akarok ünneprontó lenni, de muszáj itt ma a Mikó-ügyről beszélnem. Nem tudunk eltekinteni attól, hogy Markó Attilát, Marosán Tamást és Silviu Clim-et felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, nem tudunk attól eltekinteni, hogy egyes prefektusok, utasításokat kapva, a háromnyelvű fejléces laptól eljutnak oda, hogy üldözzék mindazt, ami magyar. Ilyenkor merülhet fel bennünk a kérdés: visszafordítható-e az, ami 25 éve történt, visszafordítható-e a történelem kereke, előállhat-e olyan helyzet, hogy mindaz, amit célként megfogalmaztunk, közös erőfeszítéssel, párbeszéddel, kormányhatározatokkal megfordul? Volt-e értelme a munkánknak, az erdélyi magyarság kitartásának? Válaszunk egyértelmű: igen, volt értelme, jó, hogy ezt az utat választottuk. Ha néha elgáncsolnak, fel kell állnunk, tovább kell mennünk. A szülőföldünk a miénk, meg kell tartanunk minden áron. A mi Szövetségünknek nem lehet, és nincs alternatívája. Nem tudjuk mindezeket szó nélkül hagyni, de ma ünnepelni gyűltünk össze, és azért, hogy megköszönjük az élet különböző területein elvégzett áldozatos munkát, amelyet a mi közösségünkért, az erdélyi magyarokért végeznek a díjazottjaink” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton reggel, az Ezüstfenyő-díjak átadásán.

 

 

A Szövetség Ezüstfenyő-díjjal tüntette ki a következő személyeket: Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere, Antal János,Körösfő polgármestere, Benedek Zakariás, az RMDSZ Szeben Megyei Szervezetének alelnöke, a Szilágy megyei Haraklány község polgármestere, Dobrai Ferenc, Erdő Ernő, nyugdíjas, az RMDSZ Sepsiszentgyörgyi Városi irodájának munkatársa,Fancsali János, a Farkaslaki Fiatalok Fórumának elnöke, Fekete Pál, a Maros megyei Székelyvécke polgármestere, főtiszteletű Geréd Péter pápai káplán, főesperes-plébános, Gindele Imre iskolaigazgató, Hegedüs Csilla kulturális miniszter, Kökényesdi Miháy, a Szövetség Történelmi Máramarosi Szervezetének ügyvezető elnöke, Marosán Tamásjogász, Mészár Julianna, a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum igazgatója, Nagy Gabriella, a  margittai Horváth János magyar tannyelvű elméleti líceum igazgatója, Nádudvary György Gusztáv Jenő nyugalmazott jogász, Pásztor Gabriella, a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatója, Simori Sándor az RMDSZ Nagybányai Szervezetének alelnöke, Sipos György Arad megyei tanácsos, Sütő–Udvari Magdolna Ilona, az RMDSZ Nőszervezet Temes megyei szervezetének elnöke, főtiszteletű Szász János pápai káplán, kanonok, Székely Ernő Csíkszentkirály polgármestere, Szilágyi Árpád Attila Marosnagylak alpolgármestere, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, Tamás Mónika, az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének irodavezetője, Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Tóth János, az RMDSZ Krassó-Szörény Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke, Tóth-Páll Miklós, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának örökös tagja.

Hegyi bácsitól búcsúznak a petrillaiak

„Ha emberek között élsz, vedd ki a magad részét minden igaz, becsületes, jogos küzdelemből !

Állj a védtelenek, a gyengék mellé ! Az erősek, hatalmasok oldalán harcolni nem virtus !”

( Benedek Elek )

            December 1-én, HEGYI MIKLÓS ny. földrajztanárért szól a petrilai katolikus és református templom harangja. Kevéssel 97. születésnapja után, küzdelmes életútjának végéhez érkezett. Hosszú és értékes élettel áldotta meg az Isten !

Bizonyára ismerte a Benedek Elek szavait, de ha nem, egész élete folyamán ezek szerint élt.

Zsilvölgyi magyar értelmiségiként népnevelő, emberi kapcsolatokat őrző és ápoló, mindenki által tisztelt, derűs lelkűletű, jó ember volt Hegyi tata. Idős korára így szólították a tanitványai. Nem bánta !

Régóta mondtuk egymás között, mi lesz a helyi magyarsággal nélküle ? Hisz egyre fogyunk… Jóleset neki a biztató hizelgés, még több közösségi munkára sarkallta. Csodáltuk kitartását, fizikai és szellemi frissességét. Büszke is volt rá, hiszen a szórványszolgálat több törödést, gondoskodást és áldozatot is kiván.

1917-ben Székelyszentléleken született, sokgyermekes családban.. Ő volt a 11., a legkisebb. Szülőfalújával állandó, élő kapcsolatot ápolt, rokonságát szerette.

Kántortanítói képesítést is szerzett, és igy került az 1950-es években a „Völgybe” mint annyi székely, szilágysági, szatmári szegényember. Parasztokból bányásznak !

A fiatal Hegyi család is Petrillára került, tanítani. Neki köszönhető, hogy az elemi iskolának magyar nyelvű V-VIII. osztálya is lett.

Több mint három évtizedig tanított földrajzot, zenét, énekkart vezetett, szinjátszócsoportot szervezet, kivette a részét minden rendezvényből. Türelemmel, derűvel, jóakarattal állt „hézza” minden elváráshóz. Nagyon tudott másokért élni. Ezüstgyopár-díjjal jutalmazta a Pedagógus szövetség. Jólesett a lelkének, hogy csak őt !

Figyelmessége, közösségünk szeretete átfogta az egész települést. Nem volt névnap, születésnap, hogy már kora reggel ne köszöntötte volna – telefonon – ismerőseit, barátait. Mindenki bajához-gondjához ugy állt „hezza”, hogy megnyugvás maradt utána.

Nyugdíjasként, a katolikus és református közösség kántora volt. Egy házi ünnepek lelkes szervezője, résztvevője igen sokat gyötrödött amiatt, hogy fogyatkozik a számunk, kevés a vallásos fiatal.

Nem készült soha elhagyni Petrillát. Szerette a Szórványba szakadt fajtáját. Három gyermeke, öt unokája, nyolc dédunokája volt. Távozasa öszinte gyászt váltott ki az itteniekből. Emlékét megőrzik szívükben mindazok, akik számára a becsület, az együttérzés, a tisztesség a mérce. És vállalják az életharcot, mint Hegyi bácsi !

 

„ …Habár az élet munkáinkért

Nem fog fizetni semmivel,

De a halál majd szemeinket

Szelid, lágy csokkal zárja le,

S virágkötéllel, selyempárnán

Bocsát le a föld mélyébe!”

( Petöfi Sándor )

                                                                                                                                                                                      Bács Erzsébet

                                                                                                                                                                                         ny. tanár

A szabad akarat ünnepsége az erdélyi békeszigeten

Unitárius zarándoklat Déva várába

Mint minden novemberben, szombaton újból élettel, fiatalos zsivajjal és magyar szóval telt meg magas Déva vára, amikor több mint ezer unitárius zarándok jött el Erdély minden részéről leróni kegyeletét Dávid Ferenc egyházalapító várbéli sírjánál.

A várbeli körülmények egyáltalán nem kedveztek a Kolozsvárról, Torockóról, Brassóból és Székelyföldről érkezett zarándokoknak. A belső várudvarban ugyan nem volt különösebb gond, a felvezető út viszont igencsak megviselte a zarándokokat, hiszen a folyamatban lévő felújítási munkálatok miatt csupa sár volt, a fából készült ideiglenes lépcsőkön csak kisebb csoportokat engedtek fel egyszerre – az évek óta lezárt várat külön önkormányzati engedéllyel nyitották meg a zarándokok számára.

Szabad akaratukból érkeztek, hogy a dévai várban feltöltődjenek a nagy reformátor szellemiségével, hogy életpéldájából erőt merítsenek hitük megerősítéséhez.

 

Dávid Ferenc hagyatéka

Erdély a békesség szigete, nagymértékben Dávid Ferenc munkásságának köszönhetően itt fogadták el a világon elsőként 1568-ban a lelkiismeret szabadságát, amikor Európában vallási okokból véres háborúk zajlottak, jegyezte meg ünnepi igehirdetésében Nagy-Mátéfi Tímea énlaki lelkipásztor. Mindannyian Erdélyben ennek az örökségnek a részesei vagyunk, mögöttünk ott van mindig az arctalan Isteni gondviselés.

Dávid Ferenc reformista gondolataiból tiszta hit született. Hagyatékának egyik legfontosabb eleme a szabad akarat, noha ez felelősséggel jár, hangsúlyozta Lőrinczi Levente kissolymosi lelkész. Dávid Ferenc nem hátrált meg a nehézségek elől, kitartott hite mellett olyan időkben, amikor az emberi szabad akarat érvényesítése távolról sem volt elfogadott tény. Példáját követve a mai unitárius magyaroknak is élni kell a szabad akarattal, még ha az göröngyös, akadályokkal teli útra vezet is. Mert a szabad akarat az öncsiszolás, az Isteni tökéletességhez vezető út.

Minden ember jogosult lelkiismereti szabadságra: az Erdélyből indult alapelv az egész világra kiterjedt, Dávid Ferenc öröksége számos külföldi nagyságot is megihletett az utóbbi 450 év alatt, mert a bölcsesség az élet záloga, fűzte hozzá Molnár Imola nagyváradi lelkész.

Néha a köd is jó, fölszállása után az ember tisztábban látja a világot, jobban értékeli a fényt. Dávid Ferenc mindig igyekezett feloszlatni a ködöt, hogy az Isteni fény könnyebben eljuthasson az emberhez. Nem hagyott híveinek birtokokat, földi kincseket, templomokat sem. Csupán hitet, ami sokkal nagyobb ajándék, fejezte be az ünnepi prédikációt Major László datki lelkész. Idén ugyanis első alkalommal négy ifjú lelkész tartotta közösen az ünnepi istentiszteletet.

 

Erdély megtestesült szellemisége

Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke örömét fejezte ki a 4 fiatal lelkész színvonalas, szívhez szóló igehirdetése és a zarándokok nagy száma kapcsán, ami nagyszerű bizonyíték, hogy Erdély legkisebb magyar nemzeti egyháza életképes, bizakodó, jövőbe tekintő egyház, tömbvidéken és szórványban egyaránt.

Kőműves Kelemen magas Déva vára időben és szellemben is elmozdulást jelent, a zarándoklat a lelkiismeret szabadságán alapuló erdélyi jellegzetesség megerősítése, olyan időkben, amikor a többnemzetiségű és több felekezetű, mégis egymást tisztelő és összetartó Erdély szellemisége más téren is felelevenedik. Dávid Ferenc bizonyára ránk mosolyog onnan fentről, jegyezte meg Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkipásztor, majd rövid, de velős román nyelvű köszöntőjében a szabad akaratot méltatta, mint Erdély népeit összetartó közös értéket.

Csulák Péter, Magyarország kolozsvári főkonzulja Dávid Ferenc életpályája előtt hajtott fejet, a zarándoklatot a múlt, a jelen és a jövő összekapcsolásának nevezve.

 

Magyaroknak, unitáriusoknak, erdélyieknek és a nagyvilágnak szóló üzenet

Pogocsán Ferdinánd helyi tanácsos, a dévai RMDSZ-szervezet elnöke üdvözölte az Erdély minden részéről érkezett vendégeket. Dávid Ferenc öröksége nemcsak Erdélynek, hanem az egész világnak szól, 1910-ben, amikor az első emléktáblát avatták fel várbeli börtöncelláján amerikai hívek is részt vettek az ünnepségen.

Most sem volt másképp, az USA-béli Concord város unitárius gyülekezetből, Székelykeresztúr testvérgyülekezetéből 20 zarándok jött el.

Déva vára nem szakította el Dávid Ferencet híveitől, noha abból a célból börtönözték be a kolozsvári reformátort éppen Erdély ezen távoli vidékére. Éppen ellenkezőleg, évente ide gyűjti az unitáriusokat, megerősítve őket. Olyannyira, hogy októbertől Déva, történelme során először, önálló unitárius egyházközséggel rendelkezik, jegyezte meg Koppándi-Benczédi Zoltán házigazda, dévai lelkész. Eddig ugyanis Déva a lupényi egyházközség leányegyházközsége volt, az évről évre népszerűbb zarándoklat, azonban a szórványra is pozitívan hat.

Az ünnepi felszólalások után a kolozsvári teológia ifjú unitárius hallgatói Dávid Ferenc vértanúságát méltató rövid, de roppant érdekes várjátékot adtak elő, majd fáklyákkal és virágokkal a zarándokok és a szervező Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet képviselői lerótták kegyeletüket az egyházalapító emlékművénél.

Ezután a zarándokok kettéváltak. A felnőttek a városba, a pontosan tíz évvel ezelőtt, a 2003-as zarándoklat alkalmával felavatott templomhoz vonultak, ahol a kis létszámú, ámde roppant lelkes dévai unitáriusok házigazdaként meleg teával és aprósüteményekkel fogadták a vendégeket, a nagyajtai unitárius egyházközség Áfonya nevű ifjúsági zenekara, pedig citera előadással kényeztette el a távolról érkezett zarándokokat. A fiatalok a vár tövében lévő híres dévai sportiskolába mentek, ahol a rajzverseny nyerteseit díjazták.

Az idei zarándoklat nemcsak nagyobb részvételnek örvendett, sajtóvisszhangja is jelentősebb, mint korábban. Az eseményről máskor mit sem tudó helyi román média is nagyszámban tudósított, a Duna Televízió pedig jövő vasárnap, november 16-án sugározza a dévai várban készített felvételt.

Chirmiciu András

Folytatódik a száz erdélyi műemlék helyreállítása

Beszélgetés Hegedüs Csillával, a művelődési tárca örökségvédelmi államtitkárával

 

Hegedüs Csilla örökségvédelmi államtitkár nyitotta meg Déván az erdélyi diákság körében meghirdetett Örökségünk őrei program harmadik évadját. Az ünnepélyes és egyben fiatalos, kötetlen hangulatú megnyitót követően beszélgettünk a mozgalommá nőtt örökségvédelemről, illetve a minisztériumi támogatással zajló műemlék-felújításokról.

– Az Örökségünk őrei program egyik ötletgazdája és fővédnökeként többször jelen volt már a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum rendezvényein, és mindig elismeréssel nyilatkozik az itteni diákok lelkesedéséről, eredményes munkájáról. Mennyire sikerült ezt a programot kiterjeszteni más megyékre is?

– Tavaly az aradi Csíky Gergely Főgimnázium is bekapcsolódott a programba és van már egy-két örökbefogadott műemlék Temes, Fehér, Szeben és Beszterce megyében is. A Déván megtapasztalt rendkívül pozitív hozzáállás nyomán igyekszünk minden évben olyan iskolatársításokat kezdeményezni, melynek során a dévai tapasztalat eljuthat más erdélyi tanintézményekbe is. Nagyon sok múlik a pedagógusokon, hiszen ők indítják, ők irányítják közvetlenül az egész programot. Szerencsénk volt Déván, Nagyenyeden és Aradon is, mert a pedagógusok ráéreztek a program közösségépítő, identitáserősítő erejére, jövőbemutató jellegére.

– Arad megyében tavaly Hunyadhoz hasonló lelkesedéssel kapcsolódtak be a diákok a programba. Idénre maradt-e a lendület?

– Úgy tűnik, hogy ahol sikerül elvetni a magot, ott már folyamatos a növekedés. Igaz az is, hogy Winkler Gyula EP-képviselő tavaly az aradi nyertes csapat számára is felajánlotta a brüsszeli tanulmányutat és ennek azért jelentős mobilizáló ereje van. Idén a nagyenyedieknek szól a felajánlás. De azon gondolkodunk, hogy jó lenne erdélyi szinten megszervezni egy örökségvédelmi nyári tábort, melybe minden megye legügyesebb csapata meghívást kapna. Ennek további pozitív hozadéka lenne. A különböző vidékek diákjai találkoznának és megismernék egymás törekvéseit, az örökbefogadott műemlékeket.

– Az örökségvédő program kapcsán is gyakran kerül említésre Vajdahunyad, illetve Déva vára. Mindkettő évek óta felújítás alatt áll. Körvonalazódik-e már egy határidő, amikorra e jelentős műemlékek teljes pompájukban nyitják meg kapuikat a látogatók előtt?

– Azért ezek a várak eredetileg sem két perc alatt épültek föl. Valószínűleg tehát egy hosszú folyamat még, amíg sikerül befejezni a teljes helyreállításukat. Sajnos azok után, hogy 2010 és 2012 között Kelemen Hunor kulturális miniszter nagyon komoly pénzalapot különített el örökségápolásra, hiszen száz magyar vonatkozású műemlék helyreállítása kezdődött el, az utóbbi két évben jóformán lenullázták ezt az összeget. Az idén megpróbáltuk újraindítani ezt az átfogó projektet. Sikerült is néhány helyszínen. Másutt még nem, merthogy az idei költségvetésben is minimális összeg volt jóváhagyva az örökségvédelemre. Idén már megpróbáltuk támogatásban részesíteni Vajdahunayd, illetve Déva várát is. Viszont az a gond, hogy egyik műemlék esetében sincsenek készen a helyreállítási tervek. Vajdahunyad váránál például egy 15-20 évvel ezelőtt összetákolt dokumentáció alapján folynak a helyreállítási munkálatok, ami sok esetben többet árt, mint használ. Én nagyon remélem, hogy a tervezési folyamat beindul, és az azt jelenti, hogy jövő év végén akár neki is lehet kezdeni egy valóban átfogó és szakszerű felújításnak. Déván pillanatnyilag a vár jelentős részét uniós alapokból újítják fel, de a projekten kívül eső részekre a tárca is megpróbál anyagi támogatást nyújtani. Tehát azt hiszem, rajta vagyunk a jó úton. Kelemen Hunor jövőre is a 2012-es szintű jelentős összeget hagyta jóvá műemlék-felújításra, nagyon reméljük, hogy ez így is marad és akkor teljes erővel tudjuk újraindítani a tevékenységet.

– Milyen jelentősebb erdélyi műemlékek élveznek prioritást a helyreállítási törekvésben?

– Igyekeztünk konzultálni történelmi egyházaink képviselőivel, hiszen erdélyi épített örökségünknek a legjobb ismerői közé tartoznak. De megkérdeztünk minden megyei, területi szervezetünket is, az így kapott információk alapján állt össze három évvel ezelőtt az a száz műemlékes lista, amit gyakorlatilag prioritásként emlegetünk, és aminek helyreállításához minisztériumi szinten is igyekszünk pénzalapot biztosítani. Hunyad megyét illetően természetesen prioritást élvez a vajdahunyadi és dévai vár, valamint a sarmisegetusai dák erődítmény. Utóbbi ugyan nem magyar vonatkozású, de UNESCO-örökségként mindenképp figyelemreméltó műemlék, aminek helyreállítása jelentős mértékben növelheti a térség kultúrturizmusát és ez a magyar közösséget is pozitívan érinti. A prioritások közt szerepel továbbá az őraljaboldogfalvi templom és hát a szomszédos megyékben is említésre méltó a gyulafehérvári székesegyház,  a temesvári múzeum épülete, ami szintén magyar vonatkozású műemléképület. És hát Erdély-szerte sorolhatnánk, hiszen Kolozs, Bihar, Szatmár megyékben, illetve a Székelyföldön is számos magyar érték került fel a  prioritási listára, amiknek reményeink szerint jövőre el is kezdhetjük a helyreállítását.

Gáspár-Barra Réka

Hunyad Megyei Hírmondó © 2011 kiadja az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezet
Powered by Konnertfilm