Naptár
március 2017
H K S C P S V
« feb    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  

Magyar közösségi nap Lupényban

Sport, gulyás, muzsika

Szombaton, június 7., ismét nagyszerűen mulatott együtt a lupényi magyarság. Fiatalok, középkorúak és idősebbek, mindenki jól érezte magát, mindenki talált valami érdekeset a gazdag kínálatból.

A közösségi nap programja már reggel elkezdődött a Sztrázsa focikupával, melyen a helyi Barbárock és az ifi Barbárock mellett a dévai magyarság csapata és a híres budapesti Ferencváros vett részt. Nyilván nem a nagycsapat, hanem a fradista szurkolók kispályás csapata. S noha Détári Lajos, az utolsó magyar klasszis labdarúgó nem jött el, a nagyfocis jelleg nem hiányzott, a fradisták soraiban Mátyus János harmincnégyszeres egykori magyar válogatott játékos, a REAC jelenlegi vezetőedzője is fellépet, aki aktív játékos korában a budapesti Honvéd és Ferencváros mellett a színvonalas német Bundesligában is kergette a labdát.

Jubileumi, 25. bajnokság volt, a Barbárock megalakulásának 25. évfordulóján. Ugyanazok a lelkes lupényi magyar középkorúak alakították, akik a kilencvenes évek elején fiatalként létrehozták a MADISZ-t, majd azóta is összetartanak, immár családostól, az RMDSZ és helyi a magyarság tartópillérei, s akiknek fiatalabb hozzátartozói megalakították az ifi Barbárock focicsapatot.

A bajnokság szoros volt, de végül a dévaiak diadalmaskodtak az ifi Barbárock és a Ferencváros előtt. Udvarias házigazdaként, a szervező Barbárock az utolsó helyen végeztek, de nem annyira nagyvonalúságból, mintsem a pályán nyújtott vártnál gyengébb eredmény miatt. A fradisták is gyengébben szerepeltek, valószínű a pénteki Budapest–Lupény út, illetve a péntek esti közös bulizás kifárasztotta őket.

Közben teniszbajnokság is zajlott, a sportnak ugyanis kiemelt szerep jutott szombaton.

 

Szabadtéri mulatság

 

Mire a focisták felértek a szabadtéri mulatozás helyszínére, az 5 SUD szabadidőközpontnál már nagyban folyt a munka. A 400 literes üstben készült a gulyás, a hangszórókból magyar zene szólt, a helyi magyarok, pedig egyre nagyobb számban érkeztek.

Ebéd után a szervezők – a Barbárock és a helyi RMDSZ – nevében Józsa Imre, Benedekfi Dávid és Dézsi Attila díjazták a foci-, illetve teniszbajnokság győzteseit, a focisták külön kupákat kaptak Széll Lőrincz, a Hunyad megyei ifjúsági igazgatóság ügyvezető igazgatója jóvoltából, aki nem feledkezett meg lupényi gyökereiről. A többiek pedig elismerő okleveleket kaptak a szervezőktől, természetesen a szakácsnők és a vendégek is. Többek között a csernakeresztúri hagyományőrző néptánc-együttes, amely ezúttal nem bukovinai székely őseik hagyatékával lépett fel, hanem a többnemzetiségű Erdély néptáncaival, magyar, román, német és cigány táncokkal aratott nagy sikert, megfelelő öltözetben.

A nap fénypontja a Romantikus Erőszak budapesti rockegyüttes hazafias koncertje volt, melyen a nagyszámú helyi közönség és a fradista vendégek gyakran együtt énekeltek az előadókkal. Többször vissza is tapsolták a budapesti művészeket, és sok-sok közös fotó is készült.

Estére elkészült a finom óriásgulyás is, amely hamar elfogyott, a közönségnek nagyon ízlett, sokan dupláztak is.

Szombaton Lupény ismét nagyszerűen vizsgázott összetartásból, újból bebizonyítva, hogy ott van a bányavidéki magyarság fővárosa. Benedekfi Dávid helyi RMDSZ-elnök – aki nemrég műtéten esett át – és lelkes csapata ismét kitettek magukért, a magyarság számára oly szomorú Trianon évfordulója környékére időzített közösségi napon az ezeréves határ tövében élő szórványmagyarság erősnek, összetartónak és bizakodónak bizonyult.

EU-s oktatási együttműködés

Déván ért véget az „Európa: tökéletes haza” című nemzetközi oktatási együttműködési program. A projekt másféléven keresztül zajlott, és 5 EU-s tagország pedagógusai és diákjai vettek részt benne.

Romániából a dévai, vajdahunyadi és szászvárosi gyermekpaloták diákjai és tanárai voltak az utolsó forduló házigazdái. Bulgáriából 5 tanárt és 4 diákot, Lengyelországból 3 tanárt és 4 diákot, Lettországból 2 tanárt és 5 diákot, Svédországból, pedig két tanárt és 5 diákot fogadtak vendégül. Korábban a romániaiak is meglátogatták a másik 4 ország iskoláit, a Comenius-program által finanszírozott másféléves projekt során mindegyik részvevő ellátogatott a többiekhez.

A program célja egymás oktatási rendszereinek megismerése, a különböző kultúrák találkozása, valamint az angol nyelvismeret fejlesztése. A közös programok nyilván angolul zajlottak, s a végén a tanárok 6 nyelvű szótárat készítettek, azaz a résztvevő 5 ország nyelve plusz az angol.

A Hunyad megyei tanácsnál való fogadás alkalmával a lengyel és különösképpen a svéd és a lett tanárok örömüket fejezték ki, hogy Románia erdélyi részeit is megismerhették, a távoli északon élőknek ez ugyanis egzotikusnak számít, amely ritkán szerepel a lettek vagy svédek utazási célpontjai között.

Különleges gyermeknap a dévai Szent Ferenc Alapítványnál

 

Egész napos rendezvénysorozattal ünnepelték meg szombaton Déván a gyermeknapot a Dévai Szent Ferenc Alapítványnál, az alkalom különlegességét emelte, hogy Böjte atya pappá szentelésének 25. évfordulóját is megünnepelték – mondta el vasárnapi, dévai sajtótájékoztatóján Winkler Gyula EP-képviselő, aki maga is részt vett a rendezvény megnyitóján.

Az esemény szombaton 11 órakor a dévai katolikus templomban szentmisével kezdődött, ez alkalommal ezüstmisét celebráltak annak tiszteletére, hogy Böjte Csabát, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megálmodóját és létrehozóját negyedévszázada szentelték pappá.

 

“Ritkán volt alkalmam ilyen meghitt körülmények között ünnepelni a gyermeknapot, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott gyermekek körében, akiknek a legnagyobb szükségük van a törődésre, szeretetre, és akiknek a meleg étel és ruha mellett Böjte atya és munkatársai a szeretetet is megadják. Büszke vagyok arra, hogy az RMDSZ Hunyad megyei szervezete most már közel két évtizede éve együttműködik az alapítvánnyal, lehetőségeinkhez mérten támogatjuk, hogy az elhagyott, elhanyagolt gyerekek a keresztény hit, a magyar értékrend szerint nőhessenek fel, hogy közösségünk tagjaivá váljanak. Egészséget, munkabírást kívántam tegnap Böjte atyának, ezt a jókívánságomat ismétlem meg most a sajtó képviselői előtt is, hiszen nagyra értékelem munkáját, helytállását, elkötelezettségét” – mondta Winkler Gyula.

 

Csaba testvér és segítői 1993 őszén fogadták be az első gyerekeket a dévai gyermekotthonba, azóta közel 5000 gyereket neveltek, jelenleg is több mint húsz otthonban 2300 gyereket gondoznak a Szent Ferenc Alapítvány keretében – tájékoztatta Winkler Gyula a sajtó képviselőit.

 

 

 

 

Déva,  2014. június 1.

Jelentős támogatás a magyar közösségnek

 

Vajdahunyadon, a magyar közösség jelentős mértékben részesült a civilszervezetek és egyházak számára kiosztott önkormányzati támogatásból. – A tanács idénre 250 ezer lejes alapot hagyott jóvá, amiből minden egyes pályázó magyar közösségnek sikerült juttatnunk.  Az egyházi alapból pedig jókora szeletet eszközöltünk ki a magyar történelmi egyházak számára – számolt be Takács Aranka, vajdahunyadi RMDSZ-tanácsos.

Az egyházaknak elkülönített 100 ezer lejből 20 ezret kapott a vajdahunyadi római katolikus egyházközség, templomjavításra, 10 ezer lejt a helyi református egyházközség a halottasház kijavítására és további 3, illetve 5 ezer lej jutott az alpestesi és hosdáti református gyülekezetnek is. Ez a városi keretösszegnek közel 40 százalékát teszi ki!

A civilszervezetek sorában a Diversitas Társaságnak 9900 lejes támogatást ítélt meg az önkormányzat a Hunyad Megyei Magyar Napok helyi rendezvényeinek a fedezésére.

A vajdahunyadi tanács kénytelen volt néhány hiányos pályázatot visszautasítani. Az egyes szervezeteknek kiosztandó összeg felső határát pedig 20 ezer lejnél szabták meg. Így a 250 ezer lejes alapból 80 ezret fordítottak az egyházakra, 37 ezer lejt osztottak ki a sportegyesületeknek,18 ezret az ifjúsági szervezeteknek és 50 ezer lejt a művelődést szolgáló civilszervezeteknek. A maradék 67 068 lej pedig még kiosztásra vár. Erre a későbbiekben lesz alkalom újra pályázni.

Megtisztelő a magyarság bizalma, de felelősséget is jelent

Winkler Gyula régi-új EP-képviselő

 

– Képviselő úr, gratulálok az újabb mandátumnak.

– Köszönöm szépen, de a gratuláció nyilván nemcsak nekem jár, hanem mindazoknak, akik segítették a munkánkat az évek során, illetve most a kampányban, beleértve a sajtót is. Csapatmunka volt, melyben sokan vettek részt. Köszönetem azonban elsősorban az erdélyi magyarságnak szól, amely az urnáknál ismét megtisztelt bizalmával. Örvendetes, hogy sikerült megőrizni az erdélyi magyarság bizalmát, megtisztelő számomra, de ugyanakkor felelősséget is jelent a további munkára nézve.

– Hogyan értékelné a vasárnapi választást?

– Romániában magasabb volt a részvételi arány, mint 2009-ben, ami kétségtelenül pozitív jelenség. Fontos fejlemény az is, hogy most, amikor számos országban a nacionalista vagy EU-szkeptikus politikai erők előretörtek, Románia nem küld sem rendszerellenes, sem szélsőséges erőket az európai parlamentbe. Nyilván, nem állítom azt, hogy a mandátumot szerzők között nincs nacionalista beállítottságú politikus, vagy EU-szkeptikus, de ezek inkább egyéni esetek, nem szervezett politikai erők.

– Az RMDSZ hozta a formáját, a magyarság országos népességi arányával szinte pontosan megegyező 6,5%-os eredményt ért el vasárnap, ami két mandátumot jelent az Európai Parlamentben.

– Visszaosztásnál van még esély a harmadik mandátumra is. Nyilván az esély kicsi, de matematikailag megvan. Várjuk meg a végleges eredményeket.

– Szűkebb hazájában, Hunyad megyében hogyan szerepelt az RMDSZ? Hiszen az EP-mandátum jóformán az egyetlen befolyásos tisztség, amelyet a Hunyad megyei szórványmagyarságnak sikerült megtartani.

– Még nincsenek konkrét információink, jelenleg Kolozsváron vagyok, amint meglesznek, elemezzük azokat, és akkor többet tudok mondani.

– Az Európai Néppárt ismét megnyerte a választásokat, de jóval szorosabban, mint 2009-ben, mandátumai száma jelentősen csökkent. Ilyen körülmények között az RMDSZ és különösképpen a Fidesz politikai súlya felértékelődik a néppárton belül.

– Valóban felértékelődik a magyarság politikai szerepe, a magyar jelenlét megerősödik. Már 7 éve együttműködünk a Fidesz-es kollégákkal a néppárt keretein belül, Orbán Viktor nyilatkozatai alapján folytatni kívánják az együttműködést, sőt szorosabbra venni igyekeznek. Mindenekelőtt a nemzeti ügyekben, de nyilván egyéb területen is. A prioritás azonban a nemzeti összefogás.

– Sok sikert kívánva a következő öt év munkájához, köszönöm szépen a beszélgetést.

– Én is köszönöm.

Gyermekeinkért, szülőföldünkért fogjunk bizalommal össze!!

Végtelen szomorúsággal nézem az ukrajnai híreket! Ég egy hatalmas ház és mi nézzük tehetetlenül a híreket, kommentáljuk a látottakat, talán egy-egy imát is elmondunk, de ugyanazt a tüzet mely már oly sokszor lángra lobbantotta térségünket, a világot, nem akarjuk kioltani, pedig megtehetnénk! Döbbenetes, Odessza, a negyvenmilliós lakosú hatalmas, Ukrajna második legnagyobb városa, – hol nemrég elevenen égettek el embereket, – közelebb van Csíkszeredához, mint Budapest!

Igen, ugyanaz az olthatatlan tűz lobogott Sarajevóban, az osztrák trónörökös életét kioltó, gyilkos fegyver ravaszát meghúzó szerb fiatalember szívében, melyik a székely katonát elvitte a Don kanyarba, vagy amelyik oly sok ukrán, vagy orosz fiatalban ma is szikrázva izzik, és löki feltartóztathatatlanul őket a gyilkos háborúba, s a szörnyű halálba!
Az első, de a második világháború lángjai is azért csaptak fel, mert az országok a kisebbségbe kényszerített nemzeteket, nemzetrészeket elnyomták, semmibe vették! A kisebbségben élő emberek szabadság utáni vágya, őszinte, tiszta érzés, melyet Isten oltott végtelen bölcsességgel minden gyermekébe! Ajándék, melyet erővel elfojtani nem szabad, s nem is lehet! Minden ember szeretne szabadon, saját tűzhelye mellett ülni és élni a maga életét!

Csodálkozom azon, hogy oly sok bölcsességet felhalmozott világunkban, az Európai Unió nagyon jól megfizetett szakemberei, politikusai mindent okosan, precízen, sőt egyetemesen kötelező módon szabályozni tudnak, de azt, hogy egy kisebbségben élő népcsoport békében, reális önrendelkezéssel élhessen, az ehhez szükséges törvényeket nem dolgozzák ki!

Egy anyós bármennyire jó, a közös háztartás feszültségekkel jár, a szépen leszabályozott külön élettér a béke, a nyugodt, alkotó, értékteremtő munka záloga. Egy államnak, térségnek az a jó, ha az állampolgárok minél több, hasznos időt tudnak szánni békében az alkotó, teremtő munkára. Minden óra, nap, mely haraggal, veszekedéssel, torzsalkodással telik, kár és veszteség a nemzetgazdaságnak! Nem is akarok beszélni az értelmetlen, polgárháborús pusztításokról!

Nem kell nagy szakértelem ahhoz, hogy észrevegyük, hogy egy – egy térség nemzetiségi feszültségeibe, a külső hatalmak belekapaszkodva milyen pillanatok alatt tudják megdönteni egy – egy ország kormányát, lenullázva életek felhalmozott értékeit, kincseit! Egészen biztos, hogy az elmúlt években megdöntött, kivégzett politikusok, “diktátorai” utólag bánják, hogy a rájuk bízott térségekben nem varrták el igazságosan a nemzetiségi kérdéseket!

Óriási a tét! Lángba borul a térségünk, a világ, a gyilkos indulatok mindent maguk alá temetnek, vagy egy békés, alkotó környezetünket továbbteremtő korszak virrad ránk!? Az életünket szabályozó törvényeket, a megválasztott politikusaink hozzák! Az ő tisztségük az igazságos békét, a mindenki számára vállalható önrendelkezés törvényeit megteremteni! Nekünk az a feladatunk, hogy részt vegyünk a választásokon és világos célokat meghatározva, képviselőket küldjünk a törvényhozó testületekbe! Mivel magyar EP képviselő jelölteket csak az RMDSZ indít Erdélyből, ezért most félre kell tegyünk minden pártpolitikai érdeket, és összefogással meg kell tegyünk mindent, hogy minél több képviselőt juttathassunk el azokra a fórumokra, ahol a mindennapjainkat meghatározó törvényeket alkotják!

A keresztény ember bízik gondviselő Teremtőjében! Tudja, hogy Isten az emberiséget nem vezeti zsákutcába! Biztos vagyok benne, hogy van remény, van demokratikus megoldás! Ukrajnában, de Európa szerte mindenütt, ha van politikai akarat, akkor lehet reálisan, mindenkit kielégítő módon rendezni a kisebbségek kérdéseit, lehet olyan autonómia szigeteket biztosítani a nemzetiségeknek, melyek mindenki reális szükségletét kielégítik! Bízok politikusainkban, ők képesek megálmodni és bölcs törvényekkel működőképessé tenni az egymással békében együttműködő régiók Európáját!

Bízva a demokratikus megoldásokban, szeretettel, Csaba t.

1680 km az erdélyi magyarok jogainak eltiprása ellen

 

Okos Márton és Juhos Gábor 1989-ben Budapestről Párizsba indultak el egy-egy hátizsákkal, gyalogosan, hogy tiltakozzanak az erdélyi falurombolás, az erdélyi magyar közösséget ért jogtiprások ellen. 25 évvel később több országban megszervezett találkozók segítségével idézi fel Okos Márton 89-es útjukat, amelynek első állomása kedden, Kolozsváron volt, az út Strasbourgban fog végződni, ahol Winkler Gyula EP-képviselő fogadja. Az indulás előtt kedden reggel Okos Márton és Winkler Gyula a kolozsvári sajtó képviselőivel találkozott.

Okos Márton és Juhos Gábor annak idején politikai menekültként Magyarországra költözött, de nem felejtették el, hogy a kommunista rendszer milyen intenzitással próbálta felszámolni az erdélyi magyar közösségeket, többek között a „szisztematizálásnak” nevezett falurombolási stratégia által. Gyalogtúrájukkal felhívták a nyugati közvélemény és az Európa Tanács figyelmét nemcsak a kommunizmus egész társadalomra kiterjedő elnyomására, hanem a magyar kisebbség identitásának megsemmisítő törekvésekre Erdélyben.

„Két fontos célunk van a mai találkozóval, egyrészt eszünkbe kell hogy jusson a kommunista rendszer ördögi terve, amellyel erdélyi magyar közösségeinket próbálta felőrölni, magyar öntudatunkat felszámolni. Nem szabad elfelejtenünk, mekkora nyomás volt rajtunk, hogy milyen áldozatok árán maradhattunk meg magyaroknak, hogy milyen veszteségeket szenvedtek el főleg vidéki közösségeink. Másrészt a brüsszeli képviselőtársaink figyelmét is fel akarjuk hívni, hogy mit jelentett számunkra a kommunizmus, mennyire nehéz volt megőrizni identitásunkat a totalitárius rendszer kettős elnyomása alatt. A rendszerváltás előtt 1680 kilométert kellett megtenni, vízumokért küzdeni, hogy elvihessék az erdélyi magyar közösség üzenetét Strasbourgba. Ma már nincsenek vízumok, a távolság nem jelent nagy akadályt, az erdélyi magyar közösség képviselőiként ott lehetünk Brüsszelben és Strasbourgban, anyanyelvünkön szólalhatunk fel, elmondhatjuk közösségünk problémáit. A 25 évvel ezelőtti gyalogtúra is emlékeztet, elengedhetetlen, hogy a mi képviselőink ott legyenek, ahol az uniós döntések születnek, hogy Európa tőlünk hallja, mi történik velünk, milyen terveink, célkitűzéseink vannak” – fogalmazott Winkler Gyula EP képviselő a kolozsvári sajtóreggelin.

Okos Márton, felidézve 25 évvel ezelőtti tapasztalatait, arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy menjenek el szavazni május 25-én, bizonyítsák be, hogy van erős magyar közösség Erdélyben, és hogy fontosnak tartják az európai képviseletet. „Mi annak idején 1680 kilométert tettünk meg gyalog, hogy elmondhassuk Strasbourgban üzenetünket, ma kevesebb, mint 1600 lépést kell megtenni, hogy leadjuk szavazatunkat, és ez által biztosítsuk, hogy meghallják az erdélyi magyarok szavát Európában” – hangsúlyozta Okos Márton, aki ma is elkötelezetten dolgozik az erdélyi magyar közösség fennmaradása érdekében.

Az indulást jelző sajtóreggelin részt vett László Attila szenátor is.

Markó Béla Csatolmány

Markó Béla Csatolmány című kötetével ismerkedtek az érdeklődők, az V. Hunyad Megyei Magyar Napok keretében a dévai Forma galériában.


     
  

 

 

Faragó Endrére emlékeztek

V. Hunyad megyei Magyar Napok Szászvároson

Faragó Endre gyógyszerészre, az idén 85 éves fennállását ünneplő szászvárosi gyógynövényfeldolgozó gyár hajdani alapítójára emlékeztek vasárnap a helyi református műemléktemplomban. Fülöp Júlia, szászvárosi EMKE-elnök, házigazdaként, főszervezőként örömmel nyugtázta, hogy Szászváros magyar közössége idén is aktívan tudott bekapcsolódni az V. Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorába, egy olyan helyi személyiségre emlékezve, akinek munkássága ma is meghatározó a város életében.


Faragó Endre 1886-ban született Karánsebesen. Édesanyja 22 gyermeknek adott életet, de közülük csupán négyen élték meg a felnőtt kort. Édesapja, a nagyenyedi kollégium falai között szívta magába azt a szellemiséget: felebarát-tiszteletet és toleranciát, melyet később az 1849-es nagyenyedi vérengzés sem tudott kiirtani belőle. Gyermekeit is úgy nevelte, hogy az időközben elavulttá titulált isteni tízparancsolat szerint éljenek – ismertette Faragó Endre családi hátterét Gáspár-Barra Réka, újságíró, aki tavaly alaposan dokumentált tanulmányt jelentett meg a szászvárosi gyógyszerészről, a Nyugati Jelen napilap évkönyvében, a szászvárosi megemlékezésre pedig egy magyar és román nyelvű emlékkiadványt szerkesztett, melyből a Fares Rt. anyagi támogatásának köszönhetően valamennyi résztvevő kapott. – Faragó Endre neve már korábban ismerősen csengett számomra, de 2013-ban a dévai Bethlen Gábor helytörténeti körrel tett szászvárosi séta alkalmával, Fülöp Júlia megmutatta a neves gyógyszerész hajdani házát és patikáját. Ekkor ért meg bennem a gondolat, hogy alaposabban utána nézek élettörténetének. Nagy örömömre a megyei levéltárban többkötetes dokumentum-alapra leltem – mesélte az újságíró, aki az említett okiratokból, Faragó személyes feljegyzéseiből mutatott be néhányat a szászvárosi közösségnek, rávilágítva a gyógyszerész közéleti szerepvállalására, helytállására. Faragó Endre szakmai munkásságáról Adelina Hanciu, a rendezvény főtámogatójaként jelen lévő Fares Rt. képviselője szólt. Előadásában mindenekelőtt Faragó precizítását, szakmai tudását, vállalkozó szellemét és látnoki adottságát emelte ki. Érintőlegesen került bemutatásra a gyógyszerész által előállított és forgalmazott „csodaszer”, a Persicol, amely több ezer ember életét mentette meg. A rendezvényen jelen lévő Hegedűs Csilla, örökségvédelmi államtitkár, EP-képviselőjelölt elismerően szólt azokról, akik az általa is ismert és elismert gyógynövénykészítmények hajdani gyártójának emlékét ápolják. És külön gratulált a Hunyad megyei magyar közösségnek, amely számarányát meghaladó teljesítménnyel küzd a fennmaradásért. A dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum közösségének örökségvédő munkáját pedig példaértékűnek nevezte, arra biztatva a megye magyarságát, hogy május 25-én is álljon ki az érdekei mellett, hiszen „ez egyfajta népszámlálás lesz, melyen az itt élő közösségnek is erősnek kell mutatkoznia, ahhoz, hogy itthon, Erdélyben és Európában is őshonos kisebbségként ismerjenek el” – fogalmazott az államtitkár asszony. Ovidiu Bălan, szászvárosi polgármester szintén elismerően szólt az itt élő magyar közösségről, és úgy vélte: a mostani megemlékezés is olyan színvonalas rendezvény, melyen a család, a hagyomány és az egészség, azaz életünk három fontos alappillére kerül előtérbe. A polgármester személyes gyermekkori emlékeit is megosztotta hallgatóságával, megemlítve, hogy nagymamája mindig tisztelettel mesélt neki a románul, magyarul, németül egyaránt jól beszélő Faragó Endréről. Fülöp Júlia román és magyar nyelven összegezte a neves szászvárosi gyógyszerész életét, munkásságát, majd Deák Piroska, magyartanárnő a szászvárosi református templomot örökbefogadó dévai diákokkal a gyógyteákat, a teázást méltató Kosztolányi, Dsida és József Attila versekkel hajtottak főt Faragó emléke előtt. Tomesc Katalin pedig Dominic Stanca-nak a gyógyszerészről írt művéből olvasott fel egy részletet. A rendezvény zárómomentumaként a jelenlévők megtekinthették a Fares Rt. termékeit bemutató kiállítást, majd megkoszorúzták Faragó Endrének, a helyi protestáns temetőben lévő sírját.

Kun Árpád : Erdélyi erődtemplomok

 

 

Hunyad Megyei Hírmondó © 2011 kiadja az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezet
Powered by Konnertfilm