Naptár
június 2016
H K S C P S V
« máj    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Március 15

Március 15.-én

PISKI    10.00 Koszorúzás az 1848-as emlékműnél

DÉVA  12.00  Ünnepi műsor és vetélkedő a Téglás Gábor Elméleti Liceumban

14.00  Koszorúzás a református temetőben

VAJDAHUNYAD

16.00  Koszorúzás a Petőfi szobornál, a református templomkertben

PETROZSÉNY

16.30  Koszorúzás a katolikus templomkertben

LUPÉNY

16.00  Ünnepi előadás a szakszervezet dísztermében

 

Március 16.-án

SZÁSZVÁROS

11.00  Istentisztelet és ünnepi műsor a katolikus templomban

PETRILLA

12.00  Ünnepi Istentisztelet a református templomban

Rivaldafényben az örökségőrzők

Brüsszelbe készülnek a Fáy Béla-kastély őrei

A hétvégén Déván újabb vízválasztóhoz ért a „Fogadj örökbe” egy műemléket program. Az RMDSZ kulturális főosztálya által kezdeményezett projektbe a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum már tavaly igen lelkesen bekapcsolódott: hét műemléképületet fogadtak örökbe az osztályközösségek.

Az idei tanévben folytatódott a verseny és Hunyad megyében négy újabb műemléknek került gazdája. Az örökbefogadás azonban ezúttal nem minden esetben vált be. A csapatoknak több mint fele időközben meghátrált. Amelyek viszont maradtak, azok egyre lelkesebben népszerűsítették védencüket. A fiatalos kreativitás idén is fő jellemzője volt a programnak: pezsgett az élet az örökségvédők világhálós közösségi oldalain, készültek a szórólapok, naptárak, golyóstollak. A Fáy Béla kastély őrei többek közt madáretető-készítő versenyt hirdettek, a szászvárosi vártemplomot örökbefogadók saját készítésű süteménnyel és adventi műsorral lepték meg védencük gyülekezetét, a vármegyeház őrei háromnyelvű ismertető CD és szórólap kiadásán dolgoztak, a szászvárosi Szent Erzsébet zárdatemplom őrei édességet gyűjtöttek az itt működő gyermekotthon számára. Egyszóval pezsgett az élet, s közben valamennyi csapat komolyan készült az e hétvégén zajlott megmérettetésre, amikor mindannyiuknak be kellett mutatniuk a közönség és zsűri előtt műemlékvédő tevékenységüket. A bemutató produkciók többsége ezúttal is nagyszerűre sikeredett. A diákok ötletes makettekkel, korabeli öltözékkel, zenével, tánccal, színpadi mozgással idézték fel az általuk örökbefogadott műemléképület történetét, majd hosszan és jogos büszkeséggel sorolták sokrétű tevékenységüket.

Az idei versenyben pozitív újdonságnak számított a bemutatkozásokat követő villámkérdés-próba. Dézsi Attila zsűrielnök múltba tekintő, illetve tájékozottságra alapuló kérdésekkel akarta felmérni a csapatok tudását, rávezetni őket arra, hogy alaposan megismerjék az általuk örökbefogadott műemlék történetét. A kérdések a csapatok többségét felkészületlenül érték. Ez azonban kevésbé befolyásolta az öttagú zsűri döntését. Ennek értelmében az idei első helyet a Fáy Béla kastély őrei, azaz a IX. matematika-informatika-filológia osztály csapata nyerte. Második helyre kerültek a Vármegyeház ezúttal is gazdag tevékenységgel és frappáns műsorral előrukkoló őrei. Harmadik helyezést nyert a verseny legifjabb csapata: a szászvárosi református templom hetedik osztályos őrei, akik védencük történetét bemutató előadásukkal sokak szívébe lopták be magukat. Negyedik helyezést kapott a szintén komolyan előkészített történelmi bemutatóval fellépő csapat: a szászvárosi Szent Erzsébet otthon őrei. A dévai református templomot örökbefogadók ötödik helyre kerültek.

A csapatok mindannyian oklevélben részesültek, az első helyezett pedig idén is pár napig Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselő vendége lesz Brüsszelben. A második helyre rangsorolt csapat a Hunyad megyei Ifjúsági igazgatóság vezetőjének, Széll Lőrincnek ajánlásával egy hétvégét tölthet a kosztesdi ifjúsági táborban.

TAMÁS GÁBOR koncert

  Jöhet bármilyen divathullám, stílus, zenei hóbort, van egy név, amely nem kopik meg. Több mint egy sikeres előadó, vagy showman: Ö egy szimbolum ! A 70-es években  megteremtett erdélyi magyar könnyűzene  ma is aktívan működő egyetlen sztárja.

Ha a nevéhez csak annyi füződne, hogy ő az erdélyi magyar lemezkiadás abszolút rekordmene, vagy az, hogy a Kárpát – medencében alig van olyan magyar aki ne ismerné  a ” Gyere velem a Hargitára” vagy az ” Ó, Erdély szép hazám !” cimű dalait-ez is bőven elég volna.

A rendkivül népszerű könnyűzeneénekes, dalszerző, zenei Rádió és TV szerkesztő immár három évtízede hagyta el szülőföldjét és új hazát talált északon Svédországban.  Mikes Kelemennel szólva-úgy szereti Svédországot, hogy nem tudja felejteni Erdélyt ! De nem is akarja ! A szülőföld sem felejtette el őt.

Kétévente indúl koncertturnékra, New-Yorktól  Stockholmig,  Budapesttől Erdélyig és ezzel egyidőben egy új lemezzel örvendezteti meg a  magyar közönséget.

A  DUNA  TV népszerű Kívánságkosár c. műsorában  -a nézők kérésére-szinte naponta láthatjuk őt, hallhatjuk csodálatos dalait.

Több évtizedes sikeres pályafutása elismeréseként no meg karitatív tevékenységéért-amellyel elsősorban (a leszakadt területeken) árvaházakat, anyagi gondokkal küzdő szinházakat, operákat segít-2004 ben az anyaországbeli Nemzeti Kulturális Örökség” Minisztériuma a  ”MAGYAR KULTÚRA LOVAGJA ” címmel tünteti ki, több magyar város közönsége elismerése jeléül díszpolgárává választja .

Egy énekes , aki alkotó művész : egy világot varázsol körénk és meggyőz, hogy ha fájdalmas és tövisekkel bélelt az élet, akkor is szép és szeretni mindenképpen érdemes. Dalai a megmaradási vágy és az együvé tartozás kifejezői.

Ő lessz a vendégünk , fogadják szerettel : Tamás Gábor !

 

1.2o14.márc.2o.VÁMOSGÁLFALVA Műv Ház   19 óra

2.2o14.márc.21.GERNYESZEG       Műv Ház    19 óra

3.2o14.márc.22.MAGYARLAPÁD     Műv  Ház   19  óra

4.2o14.márc.23.BALÁZSFALVA        Műv Ház    19  óra

5.2o14.márc.24.DÉVA  jótékonysági koncert Városi Kultúrház 19 óra

6.2o14.márc.25.VAJDAHUNYAD    Műv Ház    18 óra

7.2o14.márc.26.PETROZSÉNY  Drámai Szinház  18 óra

8.2o14.márc.27.LUGOS  Szinház terme   19 óra

9.2o14.márc.28.RESICABÁNYA   Szinház terem  18 óra

1o.2o14.márc.29.TEMESVÁR  Ifjúsági ház  16 és 19 óra (közkívánatra két előadás)

11.2o14.márc.3o.ARAD  Szakszervezetek Háza  19 óra

Farsangi társalgás

 

Farsangi társalgásra hívta meg hétfő délutánra a dévai magyarságot a helyi unitárius közösség. Koppándi Benczédi Zoltán lelkipásztor, házigazdaként nagy szeretettel üdvözölte azt a közel negyven érdeklődőt, akik nyitott szívvel jöttek el az unitárius szórványközpontban rendezett közösségi alkalomra.

– Tudom azt, hogy így farsang idején Déván is évente megrendezésre kerülnek nagyobb kaliberű rendezvények. Mi azonban azt szerettük volna, hogy szokatlan időpontban, hétfő délután az emberek szakítsák meg monoton hétköznapjaikat, és találkozzunk egy kis főtt törökbúza, meleg tea és finoman elkészített fánk mellett, és egyszerűen beszélgessünk. Arról, hogy mit jelent számunkra a farsang időszaka, osszuk meg egymással hétköznapi gondjainkat, teendőinket és egyszerűen csak együtt legyünk – fogalmazott a meghitt rendezvény céljáról a lelkipásztor.

A hajdani fonókra emlékeztető jó hangulat megteremtésében sokan kivették a részüket. Jó szívvel sütötték a több száz fánkot, főzték az ízes teát, és a hatalmas fazék törökbúzát, amelyből félkészen még sorsolásra is jutott. A tombola is kicsit újszerűen szerveződött vagy talán épp a régi gyökerekhez nyúlt vissza. Ugyanis nyereményként nem készen vásárolt tárgyakat kínáltak, hanem kilenc zacskó félkész törökbúzát és egy üveg finom tokaji bort.

Deák Piroska tanárnő ezúttal is érdekes kiselőadással lepte meg az egybegyűlteket. – Arra kértük a tanárnőt, hogy beszéljen egy kicsit a farsang történelméről, lényegéről és főleg a jövőjéről. Hogyan tudjuk átmenteni ezt a vallási és népi hiedelem ötvöződését hozó áldott hagyományt, hogyan tudjuk átadni a következő generációnak. Ugyanakkor az is kérdésként vetődött fel, hogyan élünk mi a napokban a lehetőségekkel, hogyan tudjuk ezt életünkben kellőképpen jelenvalóvá tenni – fogalmazott a házigazda.

Továbbá elmondta: az alakulóban lévő dévai unitárius szórványközpontban egyre gyakrabban szeretnének teret kínálni, otthont adni a hasonló jellegű, tartalmas, de kötetlen együttléteknek. – Nekünk, unitáriusoknak nagyon fontos hely Déva, hiszen itt szenvedett mártírhalált Dávid Ferenc, egyházalapító püspökünk. Mindemellett a közelmúltig nem volt imaházunk, lelkészi lakásunk.  Most már mindez megvan, és igyekszünk összekovácsolni a gyülekezetet. A kialakulóban lévő szórványközpontunk kapuit pedig nyitva tartjuk mindenki előtt – fogalmazott Koppándi Benczédi Zoltán lelkipásztor.

Kokárda minden Hunyad megyei magyar embernek

A Hunyad megyei Nőszervezet kokárdák készítésével készül a március 15-ei eseményekre. A célunk az, hogy minden Hunyad megyei magyar ember kapjon egy kokárdát. Kezdeményezésünket Winkler Gyula EP-képviselő támogatja.

Köszönjük szépen!
Az RMDSZ dévai Nőszervezete a Szivárvány Nyugdíjasklub tagjaival immár elkezdte a kokárdák készítését.

   

Ízletes könyvtári est Déván

Irodalmi kulináriák címmel szervezett január utolsó hetében könyvtári estet a dévai RMDSZ Nőszervezet.

A rendezvény ezúttal is nagyszerűre sikeredett, amihez Csatlós Zsófia gasztrobloggernek, az Erdélyi konyha gasztronómiai magazin munkatársának és Deák Piroska irodalom szakos tanárnőnek az érdekfeszítő előadása mellett a találkozó végén felszolgált székely káposzta is nagymértékben hozzájárult.

A közel száz résztvevő azonban már az előadások során bőségesen belekóstolhatott az irodalmi ínyencségekbe, és az ínyencségek irodalmába is. Csatlós Zsófia stílusosan, egy Kosztolányi-idézettel indította gasztronómiai értekezését, melyben a Nyugat szeretett írója, költője így fogalmaz: „Aki eszik, szerelmet vall az életnek”. Ezután már a hallgatóság soraiban senki sem gondolhatott a diétájára, újévi fogyókúrájára, és nem is rejtette véka alá az ínyencségek iránti vonzalmát, nagy érdeklődéssel hallgatva az előadót, amint részletesen ecsetelte a honfoglaló magyarok étkezési szokásait. – Eleink igazi „konyhaművészek” voltak. Étkezésüket a távol keleti konyhára ma is jellemző öt alapíz harmonikus kombinációja jellemezte. A keletről hozott hagyományok, ízek világába nagyszerűen építették bele a vándorlásaik során szerzett új étkezési szokásokat is. Teljes cikk »

Schreiber István

2014, Január 28-án, 81 éves korában, örökre eltávozott közülünk Schreiber István Ferenc – Pista bácsi – a Hunyad megye EMKE elnöke,  Ezüstfenyő díjas  tanár, a Hunyad megyei magyarság kulturális örökségének legnagyobb ismerője és megörzője.

 

Schreiber István Ferenc Déván született 1933 szeptember 13-án. Elemi és középiskoláit szülővárosában végzi majd egyetemi tanulmányait Kolozsváron folytatja, a Bólyai Tudományegyetem Természettudomány és Kémia karán ahól 1957-ben megszerzi tanári diplomáját. Élete és munkássága legnagyobb része Dévához illetve Hunyad megyéhez fűződik hiszen itt tanitott, itt volt évekig aligazgató majd a megyei tanfelügyelőségen folytatta tevékenységét.

Nyugdijaztatása után is állandóan a Hunyad megyei magyar kultura és közélet aktiv résztvevője, mondhatni központi alakja, irásaival, tevékenységével gazdagitva a dévai és Hunyad megyei magyarság kulturális örökségét.

Politikai téren is aktiv szerepet vállalt. Az RMDSZ dévai szervezetének alapitó tagja, a Megyei Küldöttek Tanácsának tagja valamint tagja a dévai Választmánynak. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Hunyad megyei szervezete, 1989 december utáni újraalapitásának aktiv résztvevője és elnöke.

Szerkesztőségi tagként részt vesz Hunyad megye évszázados ( Trianonkor megszüntetett ) lapjának, a Hunyadvármegye cimű lapnak újrainditásában, majd ennek átalakulása után a Hunyad megyei Hirmondó cimű lap rendszeres megjelenésében. Hiradásai a Hunyad megyei magyarság életéről, kulturális megnyilvánulásairól, úgy a helyi lapok hasábjain, mint más hazai lapokban és folyóiratokban rendszeresen megjelentek.

Részt vállalt kulturális rendezvények, vetélkedők, kiállitások, képzések, táborok, honismereti kirándulások szervezésében. Számtalan olyan tevékenységet, programot, rendezvényt szervezett amely a Hunyad megyei szórványmagyarság önazonosságtudatának felébresztését, megtartását célozta. Konferenciákon, Fórumokon vett részt. Felvállalta a helyzetből adódó feladatokat: műsorok, évfordulók, megemlékezések rendezését.

Nagy hangsúlyt fektetett a megye helytörténeti ismereteinek széleskörű terjesztésére. Úgy a megyei mint a hazai sajtóban megjelentek ezirányú irásai. A Dévai EMKE-füzetekben rendszeresen megjelentek helytörténeti tanulmányai: „Déva vára”, „Bethlen Gábor emlékhelyek Hunyad megyében” , „A népmesék két tündérvára a történelem tükrében” , „Illye várának dicsősége. Branyicska tragikus sorsú várurai” , „Egykori és mai műemléktemplomaink” , „Kastélyok és parkok a dévai medencében” , „Magos Déva várát visszaépitenék” , „Hátszeg vidéki várak és középkori templomok” , „A Nopcsa bárók nyomában” , „A dévai várhegy évezredes mementója” , „Hunyadvár és 22 várura”.

Az RMDSZ Hunyad megyei és országos vezetósége a 15. és 20. évfordulók alkalmából emlékplakettben illetve emlékéremben részesitették. 2010 június 5-én, a szórványban élő magyarság kultúrájának és hagyományainak ápolásában kifejtett munkájáért, a temesvári Heti Új Szó javaslatára „Pesty Frigyes” dijban részesült.  Az elmult évtizedekben Hunyad megye szórványmagyarságáért és a magyar kultúráért kifejtett tevékenységéért a romániai Magyar Demokrata Szövetség Ezüstfenyő dijjal tünteti ki.

 

Emléke örökké köztünk marad !

Tedd a jót!

 

21. születésnapját ünnepelte a hétvégén a dévai 55. Számú Kőműves Kelemen Cserkészcsapat. A Szent Antal közösségi házban megtartott vidám együttlétről ezúttal többen lemaradtak, a sokféle hétvégi program miatt.

Aki azonban eljött, igazi cserkészmódra ünnepelhetett. Volt bőven játék, zene, saját készítésű finomságok. No, meg birokra kelés is – amolyan cserkészmódra.

A Fehér farkasok őrsbe tartozó Forrai Antalt épp egy döntetlen birkózásból kellett „kimenteni”, hogy mesélhessen pár szót cserkészélményeiről. Kiderült, hogy alig öt éve kapcsolódott be a csapatba, és mindenekelőtt az együttlétek jó hangulatának, az élménydús csapat-tárboroknak és a cserkészet természetbarát mivoltának köszönhetően tart ki a mozgalom mellett. – Szívesen tanultam meg a cserkésztörvényeket is, és sokat jelent nekem, hogy olyan közösségben lehetek, ahol tisztelik a természetet, az állatokat. Én nagyon szeretem a vadállatokat is, van egy egyéves sólymom, gondozom, nevelem, és ha lehetőség van rá, elhozom ide a cserkészek körébe is, hogy minél több társam megismerje a ragadozó madarakat, és megtudja, hogy mennyire hasznos állatok. A természet szeretete már bennem volt, amikor cserkészkedni kezdtem, de emellett nagyon sok jó dolgot tanultam, úgy érzem, hogy ez a közösség embert farag belőlem – állapította meg felnőttes komolysággal a tizenéves cserkészlegény.

Közben társai már gyülekeztek a két cserkésztiszt, Daradics János és László Attila körül, hogy az idei országos programokról tájékozódjanak. – Az idei szülinapunk rögtönzött jelszava: ne feledjük, hogy cserkészek vagyunk. Úgy gondolom, néha mindenki eszébe kell jutassa saját magának, hogy hová is tartozik. Nekünk életünk részévé vált a cserkészet, és a megtapasztalt értékeket próbáljuk átadni az újabb és újabb nemzedéknek. Fontosnak tartom a csapat közösségi memóriáját, ezért most is jó sok fényképpel, újságcikkel, emlékezéssel elevenítettük fel az elmúlt években zajlott táborokat, a nevelő célzatú közös játékokat, portyázásokat. Ezek mind beépülnek egyéni és közösségi tudatunkba, szebbé, jobbá, gazdagabbá teszik az életünket – fogalmazott László Attila.

A birkózások, oszlopdöntés meg egyéb mozgalmas játék közé ezúttal is befért egy kis szellemi táplálék. Daradics János csapatparancsnok, a magyar cserkészmozgalom alapítójaként tisztelt Sík Sándor versét olvasta fel a születésnapozó csapatnak, arra biztatva őket, hogy bármi körülmény között is, tegyék a jót, ott ahol vannak, úgy ahogy lehet!

Lendületben az RMDSZ Nőszervezete

38 ezer embert ajándékoztak meg

Maguk a szervezők is meglepődtek, amikor az országos összesítés nyomán kiderült, hogy közel 38 ezer embert sikerült megörvendeztetnie december folyamán egy kisebb-nagyobb ajándékkal a tavaly ősszel megalakult RMDSZ Nőszervezetnek – fogalmazott tegnap dévai sajtótájékoztatóján Takács Aranka, a Nőszervezet országos alelnöke.

A 2013. szeptember 28-án megalakult országos RMDSZ Nőszervezet első fontos tevékenysége a nők vezető szerepének és kommunikációs készségének megerősítését szolgáló tréning volt. – Két alkalommal szerveztünk ilyen képzést, jól felkészült szakemberek vezetésével és több mint száz nőt sikerült ezúttal megszólítanunk – mondta Takács Aranka.

A Nőszervezet legfontosabb tevékenységének azonban a Mosolygós karácsonyt! programot nevezte, melynek keretében több mint 200 erdélyi településen zajlottak játszóházak, cserebere- és ajándékozási akciók, sütés-főzés és számos egyéb ünnepváró és jótékonysági tevékenység. – Országosan a történelmi egyházak is támogatták a rendezvényeket, helyi szinten pedig számos civilszervezet és iskolaközösség is bekapcsolódott. Mindenki igyekezett kreativitással, munkával, jókedvvel hozzájárulni ahhoz, hogy örömet szerezhessünk magányosan élő embereknek, nehezebb sorsú családoknak vagy egyszerűen a mellettünk élőknek – fogalmazott a Nőszervezet országos alelnöke. Majd hozzátette: az elmúlt három hónap eredményei azt bizonyítják, hogy a Nőszervezet lendületére, lelkületére, társadalomszervezői munkájára nagy szükség volt mind az erdélyi magyarság körében, mind az RMDSZ berkeiben, ahol egészen új lendületet eredményezett. Takács Aranka hangsúlyozta: a nőszervezetbe tömörülők nem csupán a közösségszervezésben kívánnak aktív szerepet vállalni, hanem politikai síkon is. Ezért az RMDSZ-en belül saját jelölteket állítanak a közelgő EP-választásra, akiket január 15-én készülnek bemutatni Kolozsváron.

Az elmúlt időszakban kiemelkedően jól teljesített az RMDSZ Hunyad megyei Nőszervezete is, melynek tevékenységéről Kun Gazda Kinga Viola, megyei elnök asszony számolt be. – A megyében eddig három helyi szervezetet sikerült megalakítanunk: Déván, Vajdahunyadon és Pusztakalánban, de a tevékenységeink az egész megyére kiterjedtek. Kivettük részünket a dévai, vajdahunyadi és lupényi szüreti bálok megszervezéséből, sőt Déván a magyar iskolaközpontban őszi díszeket készítő vetélkedőt is szerveztünk. Elindítottuk a könyvtári esteket, amelyekkel a téli hónapokban szeretnénk színvonalas kikapcsolódást biztosítani a helyi magyarságnak, miközben a könyvtár magyar részlegét is népszerűsítjük – számolt be Kun Gazda Kinga Viola. Továbbá elmondta: a nőszervezet alaposan kivette részét a szórványnapi, karácsonyi rendezvényekből is, illetve aktívan igyekszik támogatni az Örökségünk őrei programot. Természetesen Hunyad megyében is nagy sikernek és népszerűségnek örvendett a Mosolygós karácsonyt! program. Az adventi játszóházakkal, cserebere-akcióval, ajándékozással több száz ember arcára, lelkébe sikerült mosolyt csempészni. A jövőbeni tervekről szólva, a megyei szervezet elnök asszonya elmondta: szeretnék a Zsil völgyében is megalakítani a helyi nőszervezeteket, Déván pedig a Szivárvány Nyugdíjasklub tagjaival a téli fonók hangulatát idézve, székpárnákat horgolnak, göböznek a magyar iskolaközpont számára. Szintén a Téglás Gábor Elméleti Líceum diákságát célozná a nőszervezet által kezdeményezett egészségügyi tájékoztató program, melynek során képzett szakemberek különböző foglalkozások során ismertetnék a diáksággal az egészséges életmód alapvető szabályait.

Barcsay Ákos-díjat alapítottak

 

Egyhangúlag fogadták el a Hunyad megyei Magyar Állandó Konferencia (MÁK) résztvevői a dr. Dézsi Attila, MÁK elnök által kezdeményezett, Barcsay Ákos-díj megalapításáról szóló határozatot.

A testület szombaton Déván, a Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájában gyűlésezett. A díj alapító okiratát Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke és dr. Dézsi Attila, a MÁK elnöke látta el kézjegyével.

„Hunyad megyében a közösségi szolidaritás rendkívüli eredményeket ért el az elmúlt években, éppen ezért az RMDSZ Állandó Tanácsán fogalmaztam meg a díj megalapításának javaslatát, amelyet a Hunyad megyei magyar közösségért tevékenykedőknek adunk majd évente, azoknak a személyiségeknek, akik munkásságukkal szórványközösségünket szolgálják” – mondta el dr. Dézsi Attila.

A MÁK határozata szerint évente három, a közösségépítő munkában kiemelkedő teljesítményt elérő személy kap Barcsay Ákos-díjat, egyet a történelmi egyházak és felekezetek képviselőjének, egyet-egyet a pedagógus társadalom és a civil szféra képviselőjének ítélnek meg. A díjak odaítélése a Magyar Állandó Konferencia hatásköre, melyet egy öttagú kuratórium gyakorol. A Barcsay Ákos-díjat a Hunyad Megyei Magyar Napokon adják át.

Nagybarcsai Barcsay Ákos (1619–1661) erdélyi fejedelem, lugosi és karánsebesi bán, Hunyad vármegye főispánja, fejedelmi tanácsos, II. Rákóczi György idején Erdély politikai életének egyik meghatározó alakja. Uralkodásának legmaradandóbb emléke, hogy Erdély címerét az ő fejedelemsége idején, 1659. május 24-én a szászsebesi országgyűlés határozza meg. 2011-ben, az első alkalommal megtartott Magyar Szórvány Napján avatták fel a restaurált, XIX. századi Barcsay emlékművet, amely a Hunyad megyei prefektúra épülete, a hajdani vármegyeháza előtt kapott méltó helyet.

„2014 a Közösségépítés Éve Hunyad megyében, a 21. század kihívásaira akarunk válaszolni ezzel a kezdeményezéssel. Felvállalt célunk, hogy minél több fiatalt vonzzunk közösségépítő tevékenységeinkbe, ezzel egyidőben viszont azt is kötelességünknek is tartom, hogy megköszönjük azoknak az áldozatos munkáját, akik kezdeményező módon hozzájárulnak közösségünk megerősítéséhez. Ezt célt szolgálja a most alapított díj” – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Az egész napos konferencián az EP-képviselő összegezte az idei év politikai eseményeit, ugyanakkor vázolva a következő esztendő prioritásait, kiemelte a jövő május 25-én sorra kerülő európai parlamenti választásokat, valamint arra is emlékeztetett, hogy jövő decemberben megalakulásának 25 évfordulóját ünnepli az RMDSZ. Arra kérte a MÁK résztvevőit, hogy a következő év munkáját oly módon végezzék, hogy év végén Hunyad megyében is emelt fővel tudjon ünnepelni a magyarság.

Dr. Dézsi Attila bemutatta a Gáspár-Barra Réka „Hunyad megye épített öröksége” könyve alapján készült anyagot, melyet saját információkkal egészített ki, hangsúlyozva, mennyire fontos Hunyad megye páratlan épített örökségének védelme és ápolása. Gáspár-Barra Réka, a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság alapító tagjának vezetésével kuratórium megalakításáról is döntött a MÁK, amelynek feladata az épített örökség kataszterének összeállítása, megyei örökségvédelmi stratégia elkészítése, az épített örökség turisztikai népszerűsítése. A Hunyad Megyei RMDSZ Nőszervezete tevékenységéről és jövőbeli terveiről Kun Gazda Kinga, az RMDSZ Hunyad Megyei Nőszervezetének elnöke által tartott beszámoló nyomán többen is méltatták a fiatal szervezet sokrétű tevékenységét. A HUMMIT ifjúsági szervezet eredményei Kofity Zoltán nemrégiben megválasztott elnök ismertette. Továbbá felszólalt Kun Árpád nyugalmazott református lelkész, aki saját munkássága, tapasztalata és tudása alapján erősítette meg a műemlékvédelem fontosságát. Szintén e témához kapcsolódott Wersanszky Eduárd nemrégiben újraválasztott petrozsényi RMDSZ elnök felszólalása is. Zsargó János, Hunyad megyei református esperes a szórványgyülekezetek gondjairól beszélt, a megyét különösképpen érintő lelkészhiányról és ennek lehetséges orvoslásáról, melyben az RMDSZ is fontos szerep jut. Gáspár-Barra Réka és Takács Aranka, a korábban bemutatásra került „Hunyad megye épített öröksége” kötet kapcsán szólaltak fel. Takács Aranka továbbá bejelentette, hogy sokrétű egyeztetés nyomán, 2014-ben május 1. és 9. között kerülnek megrendezésre a Hunyad Megyei Magyar Napok. Ennek megszervezéséhez kérte a MÁK tagjainak aktív támogatását. A Fogadj örökbe egy műemléketprogram keretében a Vármegyeház őrei osztottak üdvözletet a rendezvény résztvevőinek.

A konferencián délután a Hunyad megyei magyar oktatási kérdések kerültek terítékre, előadást tartott Vlaic Ágnes kisebbségi tanfelügyelő és Kocsis Attila, a Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója.

Hunyad Megyei Hírmondó © 2011 kiadja az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezet
Powered by Konnertfilm