Naptár
július 2015
H K S C P S V
« jún    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  

Schreiber István

2014, Január 28-án, 81 éves korában, örökre eltávozott közülünk Schreiber István Ferenc – Pista bácsi – a Hunyad megye EMKE elnöke,  Ezüstfenyő díjas  tanár, a Hunyad megyei magyarság kulturális örökségének legnagyobb ismerője és megörzője.

 

Schreiber István Ferenc Déván született 1933 szeptember 13-án. Elemi és középiskoláit szülővárosában végzi majd egyetemi tanulmányait Kolozsváron folytatja, a Bólyai Tudományegyetem Természettudomány és Kémia karán ahól 1957-ben megszerzi tanári diplomáját. Élete és munkássága legnagyobb része Dévához illetve Hunyad megyéhez fűződik hiszen itt tanitott, itt volt évekig aligazgató majd a megyei tanfelügyelőségen folytatta tevékenységét.

Nyugdijaztatása után is állandóan a Hunyad megyei magyar kultura és közélet aktiv résztvevője, mondhatni központi alakja, irásaival, tevékenységével gazdagitva a dévai és Hunyad megyei magyarság kulturális örökségét.

Politikai téren is aktiv szerepet vállalt. Az RMDSZ dévai szervezetének alapitó tagja, a Megyei Küldöttek Tanácsának tagja valamint tagja a dévai Választmánynak. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Hunyad megyei szervezete, 1989 december utáni újraalapitásának aktiv résztvevője és elnöke.

Szerkesztőségi tagként részt vesz Hunyad megye évszázados ( Trianonkor megszüntetett ) lapjának, a Hunyadvármegye cimű lapnak újrainditásában, majd ennek átalakulása után a Hunyad megyei Hirmondó cimű lap rendszeres megjelenésében. Hiradásai a Hunyad megyei magyarság életéről, kulturális megnyilvánulásairól, úgy a helyi lapok hasábjain, mint más hazai lapokban és folyóiratokban rendszeresen megjelentek.

Részt vállalt kulturális rendezvények, vetélkedők, kiállitások, képzések, táborok, honismereti kirándulások szervezésében. Számtalan olyan tevékenységet, programot, rendezvényt szervezett amely a Hunyad megyei szórványmagyarság önazonosságtudatának felébresztését, megtartását célozta. Konferenciákon, Fórumokon vett részt. Felvállalta a helyzetből adódó feladatokat: műsorok, évfordulók, megemlékezések rendezését.

Nagy hangsúlyt fektetett a megye helytörténeti ismereteinek széleskörű terjesztésére. Úgy a megyei mint a hazai sajtóban megjelentek ezirányú irásai. A Dévai EMKE-füzetekben rendszeresen megjelentek helytörténeti tanulmányai: „Déva vára”, „Bethlen Gábor emlékhelyek Hunyad megyében” , „A népmesék két tündérvára a történelem tükrében” , „Illye várának dicsősége. Branyicska tragikus sorsú várurai” , „Egykori és mai műemléktemplomaink” , „Kastélyok és parkok a dévai medencében” , „Magos Déva várát visszaépitenék” , „Hátszeg vidéki várak és középkori templomok” , „A Nopcsa bárók nyomában” , „A dévai várhegy évezredes mementója” , „Hunyadvár és 22 várura”.

Az RMDSZ Hunyad megyei és országos vezetósége a 15. és 20. évfordulók alkalmából emlékplakettben illetve emlékéremben részesitették. 2010 június 5-én, a szórványban élő magyarság kultúrájának és hagyományainak ápolásában kifejtett munkájáért, a temesvári Heti Új Szó javaslatára „Pesty Frigyes” dijban részesült.  Az elmult évtizedekben Hunyad megye szórványmagyarságáért és a magyar kultúráért kifejtett tevékenységéért a romániai Magyar Demokrata Szövetség Ezüstfenyő dijjal tünteti ki.

 

Emléke örökké köztünk marad !

Tedd a jót!

 

21. születésnapját ünnepelte a hétvégén a dévai 55. Számú Kőműves Kelemen Cserkészcsapat. A Szent Antal közösségi házban megtartott vidám együttlétről ezúttal többen lemaradtak, a sokféle hétvégi program miatt.

Aki azonban eljött, igazi cserkészmódra ünnepelhetett. Volt bőven játék, zene, saját készítésű finomságok. No, meg birokra kelés is – amolyan cserkészmódra.

A Fehér farkasok őrsbe tartozó Forrai Antalt épp egy döntetlen birkózásból kellett „kimenteni”, hogy mesélhessen pár szót cserkészélményeiről. Kiderült, hogy alig öt éve kapcsolódott be a csapatba, és mindenekelőtt az együttlétek jó hangulatának, az élménydús csapat-tárboroknak és a cserkészet természetbarát mivoltának köszönhetően tart ki a mozgalom mellett. – Szívesen tanultam meg a cserkésztörvényeket is, és sokat jelent nekem, hogy olyan közösségben lehetek, ahol tisztelik a természetet, az állatokat. Én nagyon szeretem a vadállatokat is, van egy egyéves sólymom, gondozom, nevelem, és ha lehetőség van rá, elhozom ide a cserkészek körébe is, hogy minél több társam megismerje a ragadozó madarakat, és megtudja, hogy mennyire hasznos állatok. A természet szeretete már bennem volt, amikor cserkészkedni kezdtem, de emellett nagyon sok jó dolgot tanultam, úgy érzem, hogy ez a közösség embert farag belőlem – állapította meg felnőttes komolysággal a tizenéves cserkészlegény.

Közben társai már gyülekeztek a két cserkésztiszt, Daradics János és László Attila körül, hogy az idei országos programokról tájékozódjanak. – Az idei szülinapunk rögtönzött jelszava: ne feledjük, hogy cserkészek vagyunk. Úgy gondolom, néha mindenki eszébe kell jutassa saját magának, hogy hová is tartozik. Nekünk életünk részévé vált a cserkészet, és a megtapasztalt értékeket próbáljuk átadni az újabb és újabb nemzedéknek. Fontosnak tartom a csapat közösségi memóriáját, ezért most is jó sok fényképpel, újságcikkel, emlékezéssel elevenítettük fel az elmúlt években zajlott táborokat, a nevelő célzatú közös játékokat, portyázásokat. Ezek mind beépülnek egyéni és közösségi tudatunkba, szebbé, jobbá, gazdagabbá teszik az életünket – fogalmazott László Attila.

A birkózások, oszlopdöntés meg egyéb mozgalmas játék közé ezúttal is befért egy kis szellemi táplálék. Daradics János csapatparancsnok, a magyar cserkészmozgalom alapítójaként tisztelt Sík Sándor versét olvasta fel a születésnapozó csapatnak, arra biztatva őket, hogy bármi körülmény között is, tegyék a jót, ott ahol vannak, úgy ahogy lehet!

Lendületben az RMDSZ Nőszervezete

38 ezer embert ajándékoztak meg

Maguk a szervezők is meglepődtek, amikor az országos összesítés nyomán kiderült, hogy közel 38 ezer embert sikerült megörvendeztetnie december folyamán egy kisebb-nagyobb ajándékkal a tavaly ősszel megalakult RMDSZ Nőszervezetnek – fogalmazott tegnap dévai sajtótájékoztatóján Takács Aranka, a Nőszervezet országos alelnöke.

A 2013. szeptember 28-án megalakult országos RMDSZ Nőszervezet első fontos tevékenysége a nők vezető szerepének és kommunikációs készségének megerősítését szolgáló tréning volt. – Két alkalommal szerveztünk ilyen képzést, jól felkészült szakemberek vezetésével és több mint száz nőt sikerült ezúttal megszólítanunk – mondta Takács Aranka.

A Nőszervezet legfontosabb tevékenységének azonban a Mosolygós karácsonyt! programot nevezte, melynek keretében több mint 200 erdélyi településen zajlottak játszóházak, cserebere- és ajándékozási akciók, sütés-főzés és számos egyéb ünnepváró és jótékonysági tevékenység. – Országosan a történelmi egyházak is támogatták a rendezvényeket, helyi szinten pedig számos civilszervezet és iskolaközösség is bekapcsolódott. Mindenki igyekezett kreativitással, munkával, jókedvvel hozzájárulni ahhoz, hogy örömet szerezhessünk magányosan élő embereknek, nehezebb sorsú családoknak vagy egyszerűen a mellettünk élőknek – fogalmazott a Nőszervezet országos alelnöke. Majd hozzátette: az elmúlt három hónap eredményei azt bizonyítják, hogy a Nőszervezet lendületére, lelkületére, társadalomszervezői munkájára nagy szükség volt mind az erdélyi magyarság körében, mind az RMDSZ berkeiben, ahol egészen új lendületet eredményezett. Takács Aranka hangsúlyozta: a nőszervezetbe tömörülők nem csupán a közösségszervezésben kívánnak aktív szerepet vállalni, hanem politikai síkon is. Ezért az RMDSZ-en belül saját jelölteket állítanak a közelgő EP-választásra, akiket január 15-én készülnek bemutatni Kolozsváron.

Az elmúlt időszakban kiemelkedően jól teljesített az RMDSZ Hunyad megyei Nőszervezete is, melynek tevékenységéről Kun Gazda Kinga Viola, megyei elnök asszony számolt be. – A megyében eddig három helyi szervezetet sikerült megalakítanunk: Déván, Vajdahunyadon és Pusztakalánban, de a tevékenységeink az egész megyére kiterjedtek. Kivettük részünket a dévai, vajdahunyadi és lupényi szüreti bálok megszervezéséből, sőt Déván a magyar iskolaközpontban őszi díszeket készítő vetélkedőt is szerveztünk. Elindítottuk a könyvtári esteket, amelyekkel a téli hónapokban szeretnénk színvonalas kikapcsolódást biztosítani a helyi magyarságnak, miközben a könyvtár magyar részlegét is népszerűsítjük – számolt be Kun Gazda Kinga Viola. Továbbá elmondta: a nőszervezet alaposan kivette részét a szórványnapi, karácsonyi rendezvényekből is, illetve aktívan igyekszik támogatni az Örökségünk őrei programot. Természetesen Hunyad megyében is nagy sikernek és népszerűségnek örvendett a Mosolygós karácsonyt! program. Az adventi játszóházakkal, cserebere-akcióval, ajándékozással több száz ember arcára, lelkébe sikerült mosolyt csempészni. A jövőbeni tervekről szólva, a megyei szervezet elnök asszonya elmondta: szeretnék a Zsil völgyében is megalakítani a helyi nőszervezeteket, Déván pedig a Szivárvány Nyugdíjasklub tagjaival a téli fonók hangulatát idézve, székpárnákat horgolnak, göböznek a magyar iskolaközpont számára. Szintén a Téglás Gábor Elméleti Líceum diákságát célozná a nőszervezet által kezdeményezett egészségügyi tájékoztató program, melynek során képzett szakemberek különböző foglalkozások során ismertetnék a diáksággal az egészséges életmód alapvető szabályait.

Barcsay Ákos-díjat alapítottak

 

Egyhangúlag fogadták el a Hunyad megyei Magyar Állandó Konferencia (MÁK) résztvevői a dr. Dézsi Attila, MÁK elnök által kezdeményezett, Barcsay Ákos-díj megalapításáról szóló határozatot.

A testület szombaton Déván, a Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájában gyűlésezett. A díj alapító okiratát Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke és dr. Dézsi Attila, a MÁK elnöke látta el kézjegyével.

„Hunyad megyében a közösségi szolidaritás rendkívüli eredményeket ért el az elmúlt években, éppen ezért az RMDSZ Állandó Tanácsán fogalmaztam meg a díj megalapításának javaslatát, amelyet a Hunyad megyei magyar közösségért tevékenykedőknek adunk majd évente, azoknak a személyiségeknek, akik munkásságukkal szórványközösségünket szolgálják” – mondta el dr. Dézsi Attila.

A MÁK határozata szerint évente három, a közösségépítő munkában kiemelkedő teljesítményt elérő személy kap Barcsay Ákos-díjat, egyet a történelmi egyházak és felekezetek képviselőjének, egyet-egyet a pedagógus társadalom és a civil szféra képviselőjének ítélnek meg. A díjak odaítélése a Magyar Állandó Konferencia hatásköre, melyet egy öttagú kuratórium gyakorol. A Barcsay Ákos-díjat a Hunyad Megyei Magyar Napokon adják át.

Nagybarcsai Barcsay Ákos (1619–1661) erdélyi fejedelem, lugosi és karánsebesi bán, Hunyad vármegye főispánja, fejedelmi tanácsos, II. Rákóczi György idején Erdély politikai életének egyik meghatározó alakja. Uralkodásának legmaradandóbb emléke, hogy Erdély címerét az ő fejedelemsége idején, 1659. május 24-én a szászsebesi országgyűlés határozza meg. 2011-ben, az első alkalommal megtartott Magyar Szórvány Napján avatták fel a restaurált, XIX. századi Barcsay emlékművet, amely a Hunyad megyei prefektúra épülete, a hajdani vármegyeháza előtt kapott méltó helyet.

„2014 a Közösségépítés Éve Hunyad megyében, a 21. század kihívásaira akarunk válaszolni ezzel a kezdeményezéssel. Felvállalt célunk, hogy minél több fiatalt vonzzunk közösségépítő tevékenységeinkbe, ezzel egyidőben viszont azt is kötelességünknek is tartom, hogy megköszönjük azoknak az áldozatos munkáját, akik kezdeményező módon hozzájárulnak közösségünk megerősítéséhez. Ezt célt szolgálja a most alapított díj” – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Az egész napos konferencián az EP-képviselő összegezte az idei év politikai eseményeit, ugyanakkor vázolva a következő esztendő prioritásait, kiemelte a jövő május 25-én sorra kerülő európai parlamenti választásokat, valamint arra is emlékeztetett, hogy jövő decemberben megalakulásának 25 évfordulóját ünnepli az RMDSZ. Arra kérte a MÁK résztvevőit, hogy a következő év munkáját oly módon végezzék, hogy év végén Hunyad megyében is emelt fővel tudjon ünnepelni a magyarság.

Dr. Dézsi Attila bemutatta a Gáspár-Barra Réka „Hunyad megye épített öröksége” könyve alapján készült anyagot, melyet saját információkkal egészített ki, hangsúlyozva, mennyire fontos Hunyad megye páratlan épített örökségének védelme és ápolása. Gáspár-Barra Réka, a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság alapító tagjának vezetésével kuratórium megalakításáról is döntött a MÁK, amelynek feladata az épített örökség kataszterének összeállítása, megyei örökségvédelmi stratégia elkészítése, az épített örökség turisztikai népszerűsítése. A Hunyad Megyei RMDSZ Nőszervezete tevékenységéről és jövőbeli terveiről Kun Gazda Kinga, az RMDSZ Hunyad Megyei Nőszervezetének elnöke által tartott beszámoló nyomán többen is méltatták a fiatal szervezet sokrétű tevékenységét. A HUMMIT ifjúsági szervezet eredményei Kofity Zoltán nemrégiben megválasztott elnök ismertette. Továbbá felszólalt Kun Árpád nyugalmazott református lelkész, aki saját munkássága, tapasztalata és tudása alapján erősítette meg a műemlékvédelem fontosságát. Szintén e témához kapcsolódott Wersanszky Eduárd nemrégiben újraválasztott petrozsényi RMDSZ elnök felszólalása is. Zsargó János, Hunyad megyei református esperes a szórványgyülekezetek gondjairól beszélt, a megyét különösképpen érintő lelkészhiányról és ennek lehetséges orvoslásáról, melyben az RMDSZ is fontos szerep jut. Gáspár-Barra Réka és Takács Aranka, a korábban bemutatásra került „Hunyad megye épített öröksége” kötet kapcsán szólaltak fel. Takács Aranka továbbá bejelentette, hogy sokrétű egyeztetés nyomán, 2014-ben május 1. és 9. között kerülnek megrendezésre a Hunyad Megyei Magyar Napok. Ennek megszervezéséhez kérte a MÁK tagjainak aktív támogatását. A Fogadj örökbe egy műemléketprogram keretében a Vármegyeház őrei osztottak üdvözletet a rendezvény résztvevőinek.

A konferencián délután a Hunyad megyei magyar oktatási kérdések kerültek terítékre, előadást tartott Vlaic Ágnes kisebbségi tanfelügyelő és Kocsis Attila, a Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója.

Tizenkettedik Adventi koszorú versmondó verseny

 

Tizenkettedik alkalommal szervezték meg Déván az Adventi koszorú versmondó versenyt. Az RMPSZ megyei szervezete által kezdeményezett és a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum pedagógusai által átvállalt rendezvény az évek során folyamatosan bővült „testben-lélekben”.

Idén kereken tíz településről közel száz diák érkezett a méltán versünnepnek nevezett vetélkedőre. Lelkükben ott hozták az adventi várakozás izgalmát, tisztaságát, szépségét, örömét, melyet irodalmunk nagyjai sűrítettek tömör verssorokba egy bő évszázad során.

A nagy klasszikusok: Ady, Dsida és Reményik istenes versei mellett a kortárs irodalom számos alkotójának adventi gondolatát hozták el a diákok. – Örömmel töltött el az előadásmódban tapasztalt minőségi fejlődés. A diákok sallangmentesen, tiszta, szép kiejtéssel tolmácsolták a karácsonyi várakozást jellemző mély emberi érzéseket – fogalmazott Deák Piroska, magyar szakos tanárnő, a zsűri elnöke. És valóban, a kifogástalan szövegismereten túl kiemelkedően jó volt a diákok hangsúlyozása, kiejtése, szövegértelmezése. Így a vetélkedő valamennyi kategóriájában előfordult, hogy duplázni kellett a helyezéseket, illetve a különdíjakat.

Teljes cikk »

Ady-est a dévai hölgyek szervezésében.

 

2013. november 28-án zsúfolásig megtelt a dévai „Ovid Densusianu” Megyei Könyvtár magyar részlegének olvasóterme, amely Bunta József könyvtáros közreműködésének köszönhetően helyet ad az RMDSZ dévai Nőszervezete által meghirdetett Könyvtári estek programsorozatnak.

Ennek célja a magyar kultúra megismertetése a szórványközösségben, illetve a könyvtár és maga az olvasás iránti szeretet felébresztése és elmélyítése. Az első alkalommal Ady Endrére emlékeztünk, születésének 136. évfordulóján, ehhez igazodott az előadás címében tetten érhető tematika is: Ady okán: Brüll Adél és Diósi Ödön. Miniatűr családregény. Köszönet a témát felvezető Deák Piroska magyartanárnak és Kun-Gazda Gergely előadónak, akik nemcsak tartalmas és színvonalas, de egyben izgalmas előadással örvendeztették meg a kultúra iránt elkötelezett hallgatóságot. Külön említést érdemel, hogy az eseményen részt vett a Téglás Gábor Elméleti Líceum számos diákja, akik közül négyen (Bálint Boglár, Mester Rózsa, Horvát Noémi és Pap Anita) Ady-verseket szavaltak.

BÁCS LAJOS ÉLETMŰVÉNEK SZINTÉZISE

Bács Lajos zeneművészeti pályáját mindig nagy figyelemmel kisérte a hazai román  és magyarnyelvű sajtó. Most, miután a kolzsvári Szent Mihály templom búcsúján, a Szent Cecilia kórus, első ízben előadta Bács Lajosnak Márton Áron emlékére írt miséjét és október 13-án ismét előadta, az erröl készült felvételt pedig november 3-án a Duna Televizió is sugározta, mindenkinek alkalom adódott megismerni a zenei alkotás mély, hangban és hangzásban nagyon gazdag tartalmát.

A Bács Lajos által Márton Áron püspök emlékére komponált misén az egyházzenei szolgálatot a Szent Cecilia kórus és kamarazenekar végezte, de közremüködött a Báthory István Elméleti Liceum vegyeskara is. Szólisták voltak Veress Orsolya, Molnár Mária, Mihai Lazar és György Róbert, a koncertmester Vince-Dallos Csilla, a karmester pedig Potyó István volt, de elhangzottak Kocsár Miklós Iubilate és Philipp Steppford Ave verum c. művei is. Az emlékmiséjét, melyet a kolozsvári Video Pontes stúdió munkatársai az MTVA segitségével lefilmezték, a Duna TV november 3-án közvetitette.

Bács Lajos zeneszerző Hunyad megyében, a zsilvölgyi Petrillán született 1930-ban. A vezénylés művészetét a kolozsvári kozervatóriumban, illetve a moszkvai zeneművészeti főiskolán tanulta. 1957 és 1997 között a Román Rádió Stúdiózenekarának állandó karmestere és irányintója volt. „ A 2006 és 2008 között alkotott műve, a magánénekesek számára, énekkarra és zenekarra irt mise, egy életmű szinteziseként jelenik meg, amely nemcsak szilárd és sokoldalú tehetségéről, szabad szelleméről tanuskodik, nem ragad le egyetlen stílus határai körében sem „ – irja róla Mag Péter.

A szerző több alkalommal is találkozott a boldog emlékű püspökkel, aki mély benyomást tett rá. Visszaemlékszik, hogy az 1960-as években például, amikor a zenészek egy csoportja hangversenyt tartott a székesegyházban, Márton Áron püspök személyesen üdvözölte öket és mindegyikükhöz anyanyelvén szólt.

Bács Lajost szülővárosa díszpolgárrá avatta. Szülővárosában az átjáró zebrajelzését zongorabillentyükkel rajzolták ki.

Schreiber István

Három újabb műemléket fogadtak örökbe a Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjai

 

Szombaton, november 16-án a Hunyad megyei RMDSZ, az RMDSZ Hunyad megyei Nőszervezete, valamint a Téglás Gábor Elméleti Líceum szervezésében sor került a Magyar Szórvány napjának –különleges – megünneplésére. Az eseményen részt vett Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese, az RMDSZ országos női szervezetének alelnöke is.

“Nagyon jó érzés volt visszatérni Dévára, hiszen a Téglás Gábor líceumban tanuló gyerekek mindig tartalmas, érdekes programmal várnak bennünket. Így volt ez most is: az esemény egyik fénypontja a szavalatok, népdalok előadása mellett az István, a király rockopera néhány részletének bemutatása volt” – ismertette Hegedüs Csilla a Hunyad megyében megszervezett Magyar Szórvány Napjának programját. A főtitkár-helyettes elmondta, hogy egy újabb szakaszba érkezett az Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket program is, hiszen az elmúlt évben a dévai diákok igazi őreivé váltak az örökbefogadott műemlékeknek, megismerték és megismertették azokat a nagyvilággal, valamint az örökbefogadó csapatok versenyét is megszervezték. „A nyertes csapat brüsszeli kiránduláson vett részt Winkler Gyula Európai Parlamenti képviselő meghívására.  Ma az iskola diákjai három újabb műemléket fogadtak örökbe: a dévai Református Templomot, a szászvárosi Római Katolikus Ferences Kolostort és Templomot, valamint a szászvárosi Református Templomot és Várudvart” – nevesítette az örökbefogadott műemlékeket Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese.

A rendezvény meghívottja volt az aradi Csiki Gergely Főgimnázium néhány tanára és diákja, akik tapasztalatcserére érkeztek Dévára. „Reméljük, hogy Aradon is sikere lesz ennek a programnak, hisz ott is szükség van a közösségépítő, identitásmegőrző tevékenységekre” – fogalmazott Hegedüs Csilla.

Tízéves a vajdahunyadi magyar rádióadás

 

Tíz éve, hogy heti egy alkalommal magyar nyelvű műsort sugároz a vajdahunyadi Radio Color, amely Vajdahunyadon és a környező településeken fogható, ezáltal több ezer magyar családhoz is eljut a magyar kultúra. Szombaton délelőtt a Magyar Házban Kun Kriza Ilona jelenlegi és Gáspár Barra Réka volt rádiószerkesztő kezdeményezésére tartották meg a vajdahunyadi magyar adás születésnapját, amelyen a rádió munkatársai, támogatói és a magyar közösség tagjai voltak jelen.

 

“A közösségépítést sokféleképpen lehet értelmezni, sajnos a szórványban vannak olyanok, akik elsősorban az anyagi háttért megteremtését tartják fontosnak, esetleg azért panaszkodnak, hogy hiányzik a finanszírozás terveik megvalósításához. Ezzel szemben én azt állítom, hogy az önkéntesség, a helyi kezdeményezés, a megfelelő partnerségek kialakítása biztosít átütő sikert, a szórványban különösen fontos, hogy a többségi nemzettársainkkal tudjunk partnerséget kialakítani. Ilyen jó példa a vajdahunyadi magyar rádióműsor: tíz éve, hogy minden héten egyszer magyarul szól a rádió, az éter hullámain keresztül szóltunk a vajdahunyadi és a környező települések magyar családjaihoz, helyi híreket, közösségi tájékoztatást, magyar zenét, esti mesét, orvosi tanácsadást biztosítva nekik, és ugyanolyan fontos, hogy tíz éve a helyi román közösség is megszokhatta, hogy hetente egy este magyarul szólal meg a rádió műsorvezetője” – fogalmazott a meghitt ünnepségen Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke.

 

Kun Kriza Ilona és Gáspár Barra Réka jelenlegi és volt szerkesztő felidézték a műsor tízéves történetét, Takács Aranka helyi RMDSZ elnök méltatta az önkéntességi alapon szerveződő szerkesztőség munkáját, kiemelve, hogy fontos szerepet tölt be a magyar közösség életében.

 

 

Dévai szüreti bál

 

Nagyszerű sikernek örvendett a 2013 október 19-én  este szervezett szüreti bál a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban.

A megyeszékhely magyarsága szép számban gyűlt össze a hagyományos őszi mulatozásra. A jókedv, a szórakozás, a finom étel-ital, a tánc, nagyszerű időtöltést biztosított.

A hangulat kezdettől fogva jó volt, a több mint 100 vendég már az előétel elfogyasztása előtt táncra perdült és a mulatság a  hajnali órákba nyúlt.

Az élő zenét – hagyományos magyar mulatási zenét, örökzöld slágereket – a dévai Domokos Band biztosította.

Megnyitóként a Szent Ferenc Alapítvány fiataljai léptek fel néptáncokkal, a báltermet pedig a Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjai díszítették fel. A  tombola is sikeresnek bizonyult, az őszi dekorációk, koszorúk, asztali diszek kerűltek a licit során kalapács alá, igy egy kis pénzösszeg is összegyűlt, amit az iskolának adományoztak, ismertette a helyzetet Pogocsán Ferdinánd, a dévai RMDSZ elnőke, a rendezvény főszervezője.

 

(Képeket meglehet tekinteni a dévai RMDSZ  Facebook-oldalán).

Hunyad Megyei Hírmondó © 2011 kiadja az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezet
Powered by Konnertfilm