Naptár
április 2014
H K S C P S V
« márc    
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930  

MEGJELENT A DÉVAI EMKE – FÜZETEK 12. SZÁMA

 

A dévai Corvin Kiadó gondozásában most megjelent Déva vára a történelem lapjain cimet viselő füzet, miután az elöző számokban korabeli leírások és történelmi dokumentumok alapján, a sorozat részletesen kitért a vár szerkezeti kialakulására, a várnak a kezdetekre vonatkozó népi fantáziára épülő történetére, a Várhegynek ember által lakott jelentős történelem elötti korszakaira, ezuttal a vár történelmi szerepét igyekszik tisztázni. A dévai vár történelmi szerepe nyilvánvalóvá válik a népvádorlások utáni történelem szinte minden egyes lapjának olvasásakor. Déva várának a tatár-török hordák betöréseiben, a Habsburg-úralom elleni évszázados szabadságharcban, nemzeti és vallási kialakulásáinkban, átkos pártharcokban, parasztfelkelésekben egyaránt része volt. Évszázadokon át a Maros-völgy kulcsát alkotta, ahonnan a harci eszközök kezdetleges korában az egész vidéket uralni lehetett.

Teljes cikk »

ÚJRAINDULTAK A DÉVAI VÁR FELÚJITÁSI MUNKÁLATOK

 

A Bethlen-bástyát beburkoló álványzat megjelenése mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy a sajtóban hangoztatott program valóban folytatodik. A Polgármesteri Hívatal bejelentése megerösítette a rehabilitaciós munkálatok folytatását. A Fejlesztési Minisztérium keretében lebonyolitandó 1 éves program a külső, második és harmadik védelmi övezetére vonatkozik. A nyert támogatás értéke 38 millió lej, melyből 25 millió vissza nemtéritendő összeg. A helyi tanács határozata szerint, a Várhegy erdészeti alapjából 3793 m2 területet véglegesen kivettek,  a III. védelmi övezet falai álványzatának 1 m. széles sávbani felállítása érdekében. Ez a sáv a későbbiekben, a falak karbantartására lesz szükséges. Az első várkaput a Vár útcával ( str. Cetatii ) 3,5 m. széles összekötő út valósítja meg, ahol egy 6m. széles megállóhelyet képeznek ki.

A munkálatok befejezéséig, a várlátogató közönség, a felső várat csakis a siklóval közelítheti meg.

Schreiber István

MIKOR JÁRT PETŐFI MÁSODSZOR HUNYAD MEGYÉBEN ?

Petöfi Sándor első útja, tehát Vizakna felöl Dévára vezetett ( 1849 február 4-től  7-ig ) a Szerdahely – Szászsebes – Bencenc – Szászváros – Piski útvonalon. Innen február 8.-án, nem futáraként, Debrecenbe indult Brádon, Körösbányán és Halmágyon keresztül.

Teljes cikk »

IV. Hunyad Megyei Magyar Napok

Üdülési lehetőség fiataloknak

5500 táborhelyet hirdetett meg a minisztérium

Üdülési lehetőség fiataloknak
Üdülési lehetőség fiataloknak

Az Ifjúsági és Sport Minisztérium idén nyáron 5500 táborhelyet hirdetett meg a diákok, fiatalok számára, az általa működtetett mintegy 55 ifjúsági üdülőben – közölte a napokban Széll Lőrincz, a Hunyad megyei ifjúsági és sportigazgatóság vezetője.

Hunyad megyében idén is két táborba várják a fiatalokat, a Déva melletti Őzike, illetve a Szászvároshoz közel eső kosztesdi üdülőkbe. – Mindkét helyen tematikus táborokat hirdettünk meg, melyre hatnapos turnusokban lehet bejelentkezni. A Hunyad megyei tábordíjak országos viszonylatban a legalacsonyabbak közé tartoznak: egy napi ellátás ára fejenként 52 illetve 62 lej között mozog. A nyár idején legkeresettebb tengerparti táborok napi díja viszont 75 lej – közölte Széll Lőrincz. A hatnapos turnus még így is belefér 450 lejbe, ami mindenképp jó üdülési árnak számít. Annál is inkább, mivel az ifjúsági igazgatóság vezetője szerint a minisztériumhoz tartozó valamennyi táborhelyet az utóbbi öt évben felújítottak. – Vonzó ajánlat lehet ez a szülők számára azért is, mert teljes biztonságban tudhatják gyermekeiket. Az utóbbi három évben ugyanis egyetlen állami táborban sem fordult elő semmiféle megbetegedés – állítja az ifjúsági igazgató. A táborokba a diákok pedagógusok kíséretében, szervezésében jelentkezhetnek. A táborozási lehetőségek kései meghirdetése miatt azonban tavaly jelentősen csökkent az igény az ifjúsági üdülők iránt. Hunyad megye két táborhelyén összesen 300 körüli fiatalt fogadtak tavaly, és körülbelül ennyien vették igénybe a más megyék által kínált lehetőséget is. Idén egyelőre meghirdették a táborhelyeket, és nagyjából júniusig várják a jelentkezéseket.

Gáspár-Barra Réka

A Hunyad megyei Magyar Napok vár(n)ak

Kulturális örökségünk ismertetésére épül a június 1 és 6 között megrendezésre kerülő idei Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysor.

A tartalmasnak ígérkező programról, Takács Aranka főszervező, az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének elnöke mesélt, előzetesben.

– Idén negyedik alkalommal készülünk megszervezni a Hunyad megyei Magyar Napokat, melynek ezúttal a fő témája kulturális örökségünk lesz. Mottónk úgy szól, hogy a Hunyad megyei Magyar Napok vár(n)ak, és reméljük, hogy szójátékba foglalt üzenetünk minél több emberhez eljut majd. Nagyon fontosnak tarjuk, hogy beszéljünk értékeinkről és elsősorban a helyi közösségek körében ismertté tegyük azokat. Ezt főleg kiadványok és honismereti kirándulások által szeretnénk megvalósítani. Ugyanakkor motiválni szeretnénk a helyi magyar kisközösségeket azáltal, hogy bemutatkozási teret biztosítunk számukra. Egy olyan városi felvonulást tervezünk, amelyen minden kisközösség bemutatkozhat. És persze nem marad el a gulyásfőzés, a hagyományos vásár és a helyi illetve vendégszereplők biztosította kulturális programok sem.

– Lesz-e idén sztármeghívottja a rendezvénysornak?

– Ezt sajnos, anyagi kereteink miatt még nem tudjuk. De azt ígérhetem, hogy – nagy koncerttel vagy anélkül – mindenképp tartalmas programkínálat lesz a rendezvény teljes idejére.

– Miben áll e kínálat?

– Lévén, hogy a kultúra és magyarságtudat erősítésére épül a rendezvénysor, fontosnak tartjuk a színházi előadásokat. Azt már most elárulhatom, hogy többfelé fellépnek majd a marosvásárhelyi színművészeti egyetem hallgatói, a budapesti Trambulin színház és Románia legdíjazottabb és elismertebb színművésze, Bogdán Zsolt is eljön, a Dsida Jenő-összeállításával, amit Déván és a Zsil völgyében is bemutat. És színvonalas előadásokra számíthatunk helyi közösségek részéről is. Ott van például a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság Renaissance együttese, amely nagysikerű történelmi táncjátékkal lesz jelen, illetve a vajdahunyadi Célpont Ifjúsági Egylet szintén kiváló 1848-as történelmi játéka. Ezek az előadások önkéntes alapon jöttek létre, és lélekből szólnak mindazokhoz, akiknek még fontos a magyarságuk, a magyar közeg, közösség, értékek és erősíteni kívánják ezeket.

– Milyen helyszíneken zajlanak majd a rendezvények?

– Eddig 17 biztos helyszínünk van, ami nagyjából a teljes megyét felöleli. Épített örökségünkről lévén szó igyekszünk műemlékeink környékén szervezni a rendezvényeket. Külön figyelmet fordítunk idén is a megye legismertebb műemléképületére, a vajdahunyadi várra, amelyet a magyar napok keretében szeretnénk örökbe fogadni. A dévai Téglás Gábor Iskolaközpont közösség már 7 műemléképületet fogadott örökbe, nagy sikerrel népszerűsítve ezeket. Most a vajdahunyadi várat is védnökségünk alá szeretnénk venni. S mivel a magyar napok keretében immár hagyomány, hogy évről-évre valami kőbe-fába vésett emléket is hagyunk magunk után, ezúttal Déván szeretnénk emléktáblát avatni Barabás Kásler Magda, bukovinai székely származású művésznő emlékére. A rendezvények tehát sokrétűek, reméljük, hogy mindenki talál majd olyan programot, amin szívesen részt vesz, önmagát és a közösséget is gazdagítva ezáltal.

– Köszönöm a beszélgetést és sikeres szervezést kívánok!

Gáspár-Barra Réka

IV. Hunyad Megyei Magyar Napok

Emléktábla avató Csernakeresztúron

Élő bukovinai székely hagyományok Csernakeresztúron
Élő bukovinai székely hagyományok Csernakeresztúron

Kisebb ünnepségre került sor május elsején Csernakeresztúron, amikor az 1994-ben alapított bukovinai székely tájházra új emléktábla került.

Az eredeti tábla egyszerű pléhből készült, helyére viszont szép ázsiai márványtábla került, melyet Szabó Péter csernakeresztúri születésű temesvári plébános saját költségén állíttatott fel.

A rövid, de szép ceremónián, Szabó Péter atya és Tóth János, csernakeresztúri kollégája megáldotta a bukovinai székely hagyományokat megörökítő tájházat, azok ápolásának fontosságát hangsúlyozván a szép számba összegyűlt helyi közösség előtt. Mielőtt a helyi hagyományőrző egyesület bukovinai székely népviseletbe öltözött fiataljai táncokkal léptek volna fel, az egybegyűltek elénekelték a székely himnuszt, amelyhez a csernakeresztúriak erősen kötődnek, noha őseik régen, az 1764-es madéfalvi veszedelem után elszakadtak a Székelyföldtől és Bukovinába menekültek, majd onnan 1910–11-ben a Déva melletti faluba telepedtek.

A néptáncok előtt a hagyományőrző egyesület tagjai színes szalagokkal díszítettek fel egy fát, a faluban még most is él a bukovinai hagyomány, mely szerint a lányos házaknál így díszítenek fel egy-egy fát. A faluban több ilyet lehet látni most is. A főtéren bemutatott táncok szintén ehhez a hagyományhoz kötődtek.

 

Majális Déván

Kellemes szabadtéri kikapcsolódás magyar környezetben: a hagyományos dévai magyar majális
Kellemes szabadtéri kikapcsolódás magyar környezetben: a hagyományos dévai magyar majális

Valamivel kevesebben ugyan, mint az előző években, a dévai magyarság idén is együtt mulatozott május elsején a magyar ház udvarán szervezett hagyományos összejövetelen, a helyi RMDSZ által szervezett majálison.

A magyar közösségben való mulatozást választó dévaiak aligha bánták meg döntésüket. A szervezők háromféle finom gulyással, miccsel és csapolt sörrel várták, az udvaron pedig magyar zene szólt. Jókat lehetett beszélgetni. A hangulat kellemes volt, fiataloknak és időseknek egyaránt. Sajnos az előbbiek nem jelentek meg nagy számba, utóbbiak inkább. A gyerekek biciklizek vagy a labdát rúgták a focipályán, miközben az idősebbek egymással beszélgettek egy pohár sör, vagy üdítő mellett, néhányan táncra is perdültek a hagyományos és modern magyar dalokra.

Amúgy nemcsak a magyarság élt a kellemes nyári meleg és a munkaszüneti nap adta lehetőséggel. Déván több százan vonultak ki a városszéli bezsáni üdülőhöz, ahol a városvezetés szervezte a majális ünnepséget. Flekken sütés, miccs és sör természetesen ott is volt, akárcsak ingyenes népzenei koncert. Vörös lobogós fölvonulás azonban nem.

Megalakult az Örökségünk őrei erdélyi hálózata

A Téglás-iskola példájából kiindulva

Erdély különböző vidékeiről érkezett pedagógusok, politikusok és a nyertes dévai diákok a Veres-bástya jelképes helyszín
Erdély különböző vidékeiről érkezett pedagógusok, politikusok és a nyertes dévai diákok a Veres-bástya jelképes helyszín

A lenyűgözően lelkes és színvonalas délelőtti dévai döntő után, méltó folytatásba részesült hétfőn délután Marosillyén, a „fogadj örökbe egy műemléket” program.

A Veres-bástyában, Erdély aranykorát megteremtő Bethlen Gábor fejedelem szülőházának jelképes helyszínén gyűltek össze a szórványiskolák vezetői a program kiterjesztése céljából.

Az RMDSZ által elindított program nemcsak Hunyad megyének szól, hanem az egész szórványnak, noha a dévai siker kétségtelenül példaértékű, hangsúlyozták egyöntetűen a más megyékből érkezett vendégek. Valamennyien bemutatták tevékenységüket és valamennyien hangsúlyozták, hogy céljuk a dévai magyar diákok műemlékvédő szintjére felemelkedni.

Szederjesi György, a medgyesi (Szeben megye) Báthory István Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy az általa vezetett tanintézmény diákjai a medgyesi ferences kolostort fogadták örökbe, a történelmileg szász településen ugyanis nem hemzsegnek a magyar műemlékek. Az iskola diákjai így is jelképes gondozásba vették a kolostort. Marossy Zoltán, Temes megye volt alprefektusa hangsúlyozta, hogy noha a történelmi viharoknak jobban kitett Bánságban a magyar történelmi örökség nem olyan jelentős, mint a tulajdonképpeni Erdélyben, vagy a Partiumban, ott is bőven van örökbefogadandó magyar műemlék. A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diákjai például a közelben lévő Nepomuki Szent János szobrát, Temesvár legrégebbi szobrát fogadták örökbe, ismertette a helyzetet Fodor Enikő, a tanintézmény igazgatónője.

Nagyenyeden a Bethlen Kollégium diákjai 10 emlékhelyet fogadtak örökbe, javítottak ki, emléktáblát helyeztek el, vagy takarítottak ki. Köztük kiemelkedő hely jutott a sétatéri diákemlékműnek, illetve a magyarság mócok általi lemészárlása kegyeletére felállított 1849-es emlékműnek, szemléltette a helyzetet Nagy Mária, a Fehér megyei RMDSZ képviselője. A híres iskola diákjai ezen kívül a református temetőben lévő tanársírok gondozását is felvállalták. Brassóban az Áprily Lajos Főgimnázium diákjai az 1896-os millenniumi ünnepség alkalmával a Cenk tetején felállított, majd 1918-ban a bevonuló román hadsereg által felrobbantott Árpád-kori katonát jelképező emlékmű maradványait fogadták örökbe, ismertette a helyzetet Petki Pál igazgató. A műemlék-maradvány jelenleg az evangélikus templomban található, melynek diákok általi felkarolása azt mutatja, hogy a Barcaságban is szívügynek számít a magyar múlt. Jóllehet diáklétszám és történelmi hagyomány szempontjából a temesvári és brassói líceumok jelentősebbek, mint a dévai Téglás Gábor, ott mégsem alakult 7 külön csapat, hogy egymással versenyezve minél többet tehessen a nemzeti múlt, kultúra és jövőbeli önazonosság jelképei felkarolásáért és megismerésére. Éppen ezért a brassói Áprily Lajos Főgimnázium igazgatója örömét fejezte ki, hogy délelőtt részt vehetett a Téglásban a programértékelő rendezvényen. „Köszönöm a dévai gyerekeknek, hogy megmutatták mit jelent a műemlék örökbefogadása”, s a látottak alapján igyekeznek tovább lendíteni a brassói magyar diákok hasonló tevékenységét.

Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke büszkeségének adott hangot, azért „ami délelőtt volt a Téglás iskolában és arra is, hogy ez ösztönző más megyék magyar iskolái számára. Mindez bizonyítja, hogy a szórvány él és élni fog a fiatalok lendülete és lelkesedése ennek záloga”.

A felszólalások után, a nyertes dévai csapat diákjai jelenlétében, került sor az Örökségünk őrei együttműködés ünnepélyes aláírására, vagyis a „fogadj örökbe egy műemléket” program erdélyi szintű kiterjesztésére. Egyelőre kb. Erdély felére, főleg a szórványvidékekre – a kezdeményezés eleve nem vonatkozik az erős magyar lakosságú Székelyföldre és a Partiumra, noha Hargitából már több iskola jelezte, hogy szívesen csatlakozna, ismertette a helyzetet Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese. Egyelőre az együttműködési egyezményt Temes, Fehér, Szeben, Brassó és Hunyad megyék írták alá, de Krassó-Szörény, Szilágy és Beszterce-Naszód megyék hamaros belépésére számítanak. Az Örökségünk őrei együttműködést aláíró megyék képviselői emlékplakettet kaptak a megállapodás tiszteletére.

Az ünnepi rész után a Veres-bástya udvarán kötetlen tapasztalatcserére került sor, finom gulyás (köszönet a dévai Máté Lászlónak), flekken, sör, bor és pálinka mellett. A dévai, brassói, temesvári, nagyenyedi és medgyesi pedagógusok a magyar iskola helyzetéről, az előttük álló kihívásokról és az együttműködésről beszélgettek nagyszerű hangulatban, miközben Marossy Zoltán és Dézsi Attila egykori közigazgatási tisztségük emlékeit elevenítették föl. A versenyt megnyerő IX–X.-es dévai kamaszok szemmel látható örömmel és boldogsággal szórakoztak és viccelődtek a finom falatok mellett.

Hunyad Megyei Hírmondó © 2011 kiadja az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezet
Powered by Konnertfilm