Naptár
november 2017
H K S C P S V
« szept    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

A Szövetség kiosztotta a 2014-es Ezüstfenyő-díjakat

Az RMDSZ idén 13. alkalommal díjazza azok munkáját, akik jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak és a szülőföld visszaszerzésében, valamint a Szövetség programjának megvalósításában. Az Ezüstfenyő-díjat először 2002-ben adták át, az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulóján szervezett ünnepi műsor alkalmával. Kelemen Hunor szövetségi elnök 27 személyt díjazott, 2014. december 13-án, Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése előtt.

,,Ma köszönetet mondunk annak a 27 embernek, akik munkájukkal jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak visszaszerzésében, valamint az RMDSZ programjának megvalósításában. Talpig ünneplőben állunk itt, és talpig döbbenetben. 25 évvel a kommunista diktatúra megbukása óta még mindig olyan dolgokkal találkozunk, amelyekről azt gondoltuk, azért dolgoztunk, hogy magunk mögött hagyjuk. Nem akarok ünneprontó lenni, de muszáj itt ma a Mikó-ügyről beszélnem. Nem tudunk eltekinteni attól, hogy Markó Attilát, Marosán Tamást és Silviu Clim-et felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, nem tudunk attól eltekinteni, hogy egyes prefektusok, utasításokat kapva, a háromnyelvű fejléces laptól eljutnak oda, hogy üldözzék mindazt, ami magyar. Ilyenkor merülhet fel bennünk a kérdés: visszafordítható-e az, ami 25 éve történt, visszafordítható-e a történelem kereke, előállhat-e olyan helyzet, hogy mindaz, amit célként megfogalmaztunk, közös erőfeszítéssel, párbeszéddel, kormányhatározatokkal megfordul? Volt-e értelme a munkánknak, az erdélyi magyarság kitartásának? Válaszunk egyértelmű: igen, volt értelme, jó, hogy ezt az utat választottuk. Ha néha elgáncsolnak, fel kell állnunk, tovább kell mennünk. A szülőföldünk a miénk, meg kell tartanunk minden áron. A mi Szövetségünknek nem lehet, és nincs alternatívája. Nem tudjuk mindezeket szó nélkül hagyni, de ma ünnepelni gyűltünk össze, és azért, hogy megköszönjük az élet különböző területein elvégzett áldozatos munkát, amelyet a mi közösségünkért, az erdélyi magyarokért végeznek a díjazottjaink” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton reggel, az Ezüstfenyő-díjak átadásán.

 

 

A Szövetség Ezüstfenyő-díjjal tüntette ki a következő személyeket: Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere, Antal János,Körösfő polgármestere, Benedek Zakariás, az RMDSZ Szeben Megyei Szervezetének alelnöke, a Szilágy megyei Haraklány község polgármestere, Dobrai Ferenc, Erdő Ernő, nyugdíjas, az RMDSZ Sepsiszentgyörgyi Városi irodájának munkatársa,Fancsali János, a Farkaslaki Fiatalok Fórumának elnöke, Fekete Pál, a Maros megyei Székelyvécke polgármestere, főtiszteletű Geréd Péter pápai káplán, főesperes-plébános, Gindele Imre iskolaigazgató, Hegedüs Csilla kulturális miniszter, Kökényesdi Miháy, a Szövetség Történelmi Máramarosi Szervezetének ügyvezető elnöke, Marosán Tamásjogász, Mészár Julianna, a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum igazgatója, Nagy Gabriella, a  margittai Horváth János magyar tannyelvű elméleti líceum igazgatója, Nádudvary György Gusztáv Jenő nyugalmazott jogász, Pásztor Gabriella, a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatója, Simori Sándor az RMDSZ Nagybányai Szervezetének alelnöke, Sipos György Arad megyei tanácsos, Sütő–Udvari Magdolna Ilona, az RMDSZ Nőszervezet Temes megyei szervezetének elnöke, főtiszteletű Szász János pápai káplán, kanonok, Székely Ernő Csíkszentkirály polgármestere, Szilágyi Árpád Attila Marosnagylak alpolgármestere, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, Tamás Mónika, az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének irodavezetője, Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Tóth János, az RMDSZ Krassó-Szörény Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke, Tóth-Páll Miklós, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának örökös tagja.

Hegyi bácsitól búcsúznak a petrillaiak

„Ha emberek között élsz, vedd ki a magad részét minden igaz, becsületes, jogos küzdelemből !

Állj a védtelenek, a gyengék mellé ! Az erősek, hatalmasok oldalán harcolni nem virtus !”

( Benedek Elek )

            December 1-én, HEGYI MIKLÓS ny. földrajztanárért szól a petrilai katolikus és református templom harangja. Kevéssel 97. születésnapja után, küzdelmes életútjának végéhez érkezett. Hosszú és értékes élettel áldotta meg az Isten !

Bizonyára ismerte a Benedek Elek szavait, de ha nem, egész élete folyamán ezek szerint élt.

Zsilvölgyi magyar értelmiségiként népnevelő, emberi kapcsolatokat őrző és ápoló, mindenki által tisztelt, derűs lelkűletű, jó ember volt Hegyi tata. Idős korára így szólították a tanitványai. Nem bánta !

Régóta mondtuk egymás között, mi lesz a helyi magyarsággal nélküle ? Hisz egyre fogyunk… Jóleset neki a biztató hizelgés, még több közösségi munkára sarkallta. Csodáltuk kitartását, fizikai és szellemi frissességét. Büszke is volt rá, hiszen a szórványszolgálat több törödést, gondoskodást és áldozatot is kiván.

1917-ben Székelyszentléleken született, sokgyermekes családban.. Ő volt a 11., a legkisebb. Szülőfalújával állandó, élő kapcsolatot ápolt, rokonságát szerette.

Kántortanítói képesítést is szerzett, és igy került az 1950-es években a „Völgybe” mint annyi székely, szilágysági, szatmári szegényember. Parasztokból bányásznak !

A fiatal Hegyi család is Petrillára került, tanítani. Neki köszönhető, hogy az elemi iskolának magyar nyelvű V-VIII. osztálya is lett.

Több mint három évtizedig tanított földrajzot, zenét, énekkart vezetett, szinjátszócsoportot szervezet, kivette a részét minden rendezvényből. Türelemmel, derűvel, jóakarattal állt „hézza” minden elváráshóz. Nagyon tudott másokért élni. Ezüstgyopár-díjjal jutalmazta a Pedagógus szövetség. Jólesett a lelkének, hogy csak őt !

Figyelmessége, közösségünk szeretete átfogta az egész települést. Nem volt névnap, születésnap, hogy már kora reggel ne köszöntötte volna – telefonon – ismerőseit, barátait. Mindenki bajához-gondjához ugy állt „hezza”, hogy megnyugvás maradt utána.

Nyugdíjasként, a katolikus és református közösség kántora volt. Egy házi ünnepek lelkes szervezője, résztvevője igen sokat gyötrödött amiatt, hogy fogyatkozik a számunk, kevés a vallásos fiatal.

Nem készült soha elhagyni Petrillát. Szerette a Szórványba szakadt fajtáját. Három gyermeke, öt unokája, nyolc dédunokája volt. Távozasa öszinte gyászt váltott ki az itteniekből. Emlékét megőrzik szívükben mindazok, akik számára a becsület, az együttérzés, a tisztesség a mérce. És vállalják az életharcot, mint Hegyi bácsi !

 

„ …Habár az élet munkáinkért

Nem fog fizetni semmivel,

De a halál majd szemeinket

Szelid, lágy csokkal zárja le,

S virágkötéllel, selyempárnán

Bocsát le a föld mélyébe!”

( Petöfi Sándor )

                                                                                                                                                                                      Bács Erzsébet

                                                                                                                                                                                         ny. tanár

A szabad akarat ünnepsége az erdélyi békeszigeten

Unitárius zarándoklat Déva várába

Mint minden novemberben, szombaton újból élettel, fiatalos zsivajjal és magyar szóval telt meg magas Déva vára, amikor több mint ezer unitárius zarándok jött el Erdély minden részéről leróni kegyeletét Dávid Ferenc egyházalapító várbéli sírjánál.

A várbeli körülmények egyáltalán nem kedveztek a Kolozsvárról, Torockóról, Brassóból és Székelyföldről érkezett zarándokoknak. A belső várudvarban ugyan nem volt különösebb gond, a felvezető út viszont igencsak megviselte a zarándokokat, hiszen a folyamatban lévő felújítási munkálatok miatt csupa sár volt, a fából készült ideiglenes lépcsőkön csak kisebb csoportokat engedtek fel egyszerre – az évek óta lezárt várat külön önkormányzati engedéllyel nyitották meg a zarándokok számára.

Szabad akaratukból érkeztek, hogy a dévai várban feltöltődjenek a nagy reformátor szellemiségével, hogy életpéldájából erőt merítsenek hitük megerősítéséhez.

 

Dávid Ferenc hagyatéka

Erdély a békesség szigete, nagymértékben Dávid Ferenc munkásságának köszönhetően itt fogadták el a világon elsőként 1568-ban a lelkiismeret szabadságát, amikor Európában vallási okokból véres háborúk zajlottak, jegyezte meg ünnepi igehirdetésében Nagy-Mátéfi Tímea énlaki lelkipásztor. Mindannyian Erdélyben ennek az örökségnek a részesei vagyunk, mögöttünk ott van mindig az arctalan Isteni gondviselés.

Dávid Ferenc reformista gondolataiból tiszta hit született. Hagyatékának egyik legfontosabb eleme a szabad akarat, noha ez felelősséggel jár, hangsúlyozta Lőrinczi Levente kissolymosi lelkész. Dávid Ferenc nem hátrált meg a nehézségek elől, kitartott hite mellett olyan időkben, amikor az emberi szabad akarat érvényesítése távolról sem volt elfogadott tény. Példáját követve a mai unitárius magyaroknak is élni kell a szabad akarattal, még ha az göröngyös, akadályokkal teli útra vezet is. Mert a szabad akarat az öncsiszolás, az Isteni tökéletességhez vezető út.

Minden ember jogosult lelkiismereti szabadságra: az Erdélyből indult alapelv az egész világra kiterjedt, Dávid Ferenc öröksége számos külföldi nagyságot is megihletett az utóbbi 450 év alatt, mert a bölcsesség az élet záloga, fűzte hozzá Molnár Imola nagyváradi lelkész.

Néha a köd is jó, fölszállása után az ember tisztábban látja a világot, jobban értékeli a fényt. Dávid Ferenc mindig igyekezett feloszlatni a ködöt, hogy az Isteni fény könnyebben eljuthasson az emberhez. Nem hagyott híveinek birtokokat, földi kincseket, templomokat sem. Csupán hitet, ami sokkal nagyobb ajándék, fejezte be az ünnepi prédikációt Major László datki lelkész. Idén ugyanis első alkalommal négy ifjú lelkész tartotta közösen az ünnepi istentiszteletet.

 

Erdély megtestesült szellemisége

Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke örömét fejezte ki a 4 fiatal lelkész színvonalas, szívhez szóló igehirdetése és a zarándokok nagy száma kapcsán, ami nagyszerű bizonyíték, hogy Erdély legkisebb magyar nemzeti egyháza életképes, bizakodó, jövőbe tekintő egyház, tömbvidéken és szórványban egyaránt.

Kőműves Kelemen magas Déva vára időben és szellemben is elmozdulást jelent, a zarándoklat a lelkiismeret szabadságán alapuló erdélyi jellegzetesség megerősítése, olyan időkben, amikor a többnemzetiségű és több felekezetű, mégis egymást tisztelő és összetartó Erdély szellemisége más téren is felelevenedik. Dávid Ferenc bizonyára ránk mosolyog onnan fentről, jegyezte meg Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkipásztor, majd rövid, de velős román nyelvű köszöntőjében a szabad akaratot méltatta, mint Erdély népeit összetartó közös értéket.

Csulák Péter, Magyarország kolozsvári főkonzulja Dávid Ferenc életpályája előtt hajtott fejet, a zarándoklatot a múlt, a jelen és a jövő összekapcsolásának nevezve.

 

Magyaroknak, unitáriusoknak, erdélyieknek és a nagyvilágnak szóló üzenet

Pogocsán Ferdinánd helyi tanácsos, a dévai RMDSZ-szervezet elnöke üdvözölte az Erdély minden részéről érkezett vendégeket. Dávid Ferenc öröksége nemcsak Erdélynek, hanem az egész világnak szól, 1910-ben, amikor az első emléktáblát avatták fel várbeli börtöncelláján amerikai hívek is részt vettek az ünnepségen.

Most sem volt másképp, az USA-béli Concord város unitárius gyülekezetből, Székelykeresztúr testvérgyülekezetéből 20 zarándok jött el.

Déva vára nem szakította el Dávid Ferencet híveitől, noha abból a célból börtönözték be a kolozsvári reformátort éppen Erdély ezen távoli vidékére. Éppen ellenkezőleg, évente ide gyűjti az unitáriusokat, megerősítve őket. Olyannyira, hogy októbertől Déva, történelme során először, önálló unitárius egyházközséggel rendelkezik, jegyezte meg Koppándi-Benczédi Zoltán házigazda, dévai lelkész. Eddig ugyanis Déva a lupényi egyházközség leányegyházközsége volt, az évről évre népszerűbb zarándoklat, azonban a szórványra is pozitívan hat.

Az ünnepi felszólalások után a kolozsvári teológia ifjú unitárius hallgatói Dávid Ferenc vértanúságát méltató rövid, de roppant érdekes várjátékot adtak elő, majd fáklyákkal és virágokkal a zarándokok és a szervező Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet képviselői lerótták kegyeletüket az egyházalapító emlékművénél.

Ezután a zarándokok kettéváltak. A felnőttek a városba, a pontosan tíz évvel ezelőtt, a 2003-as zarándoklat alkalmával felavatott templomhoz vonultak, ahol a kis létszámú, ámde roppant lelkes dévai unitáriusok házigazdaként meleg teával és aprósüteményekkel fogadták a vendégeket, a nagyajtai unitárius egyházközség Áfonya nevű ifjúsági zenekara, pedig citera előadással kényeztette el a távolról érkezett zarándokokat. A fiatalok a vár tövében lévő híres dévai sportiskolába mentek, ahol a rajzverseny nyerteseit díjazták.

Az idei zarándoklat nemcsak nagyobb részvételnek örvendett, sajtóvisszhangja is jelentősebb, mint korábban. Az eseményről máskor mit sem tudó helyi román média is nagyszámban tudósított, a Duna Televízió pedig jövő vasárnap, november 16-án sugározza a dévai várban készített felvételt.

Chirmiciu András

Folytatódik a száz erdélyi műemlék helyreállítása

Beszélgetés Hegedüs Csillával, a művelődési tárca örökségvédelmi államtitkárával

 

Hegedüs Csilla örökségvédelmi államtitkár nyitotta meg Déván az erdélyi diákság körében meghirdetett Örökségünk őrei program harmadik évadját. Az ünnepélyes és egyben fiatalos, kötetlen hangulatú megnyitót követően beszélgettünk a mozgalommá nőtt örökségvédelemről, illetve a minisztériumi támogatással zajló műemlék-felújításokról.

– Az Örökségünk őrei program egyik ötletgazdája és fővédnökeként többször jelen volt már a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum rendezvényein, és mindig elismeréssel nyilatkozik az itteni diákok lelkesedéséről, eredményes munkájáról. Mennyire sikerült ezt a programot kiterjeszteni más megyékre is?

– Tavaly az aradi Csíky Gergely Főgimnázium is bekapcsolódott a programba és van már egy-két örökbefogadott műemlék Temes, Fehér, Szeben és Beszterce megyében is. A Déván megtapasztalt rendkívül pozitív hozzáállás nyomán igyekszünk minden évben olyan iskolatársításokat kezdeményezni, melynek során a dévai tapasztalat eljuthat más erdélyi tanintézményekbe is. Nagyon sok múlik a pedagógusokon, hiszen ők indítják, ők irányítják közvetlenül az egész programot. Szerencsénk volt Déván, Nagyenyeden és Aradon is, mert a pedagógusok ráéreztek a program közösségépítő, identitáserősítő erejére, jövőbemutató jellegére.

– Arad megyében tavaly Hunyadhoz hasonló lelkesedéssel kapcsolódtak be a diákok a programba. Idénre maradt-e a lendület?

– Úgy tűnik, hogy ahol sikerül elvetni a magot, ott már folyamatos a növekedés. Igaz az is, hogy Winkler Gyula EP-képviselő tavaly az aradi nyertes csapat számára is felajánlotta a brüsszeli tanulmányutat és ennek azért jelentős mobilizáló ereje van. Idén a nagyenyedieknek szól a felajánlás. De azon gondolkodunk, hogy jó lenne erdélyi szinten megszervezni egy örökségvédelmi nyári tábort, melybe minden megye legügyesebb csapata meghívást kapna. Ennek további pozitív hozadéka lenne. A különböző vidékek diákjai találkoznának és megismernék egymás törekvéseit, az örökbefogadott műemlékeket.

– Az örökségvédő program kapcsán is gyakran kerül említésre Vajdahunyad, illetve Déva vára. Mindkettő évek óta felújítás alatt áll. Körvonalazódik-e már egy határidő, amikorra e jelentős műemlékek teljes pompájukban nyitják meg kapuikat a látogatók előtt?

– Azért ezek a várak eredetileg sem két perc alatt épültek föl. Valószínűleg tehát egy hosszú folyamat még, amíg sikerül befejezni a teljes helyreállításukat. Sajnos azok után, hogy 2010 és 2012 között Kelemen Hunor kulturális miniszter nagyon komoly pénzalapot különített el örökségápolásra, hiszen száz magyar vonatkozású műemlék helyreállítása kezdődött el, az utóbbi két évben jóformán lenullázták ezt az összeget. Az idén megpróbáltuk újraindítani ezt az átfogó projektet. Sikerült is néhány helyszínen. Másutt még nem, merthogy az idei költségvetésben is minimális összeg volt jóváhagyva az örökségvédelemre. Idén már megpróbáltuk támogatásban részesíteni Vajdahunayd, illetve Déva várát is. Viszont az a gond, hogy egyik műemlék esetében sincsenek készen a helyreállítási tervek. Vajdahunyad váránál például egy 15-20 évvel ezelőtt összetákolt dokumentáció alapján folynak a helyreállítási munkálatok, ami sok esetben többet árt, mint használ. Én nagyon remélem, hogy a tervezési folyamat beindul, és az azt jelenti, hogy jövő év végén akár neki is lehet kezdeni egy valóban átfogó és szakszerű felújításnak. Déván pillanatnyilag a vár jelentős részét uniós alapokból újítják fel, de a projekten kívül eső részekre a tárca is megpróbál anyagi támogatást nyújtani. Tehát azt hiszem, rajta vagyunk a jó úton. Kelemen Hunor jövőre is a 2012-es szintű jelentős összeget hagyta jóvá műemlék-felújításra, nagyon reméljük, hogy ez így is marad és akkor teljes erővel tudjuk újraindítani a tevékenységet.

– Milyen jelentősebb erdélyi műemlékek élveznek prioritást a helyreállítási törekvésben?

– Igyekeztünk konzultálni történelmi egyházaink képviselőivel, hiszen erdélyi épített örökségünknek a legjobb ismerői közé tartoznak. De megkérdeztünk minden megyei, területi szervezetünket is, az így kapott információk alapján állt össze három évvel ezelőtt az a száz műemlékes lista, amit gyakorlatilag prioritásként emlegetünk, és aminek helyreállításához minisztériumi szinten is igyekszünk pénzalapot biztosítani. Hunyad megyét illetően természetesen prioritást élvez a vajdahunyadi és dévai vár, valamint a sarmisegetusai dák erődítmény. Utóbbi ugyan nem magyar vonatkozású, de UNESCO-örökségként mindenképp figyelemreméltó műemlék, aminek helyreállítása jelentős mértékben növelheti a térség kultúrturizmusát és ez a magyar közösséget is pozitívan érinti. A prioritások közt szerepel továbbá az őraljaboldogfalvi templom és hát a szomszédos megyékben is említésre méltó a gyulafehérvári székesegyház,  a temesvári múzeum épülete, ami szintén magyar vonatkozású műemléképület. És hát Erdély-szerte sorolhatnánk, hiszen Kolozs, Bihar, Szatmár megyékben, illetve a Székelyföldön is számos magyar érték került fel a  prioritási listára, amiknek reményeink szerint jövőre el is kezdhetjük a helyreállítását.

Gáspár-Barra Réka

Harmadik évadját nyitotta meg az Őrökségünk őrei program

Harmadik évadját nyitotta meg tegnap a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban az Örökségünk őrei mozgalom, mely 2012-ben az RMDSZ szórványcselekvési programjának keretében Hegedűs Csilla államtitkár és Winkler Gyula EP-képviselő kezdeményezésére indult.

Az elmúlt két esztendőben Hunyad megye számos műemlékét fogadták örökbe a dévai diákok. Kutatásaikról, ötletes népszerűsítő tevékenységükről többször is beszámoltunk már a Nyugati Jelen hasábjain. A legügyesebb csapatok Winkler Gyula EP-képviselő támogatásával háromnapos brüsszeli tanulmányúton vehettek részt. – A brüsszeli tanulmányút azontúl, hogy nagyon vonzó díjnak bizonyult a diákság körében, egyfajta európai szellemiséget is kölcsönöz a versenynek. A diákokban tudatosodik az Európai Unióhoz való tartozás és az a tény, hogy olyan kulturális örökséggel rendelkeznek, amire méltán lehetnek büszkék. A versenynek fontos hozadéka az is, hogy bár a múltról, évszázadokkal ezelőtti alkotásokról szól, a fiatalok mindezt az értéket átültetik a mába, a 21. század kommunikációs lehetőségeinek széles skáláját használva fel – fogalmazott az évadnyitón jelen lévő Winkler Gyula EP-képviselő. Elmondta továbbá: az első évi dévai siker után, tavaly az aradi Csíky Gergely Kollégiumban is elindították a programot, hasonlóan brüsszeli tanulmányutat ajánlva fel a nyertes csapatnak. Idén az örökségőrző mozgalomban szintén tavaly óta részt vevő Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diáksága számára történt meg a brüsszeli felajánlás. – Ez reményeink szerint azt is jelenti, hogy a nagyenyedi kollégium és a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum között szorosabbra fűződik a kapcsolat, és nem csupán a két megye igen gazdag történelmi hagyatékát ismerhetik meg kölcsönösen a dévai, illetve nagyenyedi diákok, hanem fiatal Hunyad megyei tanintézményünknek sikerül betekintést nyernie a sok évszázados kollégium hagyományaiba is – fogalmazott az EP-képviselő. A két iskola együttműködésében rejlő sokrétű lehetőséget hangoztatta Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója is, aki Lőrincz Helga Fehér megyei kisebbségi tanfelügyelő és Ladányi Árpád Fehér megyei RMDSZ-elnök társaságában vett részt tegnap a dévai évadnyitón.

Hegedűs Csilla örökségvédelmi államtitkár asszony, az Örökségünk őrei program fővédnöke újból elismeréssel szólt a dévai diákság ilyen irányú tevékenységéről, hangsúlyozva, hogy olyan minőségű helytörténeti ismertetők, népszerűsítő anyagok születtek a program során, melyek múzeumi kiadványként is megállnák a helyüket. – A diákok, lelkes munkájuk során olyan információkat kutattak fel, melyek már a feledésbe merülés útján voltak. És nemcsak felkutatták ezeket, de ország-világ tudomására is hozták és hozzák folyamatosan. E téren, illetve a közösségépítés terén is messze túlszárnyalták eredeti elképzeléseinket – fogalmazott Hegedűs Csilla államtitkár.

Az évadnyitó alkalmával a programban részt vevő diákok szívesen meséltek az elmúlt években szerzett tapasztalataikról. A Fáy Béla-kastély, illetve a dévai Vármegyeház őrei egyaránt hangsúlyozták: a legnagyobb élményt a közös munka jelentette, ami nagyon összekovácsolta a csapatot. – Mi tavaly második alkalommal vettünk részt a versenyben, és igyekeztünk arra koncentrálni, hogy a román közösség körében is népszerűsítsük a műemléket. Az első év buktatóiból okulva, a csapat nagyszerűen működött, és meg is nyertük a versenyt – fogalmazott Forrai Antal, tizedikes diák, a legsikeresebb tevékenységeik között említve a román iskolák körében meghirdetett madáretető-készítő versenyt. A Vármegyeház őrei a csapatépítő élményeken túl örömmel nyugtázták, hogy egy olyan műemléképületet sikerült ismertté tenni, amelyről minimális információ létezett a köztudatban.

Kocsis Attila iskolaigazgató házigazdaként és a program helyi irányítójaként elmondta: számára nagy öröm, hogy az iskola diáksága ilyen lelkesen vesz részt az örökségőrzésben. És különösképpen örül annak, hogy az iskolából, illetve a vetélkedőből kinövő nemzedékek folytatják az örökbefogadott műemlékek népszerűsítését.

Az évad ünnepélyes és egyben kötetlen hangulatú megnyitóját a verseny gyakorlati vonatkozásainak ismertetése zárta. Winkler Gyula EP-képviselő elmondta: a 12–13 fős csapatoknak november közepéig kell bejelentkezniük a tanintézmények titkárságán, és a hivatalos verseny március közepéig tart. Az évadot záró bemutatókon rangsorolni fogják a csapatok tevékenységét, és a legjobb dévai, illetve nagyenyedi csapatok brüsszeli tanulmányútra számíthatnak jövő áprilisban.

​ISTEN NYUGTASSA BÉKÉBEN!​

Hatalmas veszteség érte a Hunyad megyei magyar közösséget: október 24-én elhúnyt Fülöp Júlia !

Sajog a szívünk, fáj a hiányod, Júlia! Az Úr Jézus Szent Nevében nyugodjál békében!
Bár adna az Úr elődeink kultúrájáért, iskolánkért, közösségünkért, anyanyelvűségért vállalt és következetesen, fáradhatatlanul végbevitt nemes munkádnak lelkes, kitartó folytatókat! Példád világító jel számunkra!
Szászváros kulturális és magyar közösségi életére nem is gondolhatunk anélkül, hogy ne az ő jóságos arca jelenjen meg lelki szemeink előtt.
A döbbenet és fájdalom érzését követően rögtön a 2012-es országos EMKE közgyűlés napja bukkant fel emlékezetemben, amelyre együtt utaztunk, öröm és büszkeség töltött el minket, Hunyad megyeieket, hogy a délutáni díjkiosztó gálán a Kun Kocsárd díjban Fülöp Júlia szászvárosi EMKE elnök részesült, a Hunyad-megyei szórványközösség felemelésében végzett áldozatos munkájáért. Winkler Gyula, EU-parlamenti képviselőnk, Hunyad megyei RMDSZ elnök laudációja ,bár kivetítőről szólt, nagyonis jelenlévőnek , valóságosnak hatott, mindenkit meggyőzött Fülöp Júlia érdemeiről. A díjazott is szólt a hallgatósághoz, vallomása szerint családjából, Marosvásárhelyről hozta magával az indítékot a közösségi munkára, hagyományok ápolására, magyarságunk megőrzésére. A magyarság e végvárában, Hunyad megyében, különösen szükség van elődeink munkásságának, a múltat felidéző, ismertető eseményekre, mert az iskola- és templomalapító Gróf Kun Kocsárd már az 1870-es években fehér foltként jelölte meg ezt a vidéket, a magyarság létszámát tekintve. Gróf Kun Kocsárd emléke elevenen él a szászvárosiak emlékében. Ennek az áldozatos munkájú nagyságnak népszerűsítése volt és lesz programjaink célja, mondta az ünnepelt. Megemlékező rendezvényt tartottak Szászvároson születésének 200. évfordulóján, minden Március 15-én megkoszorúzzák a forradalmi főispán mellszobrát, sikerült új talapzatra állítani a református templom előcsarnokában a két Kun gróf 1910-ben alkotott szobrát, az 1903. Június 15-én, születésénel 100. évfordulóján az EMKE által állított gránit emléktábla helyére a Magyar Napok keretében, a kovászna megyei tanács és a baróti Kun Kocsárd Társaság ajándékát, egy gyönyörű fekete márványtáblát sikerült felállítaniuk, a kanadai, Marosvásárhelyi, svájci oldalági Kun leszármazottak jelenlétében. Minden esemény szervezője, lelke, mozgatórugója Fülöp Júlia volt. „Vesszőparipája” a szászvárosi előljáróink életének ismertetése, emlékük ápolása: Torma Zsófia, Sipos Pál, dr. Tankó Béla.
De nemcsak Szászváros, hanem a régi Hunyad vármegye majdnem minden helyisége egy-egy emlékhely, a dicső múltat megelevenítő példa: régi várak, nemesi kuriák, kastélyok, a kenyérmezei és a piski csata színhelyei,Hunyadi János, Kinizsi Pál, Bem József és Kemény Farkas névtelen szabadságharcosai; ennek a tájnak a nagy szülöttei Bethlen Gábor, Szőts István, Barcsay Ábrahám és sorolhatnánk nagy halottainkat is. Elődeink kultúráért, iskoláért, anyanyelvűségért folytatott kitartó és következetes munkája történelmi tény és követendő példa. Amint Winkler Gyula is fogalmazott a méltatásban: a munka vállalása, továbbvitele és főleg a kitartás lesz célkitűzése a jövőben is, erre ösztönzi és kötelezi most már a nagyszerű díj is- vallotta Fülöp Júlia, hiszen, Vörösmarty szavaival:
„Mi dolgunk a világon? Küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.”
Ezt tette Júlia , gazdag örökséget és követendő példát hagyva maga után!

Idősek világnapja Petrozsényben

 

A gyulafehérvári Caritas és a Pro Urbis helyi civil egyesület október 1-jén ünnepelte az idősek világnapját a petrozsényi polgármesteri hivatal márványtermében. Az idősödőket és idősöket ünnepeltük, úgymond szüleinket-nagyszüleinket, akik nem kevés áldozat árán neveltek, iskoláztattak, életünket jó mederbe próbálták terelni. Sajnálatos módon a mai társadalom kevésbé figyel a nyugdíjas korosztályra. Hajlamosak vagyunk elfelejteni azt a sok erkölcsi értéket és jó tanácsot, amit szüleinktől-nagyszüleinktől kaptunk. Valahol lelkünk mélyén érezzük, hogy ezért a sok jóért köszönettel és hálával tartozunk irántuk. Az összegyűlt idősöket a város polgármestere, Tiberiu Iacob-Ridzi köszöntötte, majd Gabriel Bulf ortodox pap bemutatta az általa alapított 24 fős „Zsil-völgye Nagyszülei” öregotthont. Továbbá felszólalt a Vöröskereszt civilszervezet vezetője, aki a helyi idősek klubját mutatta be, ahol az idősek összegyűlnek, különböző szórakoztató programokon, kirándulásokon vesznek részt. Apostoiu Daniela, a petrozsényi kórház szociális munkása beszámolt arról, hogy sajnálatos módon sok idős beteget a hozzátartozók a kórházban felejtenek. A helyi katolikus plébános, Msgr. Szász János beszédében arra hívta fel figyelmünket, hogy mennyire sok az elhagyatott idős, akikről távolban lévő gyerekeik nem gondoskodnak, de még a szomszéd se nyitja rájuk az ajtót. Végső megoldásnak látta az intézményesített ellátást, de természetesebbnek tartotta az idősek saját otthonukban-környezetükben maradását, betegségükben való gondozását.

Ezek után Dénes Emese, a petrozsényi Otthoni Beteggondozás vezetője elmondta, hogy mégsem annyira sötét a helyzet, hiszen városunkban jól működik a gyulafehérvári Caritas Otthoni Beteggondozás Ágazata. Bemutatta a szervezet működését, ismertette a szervezet szolgáltatásait: injekcióadás, kötözés, katéterezés, vérnyomás-cukorszint mérés, mosdatás-fürdetés, pelenkázás, ágytálazás, takarítás, vásárlás, családorvoshoz való menés, receptkivevés, orvosság-adagolás, szociális ankét megírása, idősökkel való elbeszélgetést és sok más szolgáltatásokkal áll rendelkezésükre a hozzájuk fordulóknak. Ezeket a szolgáltatásokat két szakápoló és egy szociális munkás végzi több mint 40 idős részére.

Az ünnepély végén a már maga is idősödő petrozsényi római katolikus kórus Palestrina műveiből énekelt, utána vérnyomásmérés, majd a gyulafehérvári Caritas Szociális Ágazat napközis gyerekei által készített képeslapokat és virágokat osztottak az idősek részére.

Dénes Emese, Petrozsény

Hitből és összefogásból épült magyarságbástya

10. tanévnyitó a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban

2005. szeptember 13-án örömteli tudósítás jelent meg lapunkban arról, hogy Déván, közösségi összefogás eredményeként megtörtént a várva várt csoda: becsengettek az önálló magyar tanintézményben. Az akkori örömmámorban a maroknyi Hunyad megyei közösség és mindazok, akik melléjük álltak, szinte gondolni sem mertek arra, hogy ez a hatalmas erőbevetéssel megvalósított álom tulajdonképpen csak az út kezdete. Azóta eltelt kilenc esztendő, és idén tizedik alkalommal csengettek be a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumba. A csengő szavára közel 600 diák sorakozott az iskolaépületben, mellettük tanáraik, szüleik, civilszervezeti és egyházi képviselők, RMDSZ-tisztségviselők, helyi, megyei intézmények vezetői – mindazok, akiknek köszönhetően 2005-ben megvalósult a várva várt csoda, és akik azóta is kitartóan támogatták a dévai magyar oktatási és kulturális központot. Mindezért elsősorban Kocsis Attila Levente iskolaigazgató mondott köszönetet és vele együtt Winkler Gyula EP-képviselő, aki az iskola megálmodásának pillanatától szívvel-lélekkel támogatta e tanintézményt, egyfajta hidat biztosítva a politikum felé: Bukarest, Budapest, Kolozsvár irányába egyaránt.

Az RMDSZ, az elmúlt esztendőkben nyújtott jelentős támogatásának megerősítéseként ezúttal a szövetségi elnök jelenlétével biztosította a dél-erdélyi magyar tanintézményt további támogatásáról. Kelemen Hunor elmondta: néhány évtizeddel korábban álmodni sem lehetett ilyen tanintézményről. Az utóbbi 25 év munkája sok ajtót megnyitott a mai nemzedék számára, de a közel száz esztendős erdélyi „hagyományunk”, miszerint a versenyképesség bizonyításában nekünk, magyaroknak mindig többet kell dolgoznunk és többet kell felmutatnunk, mai napig él. Ez azonban nem adhat okot az önsajnálatra. Hiszen a várak nem könnyekből, hanem verejtékből, munkából épülnek fel. Bármennyire is apró a közösség, az egyén, ha van hite, és tudja, mit akar, akkor csodákra képes. Ezt bizonyította be a Hunyad megyei magyar közösség is és ezt a hitet és céltudatosságot kell átadni a következő nemzedékeknek – mondta a szövetségi elnök.

Király András oktatási államtitkár a múlt megidézésével nyugtázta, hogy a kilenc esztendő alatt jó úton haladt az iskola, és halad a Hunyad megyei magyar közösség, melynek sikerült megőriznie a reátestált történelmi, kulturális hagyatékot és az iskola falai között új tartalommal, új üzenettel gyarapította azt.

Dézsi Attila kormánytisztviselő, szintén a tanintézmény kitartó támogatójaként, Takács Csaba egykori RMDSZ-ügyvezető elnököt idézve fogalmazta meg a dévai tanintézményt életre hívó és fenntartó hármas jelszót: hit, akarat és tudás.

E jelszók tartalommal való megtöltésében, a dévai magyar iskola létében, megerősödésében jelentős szerepet vállalt a dévai Szent Ferenc Alapítvány is. Böjte Csaba atya a tizedik tanévnyitón Szent István királyra irányította az ünneplő közösség figyelmét. Első nagy királyunk minden egyéb foglalatossága mellett nagy figyelmet fordított fia, Szent Imre nevelésére. Nem csupán saját intelmeit fogalmazta meg számára, de Gellért püspök személyében olyan nevelőt keresett, akire rábízhatta fia lelki-szellemi formálását. – Az idei tanév első házi feladataként megkérhetnénk a szülőket, hogy fogalmazzák meg, és írják le gyermekeiknek szánt intelmeiket. A pedagógusokat pedig Szent Istvánhoz hasonlóan, jó szülőként arra kérnénk: úgy neveljék, oktassák gyermekeinket, hogy majdan mindannyian a mennyek országában találkozhassunk – fogalmazott Böjte Csaba atya, Isten áldását kérve a tanévre, a pedagógusok, szülők, diákok munkájára, törekvésére.

Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes felelevenítve azt a számos rendezvényt, mely az iskola falai között az elmúlt esztendők során a magyar kultúra magvát ültette el egész nemzedékek lelkében, rámutatott arra, hogy ha diákként, szülőként vagy akár pedagógusként, intézményvezetőként még többet várunk el ettől az iskolától, akkor még többet kell adnunk magunkból önzetlenül, felelősséggel és mérhetetlen szeretettel.

Valójában ez az önzetlen odaadás, kétkezi munka és támogatás hívta életre a dévai magyar tanintézményt és ez az, ami mai napig élettel tölti meg. A közösség szoros összetartozásának jeleként a tizedik tanévnyitón hajdani és mai diákok, szülők és pedagógusok közösen szavalták el Dsida Jenő Psalmus Hungaricus költeményét. A köszöntőbeszédek közben pedig kis- és nagydiákok énekeltek összetartozásról, szavaltak tanévkezdésről majd Kelemen Hunor RMDSZ-elnök meghúzta a 10. tanévkezdést jelző csengőt, sok-sok további évtizedet kívánva a dévai önálló magyar iskolának.

Gáspár-Barra Réka

Szent Kereszt búcsú Csernakeresztúron

 

  Közel száz esztendős templomukban gyűltek össze vasárnap a csernakeresztúriak, megünnepelni a Szent Kereszt felmagasztalását. A templom búcsúünnepének történetét ifj. Szász János sztrígyszentgyörgyi plébános elevenítette fel, aki ünnepi szentbeszédében rámutatott, mennyire fontos, hogy hittel vállaljuk mindennapjaink keresztjét, legyen bátorságunk szembenézni a nehézségekkel, vállalni akár a szegénység vagy a kudarc lehetőségét. Hiszen a tiszta szívvel megélt élet gyümölcse minden szenvedésért kárpótol. Id. Szász János pápai káplán, kanonok plébános, a búcsús szentmise főcelebránsaként volt jelen az  ünnepi alkalmon, és adta áldását Csernakresztúr hívő népére, akik kereken száz esztendővel ezelőtt kezdtek a templomépítésbe, és 1916-ban szentelték fel a Szent Kereszt tiszteletére felajánlott hajlékot. Bíztatással köszöntötte a közösséget Tóth János helyi plébános is, felszólítva a híveket arra, hogy mindig Máriára, Jézusra és az Atyára tekintve hordozzák keresztjüket, hogy le ne tévedjenek a mennybe vezető útról. A Tóth János atya vezette kórus alkalomhoz illő egyházi kórusművek előadásával tette még ünnepélyesebbé a szentmisét.

Gáspár-Barra Réka

 

25 éves Ezüst Mise Szászvároson

 

Ragyogó napsütés fogadta az egybegyülteket a ma már több mint 800 éves római katolikus templomot körülvevő várudvaron, ünnepi Istentiszteleti alkalomra gyültünk össze a kertbe, mert a templom kicsinek bizonyult volna a jelenlevőknek.

A gyönyörüen feldiszitett székelykapu, a rengeteg virágszirom szivnek kirakva, a sok virág, a papok ünnepi piros szinű miseruhái- mind a ragyogó életnek, szeretetnek a jelei és nem véletlenül, hiszen éppen június 29-.én, Péter  és Pál apostolaink névünnepén zajlott egy a lélelkemelő, szivet melengető bensöséges liturgia.

Vörösmarty Mihály megzenésitett szózatára vonultak ki a templomból a szabad térbe: Böjthe Csaba testvér, Ferencz rendi szerzetes, a gyulafehérvári Egyházmegye dévai főtisztelendő,  szászvárosi Szent Erzsébet romaikatolikus templom plébánosa, a Szent Ferencz alapitvány létrehozója- és sajnos senki nem folytatta a Csaba testvér számtalan kitüntetését, amit a 25 éves gyermekmentő szolgálatáért kapott az elmult időkben. Együtt cerebrálták a szent misét  szászsebesi Ferences szerzetesek : Károly atya, Loránt testvér Székelyudvarhelyről, Diakonusa válássa óta ez volt az első szászvárosi nyilvános szolgálata , Biró István   a katolikus és az immár több mint 10 éve Szászvároson, a kolostorban élő és a liturgián elmaradhatatlan Biro Antal – aki a valódi  székely humoros közbeszólásaival tarkitva az eseményt- gyakran derűt ,mosolyt hozott az arcainkra.

Megismertük néhány mondatból Csaba Atya életútját, nehéz de lelkiekben gazdag gyermekkorát, küzdelmes ifjúkorát , útkeresését az életben. 30 évesen érlelödött meg lelkében hivatástudata az assisi Ferencet válalva eszményképévé : ” Tedd és boldogabb lesz a világ.” –jelmondattal  a szivében végezte el nemes harcát a gyermekmentésben.

Az apostolok cselekedeteiről felolvasott szent lecke,a részletek Pál apostolnak Timotheushoz irt első leveléből evangélium szent Máté irása szerinti idézett a Szentirásból.

Mindaz ezüstmisés Csaba Atya határozott jelemét, erős tenniakarását, hitbeli erősségét igazolták rövid prédikációjában a jó  szándék, jóakarat,a békességben, szereteben élés üzenet fogalmazta meg az ünnepi közösség felé.

Következett a Menyhárt Ernő és Brigitta által megkezdett különleges programm Csaba Atya tiszteletére, „jó pásztornak” és „drága  édesapának” nevezve, utobbi kérve a költő szavaival élve  az atyát: „Legyen bennünk  sok öröme” .

Antal atya, átvéve a szót, Benedek Eleket idézve párhuzamot vonva a székely nagy irónk és Csaba testvér tevékenységeiben egyben megfolgalmazta Csaba atya jelmondatát  is „ A Jó Isten nekünk szánt ajándékot gyermekszivbe csolmagolta „. Ezt a szent kötelességet maga elé tüzve alapitott 74  alapitványi iskolát, ovodát, szeretet otthont, mert az  ő  szivéhez legközelebb a gyermekek állnak, azok közül is  a rászorultak, az elesettek, a nincstelenek, a társadalom peremére taszitottak. Ezeket felkeresve, nevelve, tanitva, leki és testi táplálékot adva nekik vált 5000 gyermek édesapjává, természetesen nem biologiai értelemben.

A hargitai hegyek lábaitól elindulva, Csiksomlyó szellemi és leki hozadékával világosodott meg elméje, váltotta valóra  álmát, hogy Isten szolgája legyen-és egyik leggazdagabb embere a világnak- irta „Köszöntő” cimű levelében  Kolozsi Noémi Kovásznáról.

Ács Éva a petrozsényi gyermekotthonok vezetője, ünnepi köszönésében hálát ad a az Atyának, hogy elmondása szerint Csaba Atya irányitásával 500 gyermeket inditottak útnak  9 év alatt. „A szeretet lángja soha ki ne aludjon, a  lángok milió kis sugarát  továbbra is befogadó szeretettel sugározza a gyermek felé.  ”

Ady Endre  Nagyváradjából Bartos  Csilla – a gyermotthon vezető- Csaba  atya  testvér egyikk legföbb jelemvonását: őszinteségét emelte ki, akivel mindig nyiltan lehet a mindennapi gondokról, de örömökről is beszélni.

Déváról Palkó Cecilia,az ottani otthon gondnoka, a gyermekekkel együtt 2 utóbbi kegyhelyen tett látogatásról számolt be: Csiksomlyó és a Felvidék Fekete Szűz  Anya  szobránál.

Antal atya szülőfalujából a Küköllő mentéről szólalt meg a falu polgármestere, Csaba atya 25 éves pappászentelésének  Jubileumán, értékelve áldozatos munkáját  aki 25 éve  fogja a gyermekek kezét, letörli arcukról a könnyet, kihangsulyozta  hogy az emberi palánta  épitése a legszebb feladat és munka, de nehéz élet és   áldozatvállalással  járó nehéz út.”

Mintegy válaszként ezerre a monadtokra szólalt meg  és olvasta fel Asztalosné, Zupcsán Erika, helyettes államtitkár az emberi erőforrások miniszterének,Balog Zoltánnak (lelkipásztornak ) Budapestről elhozott levelét.  Ebben megköszöni neki az eddigi felnevelt és útnak inditott 2500 gyermeket és jelenleg gondozásban levő 2500 – at.

Ezt a szolgálatot örömmel, hittel és derűvel viseli az ünnepelt, további kitartást, erőt kivánva  a miniszter.

Idekivánkozik Antal atya vallomása is, aki állitja, hogy a nála sokkal fiatalabb szerzetestől tanulta meg  „ Az életnek értéket csak az  a szolgálat adhat,ami az emberek felé mutat”.

Csaba atya is megosztotta  gondolatjait röviden. Az 1200 éves idökről megörökölt templom és kolostor elnéptelendésekor kezdte  el   áldásos tevékenységét körbe mutatva a diófák felé, amiknek jóleső árnyékát élveztük,felidézve első munkatársait :a közkedvelt Marikát.

Üzenetet fogalmazott a jelenlevők felé „Merjünk felnézni az  Úrra, bizzunk az Úrban”,Isten lehajól hozzánk, mi is merjünk  lehajolni az elesettek felé, emeljük fel kezünket, merjünk kérni, de tegyünk is a kezünkkel.”

A programm  egyikk legmeghatóbb momentuma a szinesznő által elszavalt „Nap Himnusza” assisi Szent Ferenctől.

Megtisztelte jelenlétével a gyülekezetet világi hivatalosságként, Borboly Csaba ,Hargita megye tanácsának elnöke is. Ünnepi köszöntésében, mind az elötte szólók is, megköszönte Csaab testvér önzetlen, áldozatos munkavállalását, önfeláldozó tevékenységét.

Személyes élményeiről Csaba atyával kapcsolatban két elvet emlitett, amit az édesanyától tanult. „ Több munka kell és mindig valami mellett  és nem ellen kell dolgozni”.  A székelyföld üzenetét hozva a fiatalok felé fordulva mondta  ”Ne oltsátok el a szeretet lángját, ne engedjétek kialudni”.

A jubiláló hivek nagy örömmel és szeretettel fogadták a „Tuzson János” fúvós  zenekar közremüködését a szent mise alatt.

A Szózat, a Boldogasszony anyánk kezdetű himnusz, a pápai himnusz és a liturgikus zenei számok áhitatossabbá tették az ünnepet. A zenekart  Köllő Ferenc,Bartok Béla dijas karnagy vezette, az alcsiki kistérségi társulat fúvós egylet vezetöjeként. A társulat elnöke és anyagi támogatója Gergely András, Csikszentdomokos polgármestere.

Úgyszintén emelte ki a misét a dévai alapitványi munkatársak  által alakitott korus. Mindannyiuknak nagy –nagy taps és köszönet jár.

A fúvós zenekar  magyar fülnek jóleső zenéjére vonultak el  a meghivottak a szeretevendégségre a kolostor ebédlőjébe.

Külön ki kell emelni a szervezők0t .” A Szent Erzsébet otthon 70 gyermeket nevelőket, tanitokat, munkatársakat, akik  lázas, hetekig tartó  önfeláldozó munkával  lehetővé tették  a hivek, meghivottak felé ezt a gyönyörűséges ünnepet. Nekik is köszönhetjük hogy hitben, lelkiekben megerősödve távoztunk otthonainkba. Nekik is köszönet”.

„ Istené legyen a dicsőség” – Soli deo gloria .

 

Fülöp Julia,

Szászváros

 

 

Hunyad Megyei Hírmondó © 2011 kiadja az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezet
Powered by Konnertfilm